A kormány árcsökkenést vár az élelmiszerek kiskereskedelmi forgalmában
Fotó: Rostás Szabolcs
Sem az élelmiszer-feldolgozók, sem a gazdák érdekvédelmi szervezetei nem lelkesednek a bukaresti kormány élelmiszerár-csökkentő elképzelésétől. A Krónikának nyilatkozó szakemberek szerint az intézkedés csak akkor lehetne sikeres, ha a kormány kompenzálná a gazdákat az immár önköltségi ár alá csökkent felvásárlási árakért. A Marcel Ciolacu vezette kabinet pénteki ülésén készül elfogadni az árréskorlátozásról szóló sürgősségi rendeletet.
2023. június 30., 08:582023. június 30., 08:58
A bukaresti kormány élelmiszerár-csökkentő elképzeléseitől leginkább a gazdák tartanak. A kis- és nagyáruházakban az elmúlt hetekben már megtörtént a tej kiskereskedelmi árának csökkenése, de a feldolgozó üzemek és a kereskedők úgy alakították áraikat, hogy jól járjanak, a tejtermelő gazdák viszont önköltségi ár alatt értékesítik a tehéntejet.
Magyar Lóránd Szatmár megyei RMDSZ-es képviselő, az alsóház mezőgazdasági szakbizottságának alelnöke úgy véli, a mai gazdasági helyzetben nem rossz ötlet az élelmiszerek árának mérséklése, ezt azonban nem lehet a gazdák irányába történő árkompenzáció nélkül megejteni. Példaként az ukrán import okozta gabonaválság hatásaira emlékeztet, a Románia számára átutalt 30 millió eurós uniós kompenzáció gyakorlatilag semmit nem oldott meg.
– nyilatkozta a Krónikának a mezőgazdasági szakpolitikus. Magyar szerint összevisszaság jellemzi a gabonatermesztő gazdák kártérítését – sokan ezt a kevés pénzt sem kapták meg –, mert a mezőgazdasági minisztériumnak nincs rövid távú elképzelése arról, hogy az intézkedésekkel mit akar elérni.
Úgy tűnik, a Szociáldemokrata Párt és a Nemzeti Liberális Párt vezetőinek sikerült megállapodásra jutniuk az élelmiszerárak kapcsán, és végül nem az általános forgalmi adó (áfa/TVA), hanem az árrés csökkentésével próbálják mesterségesen levinni az árakat.
Magyar Lóránd a legnagyobb problémát abban látja, hogy a szállodai, étterem és vendéglátóipari ágazattal (HORECA) összehasonlítva például a romániai gazdáknak nincs érdekérvényesítő ereje. A nagytermelők közös érdekeik mentén összefognak, míg a kisgazdák kiszolgáltatottak a felvásárlókkal és a feldolgozókkal szemben.
A falugazdász-hálózatban, a törvényhozásban képviseljük az érdekeiket, de ez nem elég. Ők kell hallassák a hangjukat” – érvelt portálunknak az RMDSZ-es politikus.
A parlamenti képviselő hangsúlyozta, hogy országos szintű gazdaérdekképviseletekre van szükség, amit nem politikusoknak kell létrehozni és vezetni, hanem a gazdáknak. A honatya szerint az erdélyi magyar termelők is úgy tudják legjobban érvényesíteni az érdekeiket, ha a nagy román érdekvédelmi szervezetekhez csatlakoznak annak érdekében, hogy kialakuljon egy közös tárgyalóerő.
Egyre nehezebb helyzetbe kerülnek a hazai tejtermelő gazdák
Fotó: Makkay József
Becze István, a Székelyföldi Gazdaszervezetek Egyesületének elnöke szintén a kormány árcsökkentő elképzelésének veszélyeire hívta fel a figyelmet, amennyiben ismét a gazdák hátán csattan az ostor. A gazdák szempontjából az ágazat nagy problémáját abban látja, hogy az árcsökkentő kormányzati intézkedések hatására a mezőgazdasági termelők, a feldolgozók és az értékesítők egymás kárára akarnak nagyobbat hasítani a profitból. Amikor az összbevétel csökken, az tudja legjobban érvényesíteni az érdekeit, aki erősebb, és akinek a kezében pénz van.
