Óvatosabb a lakosság, a visszaeső fogyasztás lassítja a román gazdasági növekedést – A kockázatok átírhatják az előrejelzéseket

Tavaly még pörgette a gazdasági növekedést a lakossági fogyasztás, idén azonban óvatosabban költekezünk •  Fotó: Rostás Szabolcs

Tavaly még pörgette a gazdasági növekedést a lakossági fogyasztás, idén azonban óvatosabban költekezünk

Fotó: Rostás Szabolcs

Elkerüli idén a recessziót Románia gazdasága, a hazai össztermék (GDP) növekedése azonban 2023-ban 2,5 százalékra lassul, ami egyértelműen elmarad az egy évvel korábban becsült 4,7 százalékos ütemtől – vetíti előre friss elemzésében a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának (KGTK) kutatócsoportja. A Krónikának nyilatkozó elemző szerint több oka is van annak, hogy az ország jobban fog teljesíteni, mint az euróövezet. A Romanian Economic Monitor elnevezésű projekt kutatói ugyanakkor figyelmeztetnek, az előrejelzést nagy óvatossággal kell kezelni, mivel számos bizonytalansági tényező van, amelyek megváltoztathatják az előrejelzési forgatókönyveket.

Bálint Eszter

2023. február 08., 18:152023. február 08., 18:15

Az ukrajnai háború, a gyorsan emelkedő árak és a szigorodó pénzügyi feltételek által jellemzett kihívásokkal teli globális környezet ellenére Románia gazdasága meglehetősen jól teljesített, és 2022 első három negyedévében 4,9 százalékos éves növekedést regisztrált – állapítja meg a tavalyi év kapcsán a Krónikához eljuttatott, A román gazdaság alakulása: visszatekintés 2022-re és a 2023-as tendenciák című elemzés. A kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) szakértői rámutatnak, a teljes évre vonatkozó adatok február közepén látnak napvilágot, várakozásuk szerint ugyanakkor az ország GDP-je 2022-ben 4,7 százalékkal növekedhetett. Ez a különösen erős, 2021-es 5,8 százalékos GDP-növekedés után következett be, amely a koronavírus-világjárvány okozta kezdeti sokkból való gyors kilábalás eredménye volt.

Idézet
A tavalyi erőteljes teljesítmény egyik fő tényezője a gazdaság 2022 eleji teljes körű újranyitásával függ össze, amely pozitív tovagyűrűző hatásokat eredményezett,

különösen a piaci szolgáltatásokra és – implicit módon – a fogyasztás növekedésére. Két nehéz, számos korlátozó tényezőt tartalmazó év után 2022-ben a háztartásoknak ismét megvolt a lehetősége, hajlandósága és pénzügyi képessége – a járvány alatt felhalmozott, még mindig jelentős kényszertakarékosság és a meglepően rugalmas munkaerő-piaci feltételek miatt – a fogyasztásra” – von mérleget a tavalyi évről az angol nyelvű elemzés. Ilyen körülmények között

a háztartások fogyasztási kiadásai 2022 első negyedévében éves szinten 6 százalékkal nőttek, annak ellenére, hogy az infláció erodáló hatást gyakorolt a rendelkezésre álló reáljövedelmekre.

Az elemzők szerint ugyanakkor az újranyitási hatás mellett a fiskális intézkedések is korlátozták az energiaválság fogyasztásra gyakorolt sokkhatását. „Emellett úgy véljük, hogy a szokatlanul gyors áremelkedés úgy befolyásolhatta egyes háztartások kiadási magatartását, hogy a további várható áremelkedés terheinek elkerülése érdekében a lehető leggyorsabb vásárlásokra ösztönzött. A pánikszerű vásárlások, például az üzemanyagok esetében, alátámasztani látszanak ezt a megfigyelést” – irányítják rá a figyelmet a kutatók.

A kereslet gyengülése lassítja a növekedést, de elmarad a recesszió

„2023-ra vonatkozóan arra számítunk, hogy a román gazdaság a külső és a belföldi kereslet gyengülése közepette széles körű lassulást mutat, de alapforgatókönyvünkben nem várunk egyenesen recessziót. Pontosabban, előrejelzésünk szerint a GDP növekedése 2023-ban 2,5 százalékra lassul, ami egyértelműen elmarad az egy évvel korábban becsült 4,7 százalékos ütemtől” – fogalmaz az elemzés.

