Fotó: Bede Laura
A kormány három hónapos időtartamig megtéríti valamennyi, kényszerszabadságról munkába visszaálló alkalmazott bérének a 41,5 százalékát. A támogatást a munkáltató kapja, és annak összege nem haladhatja meg az országos bruttó átlagbér 41,5 százalékát.
2020. május 30., 08:302020. május 30., 08:30
A bukaresti munkaügyi minisztérium tájékoztatása szerint a támogatás utólagos térítéses, azaz a munkáltató fizeti az alkalmazott bérét, majd a következő hónapban, 25-e után, elektronikus úton igénylést nyújt be a megyei munkaerő-foglalkoztatási ügynökséghez, amelyhez csatolja a jogosultak névsorát és egy felelősségvállalási nyilatkozatot. A támogatás csak azoknak az alkalmazottaknak jár, akik legkevesebb 15 napot kényszerszabadságon voltak a szükségállapot vagy a veszélyhelyzet ideje alatt.
Ez utóbbi kitétel alól kivételt képeznek az idénymunkások, vagy azok az esetek, amikor a szerződésbontásra nem a munkáltatónak tulajdonítható okból kerül sor. Az igénylés modelljét legtöbb öt nappal a vonatkozó sürgősségi kormányrendelet megjelenése után feltöltik az országos munkaerő-foglalkoztatási ügynökség honlapjára. A minisztérium legfeljebb tíz nappal a dokumentáció beérkezése után átutalja a megfelelő összeget a munkáltató számlájára.
Az Agerpres hírügynökség szerint a leendő sürgősségi kormányrendelet kedvezményezettjei közé tartoznak a 2005/1-es törvény szerint egyéni munkaszerződéssel dolgozók is. Azok a vállalkozók, akik több tevékenységi körben dolgoznak, és amelyek közül legalább az egyikre vonatkoznak az illetékes hatóságok által megállapított korlátozások, választhatnak a bértámogatási intézkedés vagy a kényszerszabadság meghosszabbítása között 2020. június 1-jétől e korlátozások feloldásáig.
Így valamennyi, ebbe a kategóriába tartozó munkavállaló után, akit 2020. június 1-je és december 31-e között meghatározatlan időre és teljes munkaidőben alkalmaznak, a munkáltatók megkapják havonta, 12 hónapos időszakra, a munkavállaló bérének 50 százalékát, de nem többet mint 2500 lejt. Hasonló kedvezményben részesül az a munkáltató is, aki év vége előtt 16 és 29 év közötti fiatalokat, illetve olyan munkavállalókat alkalmaz, akiket önhibájukon kívül elbocsátottak nyugati munkaadóik.
Azok a vállalkozók, akik ezt a támogatási formát választják, nem bonthatják fel azoknak a munkavállalóknak a szerződését, akik után támogatást kaptak, még legalább 12 hónapig azt követően, hogy lejárt a bértámogatás 12 hónapja. Amennyiben ezt az előírást nem tartják be, a munkavállalók kötelesek kamatostól visszafizetni az ügynökségnek a teljes támogatási összeget. A jogszabály ugyanakkor kimondja: azokban az ágazatokban, amelyekben továbbra is tilos a tevékenység újraindítása, a kényszerszabadságra küldött alkalmazottak bértámogatása megszakítás nélkül tart a korlátozások feloldásáig.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A pénzügyminisztérium adatai szerint tavaly 12,4 milliárd lej, azaz 2,4 milliárd eurónak megfelelő összegű pótlékot fizettek ki a közszférában – irányította rá a figyelmet pénteken a Hotnews.ro hírportál.
Az idei első negyedévben az euróövezetben 0,2 százalékkal nőtt, az EU-ben pedig stagnált a foglalkoztatási ráta, negyedéves összevetésben pedig a tagállamok közül Romániában csökkent a legnagyobb mértékben ez a mutató.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) olyan adóreform-csomagot javasol Románia számára, amely az adóterheket a munka adóztatásáról (beleértve a társadalombiztosítási járulékokat is) a fogyasztásra és kisebb mértékben a tőkére kivetett adókra helyezi át.
A kolozsvári táblabíróság felfüggesztette a környezetvédelmi engedélyét az energetikai szempontból egész Erdély számára kiemelten fontos ratosnyai vízerőműnek.
Románia legnagyobb villamosenergia-termelő társasága messze a legolcsóbb áramot kínálja a lakosságnak a villanyszámla-ársapka júliusi eltörlése után, viszont hiába irányít mindenkit a Hidroelectricához még az energiaügyi miniszter is.
Az Európai Bizottság szerdán közzétett országspecifikus ajánlásában arra kérte az Európai Unió Tanácsát, állapítsa meg, hogy Románia nem tett hatékony intézkedéseket a költségvetési hiány csökkentésére.
Hegedüs Éva, a Gránit Bank társalapítója és elnök-vezérigazgatója, az „EY Az év üzletembere” díj 2024 évi magyarországi győztese első nőként képviseli Magyarországot a világ egyik legrangosabb üzleti elismerésének nemzetközi döntőjén.
A Frăția országos szakszervezeti szövetség szerdán közölte, hogy nem vesz részt a deficitcsökkentő intézkedésekről szóló tárgyalásokon, mert „nem kíván cinkostárs lenni a jelenlegi hatalom társadalomellenes intézkedéseiben”.
Egyelőre csak a kormányprogramról, a lehetséges deficitcsökkentő intézkedésekről tárgyalnak a nyugatbarát politikai alakulatok, nincs szó nevekről – jelentette ki szerdán Nicușor Dan államfő.
Egyelőre nincs konszenzus a potenciális koalíciós partnerek, a nyugatbarátként emlegetett politikai erők között az óriásira dagadt költségvetési hiány lefaragására irányuló intézkedésekről.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!