2013. február 12., 06:422013. február 12., 06:42
Victor Ponta vasárnap este úgy vélte, Băsescu csak az Otopeni repülőtéren oroszlán, Brüsszelben ő is kiscica – ezzel arra utalt, hogy néhány hónappal ezelőtt épp az államfő volt az, aki a brüsszeli vezetők előtt meghunyászkodó kiscicának nevezte őt.
A miniszterelnök szerint ugyanis Románia jelentős összegeket veszített az Európai Bizottság által ismertetett eredeti tervekhez képest, mivel nem képviselte olyan vehemensen az érdekeit, mint például Lengyelország. A kormányfő egyúttal úgy vélte, Băsescunak sem legitimitása, sem érdeke nincs abban, hogy Románia érdekeit képviselje, mivel mandátuma a vége felé jár, sőt kimondottan örülne annak, ha az országot nem vennék fel a schengeni övezetbe. Tegnap már úgy fogalmazott: az ország schengeni csatlakozását „belülről szabotálják”. Ponta ugyanakkor megjegyezte: a Băsescuval a választások előtt aláírt együttműködési megállapodás továbbra is hatályos, mivel fontos az ország számára, ugyanakkor néhány, az ország külföldi érdekképviseletére vonatkozó passzusa már érvényét veszítette. A miniszterelnök itt a schengeni csatlakozás és az igazságügyi országjelentésben foglaltak szétválasztására vonatkozó törekvések és a költségvetési alkuk kudarcát említette.
Ponta az államfő vasárnap délutáni bírálataira reagált, Băsescu ugyanis „a nemzet kiábrándultjának” nevezte Pontát, aki egyébként pénteken este az egész nyilatkozatháborút kirobbantotta azon kijelentésével, miszerint a Băsescu által Brüsszelben elért eredmények teljes mértékben kiábrándítóak. Az államfő szerint senki más nem tudott volna jobb eredményeket elérni, ezért azoknak, akik őt támadják, inkább azért kellene küzdeniük, hogy sikerüljön a rendelkezésre álló összeget elkölteni. Băsescu szerint az őt bírálók között olyanok is vannak, akik „csupán pártfunkciókat alkudtak ki eddig”, tapasztalatlanságuk pedig a Nemzetközi Valutaalappal folytatott alkuk eredményében is megmutatkozik.
Mint arról beszámoltunk, Románia számára 39,8 milliárd eurót tesz hozzáférhetővé az EU a 2014 és 2020 közötti költségvetési időszakban, ami 18 százalékkal több, mint a 2007 és 2013 közötti években. A kormány szerint ugyanakkor ez kudarc, mivel az EB eredetileg 48 milliárd eurót szánt volna az országnak. Románia a most véget érő költségvetési időszakban rendelkezésére álló pénzösszeg elenyésző hányadát, kevesebb, mint tíz százalékát tudta felhasználni.
A bukaresti törvényszék alapfokon elutasította a Greenpeace Románia keresetét, amelyben a környezetvédő szervezet a Neptun Deep beruházás leállítását kérte – számolt be hétfőn a Facebook-oldalán Sebastian Burduja energiaügyi miniszter.
Hétfőn a román deviza erősödött az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank referencia-árfolyama szerint 1,72 banival (0,34 százalékkal) 5,0993 lejre csökkent a pénteki 5,1165 lejről.
Kölcsönös vámcsökkentésben állapodott meg az Egyesült Államok és Kína.
Műszaki problémák miatt a Környezetvédelmi Alap (AFM) hétfőn leállította a roncstraktorprogramot.
Rekordot döntött Románia első negyedévi külkereskedelmi mérleghiánya – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn közzétett adataiból.
Jelentős összegű támogatást hirdetett meg a kormány erdőtelepítésre. Egy hektár tölgyfaerdő telepítése esetén az elérhető teljes támogatás közel húszezer euró, a programban résztvevők húsz éven át évi 640 euró támogatásban részesülnek.
A megismételt romániai elnökválasztás első fordulójának eredménye sokkolta a pénzpiacot, az egyre fokozódó aggodalmak erős érzelmi reakciókat váltottak ki a befektetők és a megtakarításokkal rendelkező lakosság körében is.
Úgy tűnik, péntekre valamelyest mérséklődött az elnökválasztás vasárnapi első fordulójának eredménye, majd az abból eredő kormányválság által okozott sokkhatás.
Az energiaügyi minisztérium ragaszkodik az országos helyreállítási terv újratárgyalásához és a széntüzelésű hőerőművek bezárásának elhalasztásához, mert a létesítmények leállása még nagyobb nyomást gyakorolna az energiaárakra – írta Sebastian Burduja.
Megjelent az ENSZ idei jelentése az emberi fejlettségi szintről, mely a hagyományos statisztikai mutatóknál komplexebb, pontosabb módon hivatott számszerűsíteni az emberi jólét mértékét egy index segítségével.