különösen a piaci szolgáltatásokra és – implicit módon – a fogyasztás növekedésére. Két nehéz, számos korlátozó tényezőt tartalmazó év után 2022-ben a háztartásoknak ismét megvolt a lehetősége, hajlandósága és pénzügyi képessége – a járvány alatt felhalmozott, még mindig jelentős kényszertakarékosság és a meglepően rugalmas munkaerő-piaci feltételek miatt – a fogyasztásra” – von mérleget a tavalyi évről az angol nyelvű elemzés. Ilyen körülmények között

Az elemzők szerint ugyanakkor az újranyitási hatás mellett a fiskális intézkedések is korlátozták az energiaválság fogyasztásra gyakorolt sokkhatását. „Emellett úgy véljük, hogy a szokatlanul gyors áremelkedés úgy befolyásolhatta egyes háztartások kiadási magatartását, hogy a további várható áremelkedés terheinek elkerülése érdekében a lehető leggyorsabb vásárlásokra ösztönzött. A pánikszerű vásárlások, például az üzemanyagok esetében, alátámasztani látszanak ezt a megfigyelést” – irányítják rá a figyelmet a kutatók.

A kereslet gyengülése lassítja a növekedést, de elmarad a recesszió

„2023-ra vonatkozóan arra számítunk, hogy a román gazdaság a külső és a belföldi kereslet gyengülése közepette széles körű lassulást mutat, de alapforgatókönyvünkben nem várunk egyenesen recessziót. Pontosabban, előrejelzésünk szerint a GDP növekedése 2023-ban 2,5 százalékra lassul, ami egyértelműen elmarad az egy évvel korábban becsült 4,7 százalékos ütemtől” – fogalmaz az elemzés.

elsősorban az euróövezet (0 százalék körüli növekedés, a 2022-re becsült 3,2 százalékos növekedés után) és az Amerikai Egyesült Államok (kevesebb mint fél százalékpontos növekedés, az egy évvel korábban becsült 1,8 százalékos növekedés után) gyengébb teljesítménye miatt. Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy gazdasági szempontból Románia viszonylag kicsi és nyitott gazdaságnak számít, amely elsősorban az euróövezethez kötődik. Ennek eredményeként a gyengébb külső környezet várhatóan nyomot hagy a helyi üzleti tevékenységben, többek között a kereskedelmi csatornákon keresztül; a lassuló külső kereslet mellett a belföldi kontextus is változhat bizonyos mértékben. „Becsléseink szerint a háztartások fogyasztása lassulni fog, ahogy a gazdaság teljes körű újraindulása által generált lendület elhalványul, és a korábbi kényszerű megtakarítások zsugorodnak” – áll a prognózisban.

Negatív hatással lesz azonban az infláció, amely lassulni fog, de még mindig viszonylag magas szinten marad. Ennek eredményeként a reálbérek várhatóan csak kis mértékben nőnek, és a foglalkoztatottak száma is csak kismértékű növekedést könyvelhet el.

Ami az ország különösen magas folyó fizetési mérleg (C/A) hiányát illeti, 2023-ra csak szerény csökkenést prognosztizál az elemzés, mivel mind az export, mind az import veszít lendületéből a külső és a belső kereslet gyengülése miatt. Az idei évre vonatkozóan pozitív kereskedelmi feltételek hatását várják (az exportárak növekedési üteme meghaladhatja az importét), ami hozzájárulhat a román deficit csökkenéséhez.

korábban írtuk

„Ez teljesen más válság” – Fatér Gyula OTP-vezérigazgató a román gazdaság, az infláció, a kamatok, a lakásárak alakulásáról

Miközben számos ország recesszióba süllyed, Romániában elérhető cél a 2–2,5 százalékos gazdasági növekedés, ám az infláció még kétszámjegyű marad az év végéig – jelentette ki a Krónikának adott interjúban Fatér Gyula, az OTP Bank Románia vezérigazgatója.

