Fotó: Bone Ewald
2010. július 07., 09:582010. július 07., 09:58
Bodor Lóránt elmondta, emberfeletti munkával, egész éjszaka dolgozva oldották meg az újraárazást. Munkájukat az is nehezítette, hogy az éjjel-nappali rendszerben nyitva tartó üzletekben a vásárlók kiszolgálásával párhuzamosan kellett módosítaniuk az árakat. A díjszabásokat az áfaemelés után géppel állították át, így pontosan öt százalékkal növelték. Ezzel a módszerrel furcsa árakkal kénytelenek dolgozni, például 2,82 lejt vagy 1,97 lejt kérnek el egy termékért. Bodor Lóránt elmondta, ezt a következő bejöveteleknél kijavítják. Amikor új árut kapnak, nem kell az egész raktáron levő készletet újraárazni, a friss behozatal árát manuálisan tudják szabályozni, tudtuk meg. Ez esetben a banis árakat lefele kerekítik, ez például egy kifli esetében 2-3 banis veszteséget jelent a kereskedőnek.
„Óhatatlanul nőttek az árak, és valamelyest visszaesett a forgalmunk” – vonta le az áfaemelés óta eltelt öt nap következtetését Magyari Edit, aki egy tömbház alatti kisboltot működtet Marosvásárhely legnagyobb lakónegyedében, a Tudorban. A városban tucatnyi kenyérüzletes hálózattal rendelkező TimKo tulajdonosai viszont úgy döntöttek: egyelőre nem emelnek árakat. Egyik elárusítónőjük lapunknak elmondta: nem lenne tisztességes áremeléssel válaszolni a csökkenő vásárlóerőre. Nem ugyanez a megfontolás tapasztalható a város zöldséges piacain, ahol ahelyett, hogy a hazai zöldségek és gyümölcsök ára július beköszöntésével csökkenne, szinte napról napra nő. Mind az őstermelők, mind a viszonteladó több mint 10 százalékkal növelték meg a paradicsom és a paprika árát, és jó pár lejjel kerekítették fel a cseresznye és a meggy ellenértékét is.
Általában tíz banival drágábbak a nagyváradi kisboltokban kapható élelmiszerek is. A város Rogériusz lakónegyedének egyik eldugott sarkában működő ábécé tulajdonosa a Krónikának elmondta: csak azok a termékek drágábbak, amelyeket július elseje után, már az új áfakulcs-csal hoztak a beszállítók. Tíz-tizenöt baninál többel viszont azóta sem ment fel az ára az alapélelmiszereknek, az árrés pedig nem nőtt. A forgalmas rogériuszi piac közelében lévő egyik kisbolt tulajdonosa, Rodica Brade is úgy nyilatkozott, nem érdemes ennél jobban drágítani, hiszen az csak elüldözné a vevőket. „Nagyon megijedtek az emberek, amikor megtudták, hogy nő az áfa. De én könyvelő vagyok, kiszámoltam magamnak, és igazam volt: nincs olyan nagy baj, mint elsőre sokan hitték” – magyarázta. 10-12 százalékos árrésén ő sem változtatott, és mivel nem kell bérleti díjat fizetnie, nem kényszerült rá, hogy a nagyobb adó okozta növekedésnél nagyobb hasznot próbáljon húzni. A kenyér és a tej árát pedig az eddigi szinten próbálja tartani, éppen úgy, mint a belváros egyik utcájában működő kisbolt tulajdonosai. A családi vállalkozás is arra törekszik, hogy a júliusban érkezett tej és kenyér ára egy banival se legyen magasabb a megszokottnál, így inkább csökkentették az árrést, hogy a vevő ne érezze meg a drágulást. Cukor, olaj és egyéb tartós élelmiszer még van raktáron, de ha újabb adagot kell rendelniük, lehetséges, hogy annak a fogyasztói árát is szinten tartják majd. A boltosok egyöntetű véleménye szerint egyébként nem az élelmiszer, hanem a cigaretta egylejes drágulása okozza a legtöbb nehézséget. Rodica Brade azt mondja, bár ezen csak háromszázalékos az árrés, kénytelen tartani, mert a legtöbb vevő legelőször a cigarettáját kéri, s ha nincs, a többit is máshol veszi meg. A dohányipari termékek forgalma pedig elmondása szerint egyáltalán nem csökkent az emelés óta.