A BBTE kutatói rámutatnak: prognózisuk azon a feltételezésen alapul, hogy a világgazdaság idén tovább veszít lendületéből,

elsősorban az euróövezet (0 százalék körüli növekedés, a 2022-re becsült 3,2 százalékos növekedés után) és az Amerikai Egyesült Államok (kevesebb mint fél százalékpontos növekedés, az egy évvel korábban becsült 1,8 százalékos növekedés után) gyengébb teljesítménye miatt. Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy gazdasági szempontból Románia viszonylag kicsi és nyitott gazdaságnak számít, amely elsősorban az euróövezethez kötődik. Ennek eredményeként a gyengébb külső környezet várhatóan nyomot hagy a helyi üzleti tevékenységben, többek között a kereskedelmi csatornákon keresztül; a lassuló külső kereslet mellett a belföldi kontextus is változhat bizonyos mértékben. „Becsléseink szerint a háztartások fogyasztása lassulni fog, ahogy a gazdaság teljes körű újraindulása által generált lendület elhalványul, és a korábbi kényszerű megtakarítások zsugorodnak” – áll a prognózisban.

Ami a fizetések alakulását illeti, a BBTE gazdasági elemzői szerint a nettó bérek idén várhatóan újabb erőteljes kétszámjegyű növekedést könyvelhetnek el a viszonylag feszes munkaerőpiaci feltételek és a jelentős minimálbér-emelés miatt.

Negatív hatással lesz azonban az infláció, amely lassulni fog, de még mindig viszonylag magas szinten marad. Ennek eredményeként a reálbérek várhatóan csak kis mértékben nőnek, és a foglalkoztatottak száma is csak kismértékű növekedést könyvelhet el.

Emellett a vonzóbb betéti kamatok miatt erősödhet a háztartások megtakarítási hajlandósága.

Ami az ország különösen magas folyó fizetési mérleg (C/A) hiányát illeti, 2023-ra csak szerény csökkenést prognosztizál az elemzés, mivel mind az export, mind az import veszít lendületéből a külső és a belső kereslet gyengülése miatt. Az idei évre vonatkozóan pozitív kereskedelmi feltételek hatását várják (az exportárak növekedési üteme meghaladhatja az importét), ami hozzájárulhat a román deficit csökkenéséhez.

korábban írtuk

„Ez teljesen más válság” – Fatér Gyula OTP-vezérigazgató a román gazdaság, az infláció, a kamatok, a lakásárak alakulásáról
„Ez teljesen más válság” – Fatér Gyula OTP-vezérigazgató a román gazdaság, az infláció, a kamatok, a lakásárak alakulásáról

Miközben számos ország recesszióba süllyed, Romániában elérhető cél a 2–2,5 százalékos gazdasági növekedés, ám az infláció még kétszámjegyű marad az év végéig – jelentette ki a Krónikának adott interjúban Fatér Gyula, az OTP Bank Románia vezérigazgatója.

Lassulás a gazdaság szinte minden terén

Várhatóan a termelési oldalon a fogyasztói szolgáltatások – különösen azok, amelyek a legtöbbet profitáltak a korlátozások feloldásából (például vendéglátás), de bizonyos mértékig a hagyományosabb szegmensek (például kiskereskedelem) is – idén lassulni fognak. „A belföldi konjunktúrától kevésbé függő szolgáltatások esetében a tavalyi óriási növekedést nehéz megismételni (emlékeztetünk arra, hogy az IT&C hozzáadott érték 22,3 százalékkal nőtt éves szinten 2022 első negyedévében). Megjegyezzük, hogy a számítógépes programozók száma 2022. első tizenegy hónapjában éves szinten mintegy 15 százalékkal nőtt, ami hosszú távon nehezen tartható ütem” – húzza alá az elemzés.

A tavalyi súlyos aszály után 2023-ra kedvezőbb időjárási feltételeket várhatóak, ami a termelés jelentős növekedését jelentené •  Fotó: Pinti Attila Galéria

A tavalyi súlyos aszály után 2023-ra kedvezőbb időjárási feltételeket várhatóak, ami a termelés jelentős növekedését jelentené

Fotó: Pinti Attila

A dokumentum szerint az iparra, Románia második legnagyobb ágazatára 2023-ban újabb nehéz év vár,

mivel a világgazdaság lendülete lassulni fog, és mivel az energiabiztonság uniós szinten továbbra is fontos kérdés marad. „Úgy véljük, hogy az építőipar növekedése viszonylag jól alakulhat, elsősorban az infrastrukturális beruházásoknak köszönhetően, amelyeket az állam támogat. Az építőipari ágazaton belül a lakásépítési szegmens lehet a leggyengébb láncszem, mivel a jelzáloghitelek növekedése lassul” – vetítik előre a kutatók.

Ami a mezőgazdaságot illeti, a tavalyi súlyos aszály után 2023-ra kedvezőbb időjárási feltételeket várhatóak, ami a termelés jelentős növekedését jelentené.

Számos kockázati tényező leselkedik a gazdaságra

A 2,5 százalékos gazdasági növekedési prognózist azonban nagy óvatossággal kell kezelni a BBTE kutatói szerint, mivel számos gazdasági bizonytalansági tényező van, amelyek megváltoztathatják az előrejelzési forgatókönyveket.

