A nagyenyedi református vártemplom az egykori vár része, tornya eredetileg a vár őrtornya volt
Fotó: Facebook/Erdélyi Református Egyházkerület/Kiss Gábor
Hálaadó istentisztelettel avatták fel Nagyenyeden vasárnap az európai uniós alapokból, illetve a magyar kormány támogatásával felújított középkori vártemplomot, amely számos országgyűlés és zsinat helyszíne, hosszú időn keresztül az Erdélyi Református Egyház püspöki székhelye volt.
2024. október 28., 09:002024. október 28., 09:00
Igehirdetésében Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke rámutatott: az egész Erdélyi Református Egyházkerület (EREK) ünnepel, lassan befejeződik az a nagyszabású program, amelynek révén a fél évezredes református egyház mintegy ötszáz temploma és egyházi ingatlana újult meg Erdélyben. Hálaadásra sereglett össze Nagyenyed reformátussága is, hogy megköszönje azt a sok-sok támogatást, amit „itthonról, Európából, az anyaországból kapott” a vártemplom felújításához – tette hozzá.
Hálaadó istentisztelettel avatták fel Nagyenyeden a felújított középkori vártemplomot
Fotó: Facebook/Erdélyi Református Egyházkerület/Kiss Gábor
– mutatott rá a püspök.
Brendus Réka, a Nemzetpolitikai államtitkárság főosztályvezetője köszöntőjében elmondta: nehéz szívvel áll a gyülekezet elé a minden magyar közösség sorsát szívén viselő, közelmúltban elhunyt Potápi Árpád János helyett, ugyanakkor – egykori nagyenyedi diákként – emelkedett lélekkel tért vissza az erdélyi református egyház bölcsőjének számító városba. Úgy értékelte:
„Az elmúlt évtizedben az egyházi intézmények sokasága korábban soha nem látott léptékű felújítási, építkezési, közösségszervezési folyamaton ment át, mellyel az egyház egyrészt lépést kíván tartani történelmi örökségével, másrészt hosszú időre meghatározza a közösség életét olyan településeken is, ahol az elnyomás és a megfogyatkozás ereje szinte kilátástalanná tette a közösségi létet” – mutatott rá a főosztályvezető az MTI szerint.
Cseke Attila, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője, volt fejlesztési miniszter köszöntőjében rámutatott: nemcsak az építészeti stílusjegyek ötvözésében, sok évszázados történelmében egyedi a nagyenyedi református vártemplom, hanem abban is, ahogyan példás felújításának forrásait megszerezte a református közösség.
„Van itt uniós forrás, van bukaresti kormányzati hozzájárulás, de van jelentős egyházközösségi, református egyházközösségi önrész, és hát volt akkor, amikor a legjobban kellett, magyar kormányzati támogatás” – sorolta a volt fejlesztési miniszter. Hozzátette:
Visszanyerte régi pompáját Nagyenyed vártemploma
Fotó: Facebook/Erdélyi Református Egyházkerület/Kiss Gábor
Lőrincz Helga leköszönő alpolgármester köszöntőjében kiemelete: Nagyenyeden, Erdély nagymúltú iskolavárosa és egyházi központjában az évszázadok folyamán volt már szász és magyar többség, most pedig a románság alkot többséget. Úgy értékelte, valóságos csoda, hogy néhány éve a Bethlen Gábor Kollégiumot, most pedig a református vártemplomot egy olyan időszakban sikerült felújítani, amikor a magyarság a város alig 13 százalékát teszi ki.
– összegezte Lőrincz Helga. Hozzátette: biztos benne, hogy lesz élet, lesz jövő, magyar közösségi élet a megújult kollégiumban, Bethlen utcában, vártemplomban.
Még 2018-ban számoltunk be arról, hogy az európai uniós támogatásokat kezelő ügynökség csaknem 16 millió lejes vissza nem térítendő támogatást ítélt meg a nagyenyedi középkori vártemplom helyreállítására a regionális operatív program keretében.
A nagyenyedi református vártemplom az egykori vár része, tornya eredetileg a vár őrtornya volt, 1222–1239 között épült, a templomhajó toronyhoz való hozzáépítését 1480-ban fejezték be. Mivel az évszázadok során többször megrongálódott, több építészeti stílus keveréke: az eredetiben megmaradt szentélyhez és román stílusú toronyhoz későbarokk, háromhajós templombelső társul, külseje pedig gótikus. A toronynak nyolc emelete van, 61 méter magas. A harangokhoz csigalépcső vezet, melyről gótikus ajtókeretek nyílnak a torony egyes emeleti helyiségeibe.
A nagyenyedi vártemplom számos jelentős egyházi esemény helyszíne volt: itt írta alá a város első papja 1551-ben a lutheri konfessziót, ebben a templomban vált külön 1564-ben a lutheri és kálvini irány, itt választották meg Erdély első magyar református püspökét Dávid Ferenc személyében. A vártemplom nyújtott szállást 1551. július 19-én utoljára a magyar koronának, amelyet Izabella királyné másnap Torda közelében átadott I. Habsburg Ferdinánd király Castaldo nevű fővezérének. Számos országgyűlés és zsinat helyszíne, hosszú időn keresztül az Erdélyi Református Egyház püspöki székhelye volt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy az úttestről lesodródott és felborult személygépkocsihoz riasztották péntek este az Arad megyei katasztrófavédelmi felügyelőséget (ISU). Mire a kisjenői osztag a helyszínre ért, egy máramarosi hivatásos tűzoltócsapat megkezdte az áldozat mentését.
Nagy hírverés nélkül hirdette meg partiumi és Kolozs megyei gazdapályázatait a magyar állami pénzekből finanszírozott erdélyi gazdaságfejlesztési program lebonyolítására szolgáló Pro Economica Alapítvány. A részletekről Kozma Mónika ügyintézőt kérdeztük.
Sakálok jelentek meg Brassó megyében is, miután az elmúlt időszakban a Székelyföldön több ízben jelezték felbukkanásukat.
Több mint 200 kilogramm kábítószert kobozott el a rendőrség Arad megyében két Maros megyei illetőségű férfitől, akik Spanyolországból csempészték Romániába a tiltott szereket. A kábítószer-csempész bűnbanda három tagját már korábban őrizetbe vették.
Hipotermiás állapotban hoztak le egy ukrán férfit a hegyimentők a Máramarosi-havasokból péntekre virradóra. Egy másik ukrán állampolgárt még keres a Salvamont.
Magyar nyelvű tájékoztató kampányban és a vidéki fiatalok felvilágosításában vállal szerepet a HPV Koalíció tagjaként a KIFOR. A kincses városban nemrég létrejött kezdeményezés célja, hogy hívja fel a figyelmét a HPV megelőzésére, a védőoltásra.
Polipos töltött káposztával rukkolt elő egy brassói étteremlánc, mind a négy vendéglőjükben megkóstolhatják a vendégek a különlegességet.
Négy gyerek kapott szervet, egyikük szívet a július 15-én, egy tragikus baleset miatt elhunyt kosárlabdázó kisfiú halála után.
A gázkazánok beszerelése miatt csütörtökön napközben nem lesz melegvíz abban több mint 20 ezer aradi háztartásban, amelyek a távfűtési hálózaton keresztül kapják mind a fűtést, mind a melegvizet.
Iskolakezdésre beüzemelnék a sótalanító berendezéseket a Kis-Küküllő mentén, ezért gyorsított eljárással szerzik be a felszereléseket, amelyek révén ismét ihatóvá válna a folyónak a parajdi bányakatasztrófa nyomán sóval szennyezett vize.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!