Fotó: Bede Laura
A kormány három hónapos időtartamig megtéríti valamennyi, kényszerszabadságról munkába visszaálló alkalmazott bérének a 41,5 százalékát. A támogatást a munkáltató kapja, és annak összege nem haladhatja meg az országos bruttó átlagbér 41,5 százalékát.
2020. május 30., 08:302020. május 30., 08:30
A bukaresti munkaügyi minisztérium tájékoztatása szerint a támogatás utólagos térítéses, azaz a munkáltató fizeti az alkalmazott bérét, majd a következő hónapban, 25-e után, elektronikus úton igénylést nyújt be a megyei munkaerő-foglalkoztatási ügynökséghez, amelyhez csatolja a jogosultak névsorát és egy felelősségvállalási nyilatkozatot. A támogatás csak azoknak az alkalmazottaknak jár, akik legkevesebb 15 napot kényszerszabadságon voltak a szükségállapot vagy a veszélyhelyzet ideje alatt.
Ez utóbbi kitétel alól kivételt képeznek az idénymunkások, vagy azok az esetek, amikor a szerződésbontásra nem a munkáltatónak tulajdonítható okból kerül sor. Az igénylés modelljét legtöbb öt nappal a vonatkozó sürgősségi kormányrendelet megjelenése után feltöltik az országos munkaerő-foglalkoztatási ügynökség honlapjára. A minisztérium legfeljebb tíz nappal a dokumentáció beérkezése után átutalja a megfelelő összeget a munkáltató számlájára.
Az Agerpres hírügynökség szerint a leendő sürgősségi kormányrendelet kedvezményezettjei közé tartoznak a 2005/1-es törvény szerint egyéni munkaszerződéssel dolgozók is. Azok a vállalkozók, akik több tevékenységi körben dolgoznak, és amelyek közül legalább az egyikre vonatkoznak az illetékes hatóságok által megállapított korlátozások, választhatnak a bértámogatási intézkedés vagy a kényszerszabadság meghosszabbítása között 2020. június 1-jétől e korlátozások feloldásáig.
Így valamennyi, ebbe a kategóriába tartozó munkavállaló után, akit 2020. június 1-je és december 31-e között meghatározatlan időre és teljes munkaidőben alkalmaznak, a munkáltatók megkapják havonta, 12 hónapos időszakra, a munkavállaló bérének 50 százalékát, de nem többet mint 2500 lejt. Hasonló kedvezményben részesül az a munkáltató is, aki év vége előtt 16 és 29 év közötti fiatalokat, illetve olyan munkavállalókat alkalmaz, akiket önhibájukon kívül elbocsátottak nyugati munkaadóik.
Azok a vállalkozók, akik ezt a támogatási formát választják, nem bonthatják fel azoknak a munkavállalóknak a szerződését, akik után támogatást kaptak, még legalább 12 hónapig azt követően, hogy lejárt a bértámogatás 12 hónapja. Amennyiben ezt az előírást nem tartják be, a munkavállalók kötelesek kamatostól visszafizetni az ügynökségnek a teljes támogatási összeget. A jogszabály ugyanakkor kimondja: azokban az ágazatokban, amelyekben továbbra is tilos a tevékenység újraindítása, a kényszerszabadságra küldött alkalmazottak bértámogatása megszakítás nélkül tart a korlátozások feloldásáig.
A romániai polgárok közel háromnegyede szerint az ország gazdasági helyzete rosszabb, mint egy éve – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Az Európai Bizottság az üvegházhatást okozó gázok nettó kibocsátásának 90 százalékos csökkentését javasolja 2040-ig – jelentette be a versenypolitikáért felelős biztos.
A romániaiak tavaly mintegy 40 milliárd eurót költöttek el a nagy kiskereskedelmi üzletláncokban, 7,1 százalékkal többet, mint 2023-ban – derül ki a Cushman & Wakefield Echinox szerdán közzétett tanulmányából.
A pénzügyminisztérium és az adóhatóság (ANAF) több mint 9 ezer alkalmazottja tiltakozik szerdán spontán munkabeszüntetéssel az ártalmas munkakörülményekért járó bérpótlék csökkentése ellen – közölte Vasile Marica, a Sed Lex elnöke.
A szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 2025 májusában 5,8 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint áprilisban – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Tönkretenné a közép-európai gazdákat az Ukrajnával megkötött brüsszeli alku, amely tovább könnyítené az ukrán mezőgazdasági termékek behozatalát – közölte Nagy István agrárminiszter. A tárcavezető szerint a magyar kormány ezt nem fogadja el.
A kormánykoalíció várhatóan szerdán véglegesíti a deficitcsökkentő intézkedéscsomagot, amelyet július 7-ig kell „törvénybe önteni” – jelentette be Dragoș Anastasiu reformokért felelős miniszterelnök-helyettes kedd este.
Szó sincs a nyugdíjak és a bérek kifizetésének elhalasztásáról vagy blokkolásáról, ahogyan az a nyilvánosságban felmerült – jelentette ki Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Jelenleg 900 ezer romániai munkavállaló él a nyugdíjrendszer harmadik pillére, a fakultatív magánnyugdíjalap adta megtakarítási lehetőséggel, míg további mintegy 96 ezren már megkapták az itt felgyűlt pénzüket az első 18 év után.
Drágul a hitelfelvétel az év második felében – figyelmeztetnek szakemberek.
szóljon hozzá!