Az elemzés a legfontosabb kockázati tényezők között említi energiapiaci gondokat.

Mint fogalmaznak, bár az energiaválság a 2022-es csúcspontjához képest enyhülni látszik, az alapvető probléma továbbra is fennáll, és csak hosszú távon oldható meg. Az orosz erőforrásokból származó energiafüggetlenség és a zöldátmenet ugyanis jelentős beruházásokat és az energiaágazat szereplőinek újrapozícionálását igényli, ami további átmeneti válságokat és árrobbanásokat hozhat ezen a területen.

A  szomszédban dúló háború alakulása is nagyban befolyásolja a gazdaság alakulását •  Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij Galéria

A szomszédban dúló háború alakulása is nagyban befolyásolja a gazdaság alakulását

Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij

Emellett a BBTE kutatói aláhúzzák, hogy a geopolitikai kockázatok továbbra is magasak az orosz–ukrán háború miatt,

amely a tavasz közeledtével tovább eszkalálódhat. „Bár több forgatókönyv is létezik arra vonatkozóan, hogy a háború hogyan alakulhat, a végét sajnos nehéz megjósolni” – írják. További kockázati tényezőként említik, hogy a globális termelési hálózatok jelentős zavarokat szenvedtek el, így helyre kell állniuk, és ellenállóbbá kell válniuk a jövőbeli sokkokkal szemben. Romániát pedig, mint a globális termelési hálózatokba erősen beágyazott országot, szintén érinthetik ezek a szerkezetátalakítási folyamatok.

Ami az inflációt illeti, a 2022-es csúcspont után az elemzők szerint ígéretes csökkenő tendenciába lépett, a trend pedig valószínűleg 2023-ban is folytatódni fog.

Mindazonáltal a kívánt inflációs szint még mindig messze van,

és a pénzromlás tartósabb probléma maradhat, mint azt sok elemző előre jelzi – vélik a BBTE kutatói, akik szerint Románia nagyon magas folyó fizetési mérleghiánya is további gazdasági feszültséget okozhat, és növelheti az ország sebezhetőségét külső sokkokkal szemben.

Idézet
A kockázati tényezők mellett fontos megemlíteni, hogy vannak pozitív szempontok is,

különösen az országba áramló uniós újjáépítési alapok tekintetében, amelyek megfelelő felhasználás esetén történelmi lehetőséget biztosíthatnak Románia számára a gazdaság szerkezetátalakítására és a jövőbeli gazdasági növekedés előkészítésére. Ezeknek az alapoknak az intelligens felhasználása elősegítheti, hogy Románia tovább csökkentse a nyugat-európai gazdaságokhoz viszonyított gazdasági lemaradását, és hosszabb távon elkerülje a növekedési csapdát, és csatlakozzon a fejlett gazdaságok ligájához” – összegez az elemzés.

Több érv is szól Románia mellett

„Románia valóban jelentősen függ az EU és az eurózóna gazdaságától, de idén várhatóan a GDP-növekedésben erősebben fog teljesíteni” – válaszolta a Krónika kérdésére Szász Levente, a BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának dékánhelyettese, aki három érvvel is alátámasztotta kijelentését.

Elsőként említette, hogy Romániában az energiaellátás kevésbé kockázatos, sokkal biztosabb lábon áll,

mint a legtöbb EU-s országban, köszönhetően a saját földgázkitermelésnek, így ez csökkenti a gazdasági bizonytalanságot és javítja a tervezhetőséget a vállalatoknál.

Szász Levente közgazdász, a BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának dékánhelyettese •  Fotó: Székelyhon Tv Galéria

Szász Levente közgazdász, a BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának dékánhelyettese

Fotó: Székelyhon Tv

Ugyanakkor a rekordmennyiségű uniós újjáépítési források is jelentős segítséget jelenthetnek, főleg, ha sikerül olyan, valóban kritikus fejlesztésekre fordítani, mint az infrastruktúra, a digitalizáció, az oktatás vagy éppen a kutatás-fejlesztés.

Idézet
Mindezek mellett természetesen azt sem szabad elfelejteni, hogy a romániai gazdasági fejlettség még mindig jóval az EU-s átlag alatt van,

így alacsonyabb szintről – egyszerű matematikai okok miatt – könnyebb magasabb százalékos növekedést produkálni. Ettől függetlenül persze ez a növekedés azért önmagában jó hír, növeli a gazdasági mozgásteret, még ha a növekedés jelentősen be is lassul idén” – fogalmazta meg Szász Levente.

korábban írtuk

Idén a vártnál gyengébb, jövőre erősebb román gazdasági növekedést vár a Világbank
Idén a vártnál gyengébb, jövőre erősebb román gazdasági növekedést vár a Világbank

A román gazdaság idén várhatóan 2,6 százalékkal nő – közölte kedden a Világbank a Világgazdasági kilátások (Global Economic Prospects) című jelentésében.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. november 22., péntek

Prosumerek: nem szólt oda senkinek, nyolc hónapja vár sorára az AFM-alelnök

A Zöld ház program közel 130 ezer kedvezményezettjének energiatároló rendszerekre van szüksége, mert nem tudják az általuk napelemmel megtermelt energiát az országos hálózatba juttatni, azaz akadályozva van prosumer státusuk.