„Az élelmiszerárakon egyáltalán nem változtattunk” – fogalmazott hasonlóképpen a Krónika kérdésére Gáspár Mária, a gyergyószentmiklósi Eastar Kft. vezetője, aki üzleteiben csak azon ipari termékek árát igazította a 24 százalékos áfakulcs után, amelyek forgási ideje meghaladja a 15 napot. Mint mondta, ez hozzávetőleg huszonöt terméket érintett, a többieket továbbra is még a 19 százalékos áfával forgalmazza. Azonban a beérkező új termékeket már az új adókulccsal kapja, és az árképzésnél szintén a 24 százalékos áfával számol. Mivel az élelmiszerek többségének forgási ideje mindössze három nap, hamarosan valamennyi termék már új árban lesz a polcokon. „A lakosság vásárlási kedvének alakulását csak majd a hónap közepe után tudom megítélni” – magyarázta a kereskedő, kifejtve, hogy hónap elején, elseje és ötödike között – amikor életbe lépett a rendelkezés – általában visszafogottan vásároltak az emberek, hisz ebben az időszakban még nem osztják ki a munkanélküli-segélyeket, a nyugdíjakat és sem az állami, sem a magánszektor nem ad még fizetéseket. Gáspár Mária szerint ilyenkor csak a legszükségesebbeket veszik meg az emberek.
A Szatmár megyei Börvely község központjában található önkiszolgáló alkalmazottai már a hónap első napján átcímkézték a termékeket, de ennek ellenére változatlan maradt a forgalmuk. „A régi árut is a megemelt hozzáadottérték-adóval tettük vissza a polcokra. Eddig még egyetlen vevő sem panaszkodott a megemelt árakra, hiszen az az 5 és 20 bani közötti emelkedés alig vehető észre. Senki sem vásárol akkora tételben, hogy komolyan megterhelné a pénztárcáját” – véli a pénztáros. A falusi boltok ahhoz, hogy megőrizzék vevőiket, hitelben is kénytelenek termékeket adni a vásárlóiknak. Az úgynevezett „kontósfüzetek” pedig egyre vastagabbak, és a kocsmák, kisboltok eladóinak általában csak a hónap eleji fizetések, illetve nyugdíj- és szociális juttatások kiutalásakor sikerül behajtaniuk az adósságokat. Ezeket legtöbbször csak részletekben kapják meg, így nekik is ráfizetéssel kell számolniuk.
A Székelyudvarhelyen, Csíkszeredában, illetve Gyergyószentmiklóson szupermarketet működtető Merkúr áruházlánc valamennyi boltjában is zökkenőmentesen zajlottak azok a teendők, amelyeket az áfakulcs átállítása vont maga után – tájékoztatta a Krónikát Gönczi Dezső, az udvarhelyi székhelyű vállalkozás marketingmenedzsere. „Elsejére virradóra egy pluszváltást kellett behívnunk, hogy az előírások szerint csütörtökre, az új forgalmi adó életbelépésének napjára, minden árcímke ki legyen cserélve, elkerülve ezzel az esetleges félreértéseket a vásárlókkal” – magyarázta a menedzser. Az éjszakát is igénybe vevő munka még az éjjel-nappali üzletükben sem okozott fennakadást, ott egy rövid időre „ablakos” kiszolgálást alkalmaztak.
