Zatykó Gyula, a polgármesteri hivatal magyar ügyekért felelős tanácsadója a Krónika kérdésére nem tudta megerősíteni az információt, de emlékeztetett, hogy az önkormányzat egyik korábbi határozata szerint az elhanyagolt épületek tulajdonosainak többletadót kell fizetniük Váradon. „Ha ez az épület ilyen, ugyanúgy érvényes rá a törvény, mint a többire” – jelentette ki. Zatykó szerint az ingatlan valóban elhanyagolt, az udvart rendszeresen felveri a gyom, mely méteresre is megnő, olykor önkéntesek takarítják. „Elkeseredve láttam, hogy napról napra romlik az állapota. Remélem, a tulajdonosok észbe kapnak, és kezdenek vele valamit, ezt reméli a teljes váradi magyar közösség” – fogalmazott a néppárti politikus.

Közel 50 ezer eurót törlesztenek

Szabó Ödön, a Mecénás Alapítvány ügyvezető elnöke, RMDSZ-es parlamenti képviselő lapunknak elmondta: nem értesítette őket az önkormányzat a tervről, így nem tudja, „honnan szedte a sajtó az információt”. Úgy vélte, ha mégis kivetné a hivatal a többletadót, saját munkájáról mondana véleményt.

– mondta a Krónikának a politikus, aki szerint a cserekor épp a felújításra hivatkozva értékelték fel az ingatlant.

Az ügyvezető elnök szerint a Mecénás Alapítvány azért nem tudott foglalkozni az épülettel, mert az per tárgyát képezte. Az állami számvevőszék ugyanis korábban megállapította az önkormányzatnak egy kötelezettségét, melyet az „továbbrótt” a későbbi tulajdonos alapítványra, így pereskedés lett az ügyből. A per tavaly év végén zárult, és noha alapfokon az alapítvány nyert, másodfokon a bírák az önkormányzatnak adtak igazat. Ez pedig ahelyett, hogy elengedte volna az összeget – Szabó szerint megtehette volna –, csak ötéves átütemezést engedélyezett.

„Ez az ütemezés zajlik, fizetünk rendesen. Ehhez minimum cinikusság hozzátenni egy olyan homlokzati történetet, ami a saját munkájukra vonatkozik” – fogalmazott az RMDSZ Bihar megyei szervezete ügyvezető elnöki tisztségét is betöltő Szabó.

Tizenöt éves „gumicsont”

Az RMDSZ-es politikus ugyanakkor felháborodásának adott hangot amiatt, hogy a Krónika „nem száll le erről a gumicsontról”, melyet szerinte Tőkés László és az Erdélyi Magyar Néppárt „nyomat”.

– szabadkozott a politikus, hozzátéve, hogy az alapítvány talál megoldást az ingatlan helyzetére. „Ahogy eddig is volt, ezután is lesz megoldás. Valamikor még azért toltak le bennünket, hogy miért cseréltük el az ingatlant, és mentettük meg a magyar közösségnek” – emlékeztetett. Szabó Ödön arról is beszámolt, hogy az alapítvány kifizette az ingatlanadó idei első negyedévre eső részét, és az nem volt megemelve. De szerinte sokatmondó, hogy „egy bizonyítottan magyarellenes, szekus újság (a Bihoreanul hetilap – szerk. megj.) hamarabb tud esetleges valós információkat, mint maga a tulajdonos”. Úgy vélte, az sem kizárt, hogy maga a lap sugallja az önkormányzatnak, hogy a magyar közösség ellen mit kellene tennie.

Bár költői túlzásnak tűnik, a nagyváradi Léda-ház története szinte ugyanolyan viszontagságos, mint Ady és Léda szerelme volt. A pályaudvar-közeli villát még a 2000-es évek elején kapta haszonbérbe a szintén RMDSZ-es Partium Alapítvány, majd az önkormányzat 2014 februárjában a Mecénás Alapítványnak adta az Ady-központért cserébe. Az ingatlancsere folytán az alapítvány a 320 négyzetméteres Léda-házat kapta meg a hozzá tartozó 500 négyzetméteres telekkel. A csere előtt a Léda-ház értékét 283 ezer euróra, az Ady-konferencia-központ és a félkész szálloda értékét közel 310 ezer euróra becsülték. A különbözetből a Mecénás Alapítvány az általa az önkormányzattal szemben felhalmozott adóhátralék nagyobb részét törlesztette.

Az Ady-központ esete egyike azoknak a témáknak, amelyek miatt feloldhatatlannak látszó feszültség alakult ki a bihari magyarság meghatározó személyiségei és politikai szervezetei között. 2002-ben ugyanis az akkor még Tőkés László által vezetett Királyhágómelléki Református Egyházkerület nyert a magyarországi Széchenyi-terv keretében 320 millió forintos támogatást ahhoz, hogy Ady Endre szülőfalujában, Érmindszenten Ady-zarándokhelyet, termálszállót és konferencia-központot hozzon létre.

A Nagyváradra költöztetett projekt csak részben valósult meg. A várostól koncesszióba kapott egyhektáros telken felépült az 594 négyzetméteres hasznos területű Ady-konferencia-központ, a melléje tervezett szállodának azonban csak a vázszerkezetét sikerült megépíteni.

Az Erdélyi Magyar Néppárt és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács a pénzmosás és a sikkasztás tipikus példájának tekintette, hogy a Mecénás Alapítvány egy 283 ezer eurós ingatlant kapott az Ady-központért, melynek felépítésére a magyar államtól 2003-ban és 2004-ben 1,1 millió eurós támogatást nyert.