Rendszerint az történik, hogy a kereskedő és a termelő megőrzi profitja jórészét, a veszteséget pedig áthárítják a gazdákra. Emiatt értékesítik manapság a gazdák önköltségi ár alatt a gabonát, a tejet és sok más terményt” – fogalmazott Becze István.
A székelyföldi szakember a tejipar gondjairól szólva elmondta, hogy egyre több importtej jut be az országba, amiből a feldolgozók arcátlanul „hazai, és székelyföldi terméket” gyártanak. Több gyár is ilyen címkékkel árulja termékeit, holott az alapanyagnak semmi köze nincs a hazai gazdákhoz.
Közel 11 ezer ellenőrzést hajtott végre májusban az Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonság Hatóság. A hivatal emberei mintát vettek a laborvizsgálatok számára és ellenőrizték az élelmiszer-biztonsági előírások betartását.
Becze a tejpiacot a romániai mezőgazdaság legérzékenyebb pontjának tartja, hiszen sok családi gazdaság él meg belőle, a tej jelenti a gazdaság napi bevételét. Ha a kormány tovább akarja csökkenteni a tej árát, a gazda szempontjából ez azt jelenti, hogy az 1,3-1,4 lejes felvásárlási ár tovább csökken, a feldolgozó üzemek és a kereskedők ugyanis a gazdák hátán termelik ki a hasznukat. „A felvásárlási árak fluktuációját legjobban gazdaintegrációval lehet kivédeni. A Székelyföldön ma már több jól működő tejszövetkezet van, ahol a feldolgozás és az értékesítés szövetkezeti tulajdonba került, így kisebb értékesítési ár esetén a csökkenő bevétel és profit egyenlő arányban oszlik el a termékpálya különböző állomásain” – mutatott rá Becze István.
Hasonló kezdeményezésről a pityókatermelő székely gazdák esetében is beszámolt, egyelőre azonban sokan bizalmatlanok az összefogással szemben. Amit jól mutat, hogy
Becze szerint egy szövetkezet csak úgy működhet eredményesen, ha mindig van elegendő leszerződött áruja, így a gazdák számára biztonságos bevételt jelent.
A hazai kereskedelemben kapható tej nagyobb része külföldről származik
Fotó: Kisréti Zsombor
Csergő Zsolt, a Székelyföld egyik legismertebb tejfeldolgozó üzemének, a Maros megyei Mezőpanitban működő Therezia üzemnek az ügyvezető igazgatója szerint a kormány élelmiszerár-csökkentő intézkedését nehéz kivitelezni és ellenőrizni. „Nem akarom az intézkedéseket kommentálni, mert csak nagyon csípős véleményt tudnék róla mondani. Amikor felülről akarnak beleszólni az árak alakulásába, annak rendszerint nincs jó vége. Ez az egész történet nagyon zavaros” – fogalmazott portálunknak a tejipari szakember. Csergő szerint Európában több próbálkozás is történt az árak állami ellenőrzésére és alakítására, de egyik sem sült el jól. Utóhatásai előbb-utóbb visszaütnek az élelmiszeriparban is.
Az alacsony felvásárlási árak miatt nehéz helyzetbe került a romániai tejtermelés. Haller Zoltán, a Román Tarka Szarvasmarha-tenyésztők Egyesületének vezetője a Krónikának elmondta, első lépésként a gyenge minőségű importtej leállítását sürgetik.
