Fotó: Bede Laura
A kormány három hónapos időtartamig megtéríti valamennyi, kényszerszabadságról munkába visszaálló alkalmazott bérének a 41,5 százalékát. A támogatást a munkáltató kapja, és annak összege nem haladhatja meg az országos bruttó átlagbér 41,5 százalékát.
2020. május 30., 08:302020. május 30., 08:30
A bukaresti munkaügyi minisztérium tájékoztatása szerint a támogatás utólagos térítéses, azaz a munkáltató fizeti az alkalmazott bérét, majd a következő hónapban, 25-e után, elektronikus úton igénylést nyújt be a megyei munkaerő-foglalkoztatási ügynökséghez, amelyhez csatolja a jogosultak névsorát és egy felelősségvállalási nyilatkozatot. A támogatás csak azoknak az alkalmazottaknak jár, akik legkevesebb 15 napot kényszerszabadságon voltak a szükségállapot vagy a veszélyhelyzet ideje alatt.
Ez utóbbi kitétel alól kivételt képeznek az idénymunkások, vagy azok az esetek, amikor a szerződésbontásra nem a munkáltatónak tulajdonítható okból kerül sor. Az igénylés modelljét legtöbb öt nappal a vonatkozó sürgősségi kormányrendelet megjelenése után feltöltik az országos munkaerő-foglalkoztatási ügynökség honlapjára. A minisztérium legfeljebb tíz nappal a dokumentáció beérkezése után átutalja a megfelelő összeget a munkáltató számlájára.
Az Agerpres hírügynökség szerint a leendő sürgősségi kormányrendelet kedvezményezettjei közé tartoznak a 2005/1-es törvény szerint egyéni munkaszerződéssel dolgozók is. Azok a vállalkozók, akik több tevékenységi körben dolgoznak, és amelyek közül legalább az egyikre vonatkoznak az illetékes hatóságok által megállapított korlátozások, választhatnak a bértámogatási intézkedés vagy a kényszerszabadság meghosszabbítása között 2020. június 1-jétől e korlátozások feloldásáig.
Így valamennyi, ebbe a kategóriába tartozó munkavállaló után, akit 2020. június 1-je és december 31-e között meghatározatlan időre és teljes munkaidőben alkalmaznak, a munkáltatók megkapják havonta, 12 hónapos időszakra, a munkavállaló bérének 50 százalékát, de nem többet mint 2500 lejt. Hasonló kedvezményben részesül az a munkáltató is, aki év vége előtt 16 és 29 év közötti fiatalokat, illetve olyan munkavállalókat alkalmaz, akiket önhibájukon kívül elbocsátottak nyugati munkaadóik.
Azok a vállalkozók, akik ezt a támogatási formát választják, nem bonthatják fel azoknak a munkavállalóknak a szerződését, akik után támogatást kaptak, még legalább 12 hónapig azt követően, hogy lejárt a bértámogatás 12 hónapja. Amennyiben ezt az előírást nem tartják be, a munkavállalók kötelesek kamatostól visszafizetni az ügynökségnek a teljes támogatási összeget. A jogszabály ugyanakkor kimondja: azokban az ágazatokban, amelyekben továbbra is tilos a tevékenység újraindítása, a kényszerszabadságra küldött alkalmazottak bértámogatása megszakítás nélkül tart a korlátozások feloldásáig.
Egyelőre nincs konszenzus a potenciális koalíciós partnerek, a nyugatbarátként emlegetett politikai erők között az óriásira dagadt költségvetési hiány lefaragására irányuló intézkedésekről.
Ilie Bolojan, Nicușor Dan miniszterelnök-jelöltje felvetette, hogy a „nagyon nagy” nyugdíjjal rendelkezők fizessenek egészségbiztosítási hozzájárulást. Tánczos Barna pénzügyminiszter is elismerte, hogy egy ilyen intézkedésről is tárgyalnak.
A tervezett, közalkalmazottakat érintő intézkedésekkel kapcsolatos aggodalmait fejezte ki kedden a területi nyugdíjpénztárak munkatársait tömörítő szakszervezeti szövetség.
Az energiaügyi minisztérium az energiaszámlák csökkentésére törekedik. Az egyik megoldás az alacsonyabb áfakulcs lehet, de a végső szó a kormányé és a pénzügyminisztériumé – jelentette ki kedden egy brüsszeli sajtóeseményen Sebastian Burduja.
A romániai lakosok többsége bűntudatot érez, amikor ételt dob a szemétbe, ennek ellenére havonta több mint 200 lej értékű élelmiszert pazarolnak el – derül ki az UP Romania által a Reveal Marketing Research céggel közösen készített közvélemény-kutatásból.
Az uniós turisztikai szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák becsült száma az év első negyedévében 0,2 százalékkal visszaesett az előző év azonos három hónapjában mérthez képest – közölte az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat hétfőn.
Románia élen jár a fizetések megadóztatása terén Európában, még a legsúlyosabb adóterheket kirovó országok között is, ahol – szám szerint hét tagállamban – a bruttó jövedelem kevesebb mint kétharmadát viszi haza az ember.
Damoklész kardjaként lebeg már jó ideje a fejünk felett az óriásira dagadt költségvetési hiány lefaragására irányuló intézkedéscsomag. Elemzők szerint az áfaemelés egyetlen nyertese a román állam lenne.
Marcel Boloș nem hinné, hogy adóemelés nélkül sikerül előteremteni a 7 százalékos idei deficitcél teljesítéséhez szükséges 30 milliárd lejt.
Az Európai Bizottság az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési igényéből csak 1,279 milliárd eurót utal át Romániának, 869 millió euró kifizetését pedig felfüggesztették.
szóljon hozzá!