Prosumerek: nem szólt oda senkinek, nyolc hónapja vár sorára az AFM-alelnök
2024. november 22., péntek

Csak két erdélyi és egy partiumi városban drágább az élelmiszer, mint Bukarestben

Románia három városában drágább az élelmiszer, mint Bukarestben – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) adataiból, amelyeket a Hotnews.ro vett górcső alá.

Csak két erdélyi és egy partiumi városban drágább az élelmiszer, mint Bukarestben
2024. november 22., péntek

Több mint 160 ezer munkanélküli helyezkedett el az első tíz hónapban

Az év első tíz hónapjában 162 502 személy jutott álláshoz az Országos Munkaerő-elhelyezési Ügynökség (ANOFM) közvetítésével, és közülük több mint 82 ezren 45 évnél idősebbek – tájékoztatott pénteken az intézmény.

Több mint 160 ezer munkanélküli helyezkedett el az első tíz hónapban
2024. november 22., péntek

Újabb rekordot döntött az arany árfolyama

A Román Nemzeti Bank (BNR) árfolyama szerint egy gramm arany pénteken 415,3204 lejt ért, 9,4105 lejjel (2,32 százalékkal) többet, mint csütörtökön. Ezzel a nemesfém ára újabb rekordot döntött.

Újabb rekordot döntött az arany árfolyama
Újabb rekordot döntött az arany árfolyama
2024. november 22., péntek

Újabb rekordot döntött az arany árfolyama

2024. november 22., péntek

Rossz hír a hiteleseknek: tovább nőtt a bankközi kamatláb

A csütörtökön jegyzett évi 5,59 százalékról 5,75 százalékra nőtt pénteken a lej alapú hitelek törlesztőrészletét befolyásoló három hónapos bankközi kamatláb (ROBOR) – közölte a Román Nemzeti Bank (BNR).

Rossz hír a hiteleseknek: tovább nőtt a bankközi kamatláb
2024. november 22., péntek

Óvás óvás hátán: még egy cég megtámadta az észak-erdélyi autópálya legdrágább szakaszára kiírt eljárás végeredményét

Óvás óvást követ az észak-erdélyi autópálya legnehezebb és legdrágább, Szilágy megyei szakaszának megépítésére kiírt közbeszerzési eljárás eredményhirdetése után: az olasz WeBulid után újabb cég támadta meg az eredményt.

Óvás óvás hátán: még egy cég megtámadta az észak-erdélyi autópálya legdrágább szakaszára kiírt eljárás végeredményét
2024. november 22., péntek

Újra elindult a vonat, amelyet egy nap üzemelés után leállítottak

A menetrendnek megfelelően péntek reggel 5 óra 40 perckor elindult a bukaresti Északi pályaudvarról Brassó felé a Coradia Stream vonat – közölte a Vasúti Reform Hatóság (ARF).

Újra elindult a vonat, amelyet egy nap üzemelés után leállítottak
2024. november 21., csütörtök

Kitolták az adótartozás rendezésének határidejét

Csütörtöki ülésén a kormány december 19-ig meghosszabbította azt az időszakot, ameddig az adófizetők a részleges adóamnesztia kedvezményeivel élve törleszthetik az adóhátralékaikat.

Kitolták az adótartozás rendezésének határidejét
2024. november 21., csütörtök

Százezer dollárhoz közelít a bitcoin – Szakértőt faggatunk a trendekről, illetve arról, hogy vegyünk-e kriptovalutát

Soha nem látott magasságokba röpítette Donald Trump győzelme a bitcoint és más kriptovaluták árfolyamát. Szakértővel jártuk körbe az árrobbanás körülményeit, a várható trendeket.

Százezer dollárhoz közelít a bitcoin – Szakértőt faggatunk a trendekről, illetve arról, hogy vegyünk-e kriptovalutát
2024. november 21., csütörtök

Burduja: a tárolás az országos energiastratégia első számú prioritása

Sürgősségi rendeletet fogadott el csütörtökön a kormány az akkumulátoros energiatárolás és a szivattyús-tározós erőművek támogatásáról – számolt be Sebastian Burduja.

Burduja: a tárolás az országos energiastratégia első számú prioritása