Lassulás a gazdaság szinte minden terén

Várhatóan a termelési oldalon a fogyasztói szolgáltatások – különösen azok, amelyek a legtöbbet profitáltak a korlátozások feloldásából (például vendéglátás), de bizonyos mértékig a hagyományosabb szegmensek (például kiskereskedelem) is – idén lassulni fognak. „A belföldi konjunktúrától kevésbé függő szolgáltatások esetében a tavalyi óriási növekedést nehéz megismételni (emlékeztetünk arra, hogy az IT&C hozzáadott érték 22,3 százalékkal nőtt éves szinten 2022 első negyedévében). Megjegyezzük, hogy a számítógépes programozók száma 2022. első tizenegy hónapjában éves szinten mintegy 15 százalékkal nőtt, ami hosszú távon nehezen tartható ütem” – húzza alá az elemzés.

mivel a világgazdaság lendülete lassulni fog, és mivel az energiabiztonság uniós szinten továbbra is fontos kérdés marad. „Úgy véljük, hogy az építőipar növekedése viszonylag jól alakulhat, elsősorban az infrastrukturális beruházásoknak köszönhetően, amelyeket az állam támogat. Az építőipari ágazaton belül a lakásépítési szegmens lehet a leggyengébb láncszem, mivel a jelzáloghitelek növekedése lassul” – vetítik előre a kutatók.

Számos kockázati tényező leselkedik a gazdaságra

A 2,5 százalékos gazdasági növekedési prognózist azonban nagy óvatossággal kell kezelni a BBTE kutatói szerint, mivel számos gazdasági bizonytalansági tényező van, amelyek megváltoztathatják az előrejelzési forgatókönyveket.

Mint fogalmaznak, bár az energiaválság a 2022-es csúcspontjához képest enyhülni látszik, az alapvető probléma továbbra is fennáll, és csak hosszú távon oldható meg. Az orosz erőforrásokból származó energiafüggetlenség és a zöldátmenet ugyanis jelentős beruházásokat és az energiaágazat szereplőinek újrapozícionálását igényli, ami további átmeneti válságokat és árrobbanásokat hozhat ezen a területen.

amely a tavasz közeledtével tovább eszkalálódhat. „Bár több forgatókönyv is létezik arra vonatkozóan, hogy a háború hogyan alakulhat, a végét sajnos nehéz megjósolni” – írják. További kockázati tényezőként említik, hogy a globális termelési hálózatok jelentős zavarokat szenvedtek el, így helyre kell állniuk, és ellenállóbbá kell válniuk a jövőbeli sokkokkal szemben. Romániát pedig, mint a globális termelési hálózatokba erősen beágyazott országot, szintén érinthetik ezek a szerkezetátalakítási folyamatok.

Ami az inflációt illeti, a 2022-es csúcspont után az elemzők szerint ígéretes csökkenő tendenciába lépett, a trend pedig valószínűleg 2023-ban is folytatódni fog.

és a pénzromlás tartósabb probléma maradhat, mint azt sok elemző előre jelzi – vélik a BBTE kutatói, akik szerint Románia nagyon magas folyó fizetési mérleghiánya is további gazdasági feszültséget okozhat, és növelheti az ország sebezhetőségét külső sokkokkal szemben.

különösen az országba áramló uniós újjáépítési alapok tekintetében, amelyek megfelelő felhasználás esetén történelmi lehetőséget biztosíthatnak Románia számára a gazdaság szerkezetátalakítására és a jövőbeli gazdasági növekedés előkészítésére. Ezeknek az alapoknak az intelligens felhasználása elősegítheti, hogy Románia tovább csökkentse a nyugat-európai gazdaságokhoz viszonyított gazdasági lemaradását, és hosszabb távon elkerülje a növekedési csapdát, és csatlakozzon a fejlett gazdaságok ligájához” – összegez az elemzés.

Több érv is szól Románia mellett

„Románia valóban jelentősen függ az EU és az eurózóna gazdaságától, de idén várhatóan a GDP-növekedésben erősebben fog teljesíteni” – válaszolta a Krónika kérdésére Szász Levente, a BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának dékánhelyettese, aki három érvvel is alátámasztotta kijelentését.

mint a legtöbb EU-s országban, köszönhetően a saját földgázkitermelésnek, így ez csökkenti a gazdasági bizonytalanságot és javítja a tervezhetőséget a vállalatoknál.

így alacsonyabb szintről – egyszerű matematikai okok miatt – könnyebb magasabb százalékos növekedést produkálni. Ettől függetlenül persze ez a növekedés azért önmagában jó hír, növeli a gazdasági mozgásteret, még ha a növekedés jelentősen be is lassul idén” – fogalmazta meg Szász Levente.

korábban írtuk

Idén a vártnál gyengébb, jövőre erősebb román gazdasági növekedést vár a Világbank

A román gazdaság idén várhatóan 2,6 százalékkal nő – közölte kedden a Világbank a Világgazdasági kilátások (Global Economic Prospects) című jelentésében.