Az áfaemelést megelőző napokban persze Székelyudvarhely szupermarketeinek és kisüzleteinek polcait egyaránt lecsupaszították a vásárlók. Vitték az olajat, mint a cukrot, főként az alapélelmiszerek fogytak ki az üzletekből. Az áfanövelés után azonban a Merkúr üzleteiben még mindig vannak olyan termékek, amelyeknek egyáltalán nem változott az ára – ezek főként a kedvezményesen kínált áruk – , de a kínálat jelentős részének amúgy is nagyon minimálisan, 10-20 banival emelkedett az ára, kizárólag az áfaemelés következtében. A vásárlók részéről az egy-két napos pánikhangulat után így mondhatni pozitív volt a visszajelzés, örömmel nyugtázták, hogy alig változtak az árak – részletezte Gönczi, és mint kiderült, főként a nyugdíjasok nem értették, hogy mi is történik pontosan. Olyan is akadt köztük, aki arról volt meggyőződve, hogy 24 százalékkal lesznek magasabbak az árak.
Az élelmiszerek átlagosan 7-8 százalékkal fognak drágulni az elkövetkező periódusban az elmúlt időszak esős időjárása miatt – tájékoztatott tegnap Niculae Ştefan, a termelők érdekeit védő legnagyobb országos szervezet, az Agrostar elnöke. Mint részletezte, több száz hektáron sérült a termés. Ugyanakkor – tette hozzá – az áremeléseket elkerülhetetlenné teszi az is, hogy idén a termelők nem részesülnek állami támogatásban, illetve azok sem kapnak semmiféle kárpótlást, akiknek megsemmisült a terményük egy része az időjárási viszontagságok miatt. Emlékeztetett, az idei év elején vonták vissza a 381-es törvényt, ami korábban arról rendelkezetett, hogy a gazdák természeti katasztrófák esetén kárpótlásban részesülhetnek, s azóta nem jelent meg egyetlen hasonló intézkedés sem. Az Agrostar elnöke szerint a jövő évi árakra is meghatározó lehet az elmúlt időszak, mivel anyagiak hiányában nem tudják elkezdeni az őszi mezőgazdasági munkálatokat sem, tehát kevesebb lesz a jövő évi termés. „Ilyen körülmények között bármit is várnak, a mezőgazdaság nem tud hozzájárulni Románia gazdasági fellendüléséhez” – szögezte le Niculae Ştefan. |
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.
Tovább erősödött kedden a román deviza az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyamán 0,02 banival 5,0991 lejre csökkent a hétfői 5,0993 lejről.
Június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból – jelentette be kedden Tánczos Barna pénzügyminiszter.
Költségvetési válság van Romániában Ilie Bolojan ügyvivő elnök szerint, mert a mindenkori kormány évek óta többet költ, mint amennyit megengedhet magának. Olyan helyzetbe kerülhetünk, hogy adóemelésre kényszerülünk – kongatta meg egyúttal a vészharangot.
Két év alatt megduplázódott a munkaerőhiány a közúti szállítmányozásban – állítja az egyik szakmai szervezet vezetője, aki szerint Arad megyében jelenleg 1500 hivatásos gépkocsivezető „hiányzik” az ágazatból.
Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) lefelé módosította a román gazdaságra vonatkozó idei előrejelzését.
Áprilisban 4,9 százalékon stagnált az éves infláció Romániában, a legjelentősebb mértékű, 6,83 százalékos árnövekedést a szolgáltatói szektorban regisztrálták – közölte kedden az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Kérészéletűnek bizonyult a környezetvédelmi minisztérium által meghirdetett roncstraktorprogram, a Környezetvédelmi Alap számítógépes rendszere összeomlott. A portálunk által megkérdezett szakpolitikus szerint a program iránt óriási az érdeklődés.
A bukaresti törvényszék alapfokon elutasította a Greenpeace Románia keresetét, amelyben a környezetvédő szervezet a Neptun Deep beruházás leállítását kérte – számolt be hétfőn a Facebook-oldalán Sebastian Burduja energiaügyi miniszter.