Mint arról beszámoltunk, a román kormány árréskorlátozással tervezi csökkenteni bizonyos alapélelmiszerek árát, az erről szóló sürgősségi rendelet a Marcel Ciolacu vezette kabinet pénteki ülésének napirendjén szerepel. A tervezet értelmében a 14 élelmiszertermékre és termékcsoportra vonatkozó árréskorlátozás három hónapig lesz érvényben. Az intézkedés a termelési, behozatali, forgalmazási és kiskereskedelmi láncban részt vevő valamennyi jogi személyre érvényes, szervezeti formától függetlenül.
Az elosztási lánc az abban részt vevők számától függetlenül legtöbb 5 százalékos árréssel dolgozhat a beszerzési és működési költségekhez képest. A kereskedők legfeljebb 20 százalékos árrést alkalmazhatnak a beszerzési, illetve a közvetlen és közvetett költségeket magában foglaló árhoz viszonyítva.
Az árréskorlátozás a következő termékekre vonatkozik: 300-500 grammos fehér kenyér, 1,5 százalék zsírtartalmú tehéntej (1 l), tehéntejből készült telemea sajt, tehéntejből készült, 3,5 százalék zsírtartalmú joghurt, legfeljebb 200 grammos kiszerelésben, 000-s fehér búzaliszt (1 kg), kukoricadara (1 kg), M méretű tyúktojás (10 darabos kiszerelés), napraforgóolaj (1 l), friss csirkehús, friss sertéshús, friss zöldség (paradicsom, uborka, vöröshagyma, szárazbab, sárgarépa, kaliforniai paprika, kápia paprika), friss gyümölcs (piros és Golden alma, szilva, görögdinnye, csemegeszőlő), fehér burgonya, cukor (1 kg).
A kiskereskedők és a feldolgozók közötti tárgyalások lezárultak, és a Versenytanács információi szerint a legtöbb üzletben átlagosan 20 százalékkal lettek alacsonyabbak a tejárak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A romániai cégvezetők egyelőre megkísérlik felmérni, milyen hatással lesznek majd az ország gazdaságára az amerikai elnök által szerdán bejelentett új vámok.
A kormány elfogadta a különleges ipari létesítményekre kivetett úgynevezett oszlopadó szabályozását módosító sürgősségi rendeletet – jelentette be a Ciolacu-kabinet csütörtöki ülése után a pénzügyminiszter.
Románia schengeni övezeti csatlakozásával 2025-ben 25 százalékkal bővül a nemzetközi szállítási volumen, amit a romániai fogyasztók növekvő külföldi vásárlási kedve és az eladók külföldi piacokon való terjeszkedése táplál – vetíti előre egy elemzés.
Donald Trump elnök döntése, hogy 10 százalékos vámot vet ki az Egyesült Államokba importált legtöbb árura, valamint magasabb vámokat vet ki több tucat országra a riválisoktól a szövetségesekig, felerősítette a globális kereskedelmi háborút.
Nehezen teljesíthető adóemelés nélkül a 2025-ös évi állami költségvetésben rögzített 7 százalékos hiánycél – jelentette ki a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.
Jelenleg két forgatókönyv van terítéken a sokat vitatott különleges nyugdíjak reformjára, ami mérföldkőként szerepel az országos helyreállítási tervben, vagyis 231 millió euró úszhat el, ha nem sikerül rendezni a kérdést.
Az Országos Katasztrófavédelmi Alap április elsején elindított a „Nem a katasztrófa, hanem a felkészültség hiánya az igazi tragédia” elnevezésű figyelemfelkeltő kampányt, amelynek célja felhívni a figyelmet a természeti katasztrófák pusztító hatásaira.
Finn cég vásárolta fel a legnagyobb romániai egészségügyi magánszolgáltatót, a Regina Mariát – írja az economedia.ro a cég közleménye alapján.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) kedden közzétett szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatai szerint 2025 februárjában 5,6 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint januárban.
Teljesen új vasúti koncepcióval kötnék össze Európa valamennyi országát: egy dán agytröszt olyan szupergyors vonat hálózatának tervezetét dolgozta ki, mely 400 kilométer/órás sebességgel száguldó szerelvényeket képzel el.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!