2010. augusztus 30., 06:032010. augusztus 30., 06:03
„Úgy döntöttünk, hogy a jövő héten újfent tárgyalóasztalhoz ülünk a szakszervezetek képviselőivel, hogy döntsünk a minimálbér értékéről. Természetesen a vélemények különbözőek, de a kormány közvetít ezen a találkozón és a jövő heti megbeszélések után meghozzuk a végleges döntést” – részletezte Boc kormánya elképzeléseit azt követően, hogy tárgyalt a munkáltatókat tömörítő szervezet vezetőivel. A kormányfő ugyanakkor arra is kitért, hogy a cégvezetők álláspontja sem egybehangzó, olyanok is akadnak közöttük, akik belemennének a minimálbér emelésébe. „Vannak olyan munkaadók, akik 600 lejnél nagyobb minimálbért javasolnak, ehhez azonban különböző feltételeket is megszabnak” – közölte.
A munkáltatók képviselői a találkozót követően elmondták, általában 600 és 640 lej közötti minimálbért javasoltak, ugyanakkor azt is ajánlották a kormány képviselőinek, hogy más-más összegű legyen a legkisebb garantált fizetés az állami, illetve magánszektorban. „A tárgyaláson jelenlevő munkaadók többsége 600–640 lej közötti összeget javasolt a szakképzetlen munkások alapfizetéseként. Egyébként nem is a minimálbér volt a tárgyalások központi kérdése, hanem a szakképzettség alapján alkalmazott szorzók, amelyekről úgy gondolom, hogy nincs is miért tárgyalni, azok nem módosíthatók” – számolt be Marius Opran, UGIR-1903 ügyvezető elnöke. Hozzátette: tárgyaltak arról is, hogy a közalkalmazottakat válasszák külön a „világ többi részétől”, amikor megállapítják a minimálbért. „Valentin Mocanu, a munkaügyi minisztérium államtitkára arról számolt be, hogy a kormány már vizsgálja annak a lehetőségét, hogy más értékű minimálbért szabjanak meg a köz-, illetve magánszférában dolgozók számára. Ilyen körülmények között a központi költségvetésből fizetett alkalmazottak – akik nem a helyi adminisztrációban dolgoznak – a kormánnyal állapodnának meg a minimálbér szintjéről, a magáncégek alkalmazottai pedig a munkáltatókkal és a szakszervezetekkel” – fejtette ki Opran.
Emil Boc miniszterelnök a közalkalmazotti bérek 2011-ben esedékes emelése kapcsán ugyanakkor elmondta, a kormány tervezete értelmében a legalacsonyabb fizetéssel rendelkezők akár a júliusi bércsökkentésnél, azaz a 25 százaléknál nagyobb béremelésben is részesülhetnének, a jobban fizetettek esetében pedig kisebb mértékben nőnének a fizetések. A közalkalmazottak egységes bérezését szabályozó, 2011-re vonatkozó kerettörvény tervezete – amelyet a napokban bocsátottak nyilvános vitára – 20, 16, 12, 8, 4 vagy éppen 1 százalékos béremelést helyez jövőre kilátásba a közalkalmazottak bérszintjének függvényében.
Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).
Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.
Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.
Tovább erősödött kedden a román deviza az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyamán 0,02 banival 5,0991 lejre csökkent a hétfői 5,0993 lejről.
Június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból – jelentette be kedden Tánczos Barna pénzügyminiszter.
Költségvetési válság van Romániában Ilie Bolojan ügyvivő elnök szerint, mert a mindenkori kormány évek óta többet költ, mint amennyit megengedhet magának. Olyan helyzetbe kerülhetünk, hogy adóemelésre kényszerülünk – kongatta meg egyúttal a vészharangot.
Két év alatt megduplázódott a munkaerőhiány a közúti szállítmányozásban – állítja az egyik szakmai szervezet vezetője, aki szerint Arad megyében jelenleg 1500 hivatásos gépkocsivezető „hiányzik” az ágazatból.
Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) lefelé módosította a román gazdaságra vonatkozó idei előrejelzését.