Állásbörze. A romániai munkavállaló nehezen fogadja el a felkínált állást
Fotó: Haáz Vince
A román gazdaság nem szárnyal, de a kis eredményeket is el tudja adni a politikum, ezért tűnik az apró fejlődés nagy megvalósításnak – állapította meg a Krónikának Kelemen Tibor, a Kovászna megyei munkaerő-foglalkoztatási hivatal (AJOFM) igazgatója. A romániai munkaerőpiac szükségleteiről, a kiszolgáltatott helyzetben levő vendégmunkásokról, a Nyugat-Európából nagy számban hazatelepülő román állampolgárok útkereséséről beszélgettünk a háromszéki szakemberrel.
2024. október 28., 07:582024. október 28., 07:58
– Milyen engedélyeket, eljárást igányel távol-keleti munkaerőt alkalmazni Romániában?
– Az Európai Unión kívüli munkavállalók befogadásához a Román Bevándorlási Hivatal jóváhagyása szükséges, ami sok papírmunkával járó, időigényes folyamat. Az eljárás több lépcsőfokból áll. A külföldi munkaerőt alkalmazni akaró cég az üres állásait a megyei munkaügyi igazgatóságon kell meghirdesse. Ha nincs hazai jelentkező, a munkaügyi hivatal igazolja, innentől fogva a bevándorlási hivatalban folytatódhat az ügyintézés. Munkaerő-behozatallal nagyon sok cég foglalkozik Romániában, akik a munkaadókkal történő egyezség alapján elvállalják a teljes papírmunkát. Főleg az építkezésekhez, és a nagy útépítési beruházásokhoz hoznak be távol-keleti munkásokat. Románia más vidékeihez képest Székelyföldre kevesen jönnek, a legtöbb vendégmunkást a nagy megyék cégei fogadják. Háromszékre főleg szakképzetlen mezőgazdasági munkások érkeznek állattelepekre, illetve az építőiparba, ahol viszont szakmunkásokat, és mérnököket is várnak.
– Mennyire elégedettek a romániai munkaviszonyokkal és bérekkel az ázsiai vendégmunkások?
– Nem rózsás az életük. Kiszolgáltatottak, mert nem beszélik a nyelvet, és nem állnak közel a kultúránkhoz. Őket nem érdekli az ország berendezkedése, csak pénzt akarnak keresni, de sok esetben nem jön össze az elvárt jövedelem. Eleve úgy kerülnek hozzánk, hogy többségük hitelt vesz fel a szállítás és a munkaerő-közvetítési díj fedezésére, amit vissza kell fizetniük. Romániában nagyon visszafogottan élnek minimális fogyasztással, hogy össze tudják gyűjteni a hazatérésekhez szükséges pénzt. Akikkel Sepsiszentgyörgyön beszélgettem – ők a kerülőút építéséhez érkeztek más megyében működő cégek alkalmazottaiként –,
Ha gondokkal küszködő céghez kerülnek, teljesen kiszolgáltatott helyzetbe vannak. Gyakorlatilag annyit keresnek, mint egy romániai alkalmazott, de nehezen tudják a jogaikat érvényesíteni. Miután a munkaerő-toborzó cég behozza őket Romániába, lemond róluk, további sorsuk nem érdekli.
– Visszatérő kérdés, hogy a cégek miért nem találnak helyi alkalmazottat. Ha a munkavállalót kérdezi az ember, azt a választ kapja, hogy nem fizetik meg...
– A történet nem ilyen egyszerű. Állásbörzéink tapasztalataiból indulnék ki, ahol szembesülünk a cégek kínálatával, és a potenciális munkavállalók hozzáállásával. Az októberben szervezett állásbörzénkre például sokan beléptek, de ki is fordultak a teremből. Sok ember nem akar alkalmazkodni az új kihívásokhoz. Ha régi szakmájára nincs kereslet, új mesterséget tanulhatna, de nem vállalja. Sok a meghirdetett eladói állás, amire szintén nincs érdeklődés. Amikor afelől kérdezzük őket, hogy miért nem tartják elfogadhatónak az állást, számtalan érvet fogalmaznak meg: nem akarnak hétvégén dolgozni, rossz a munkaidő-beosztás, nem tudják összeegyeztetni saját elvárásaikkal, és sorolhatnám.
Nyilván az volna a megoldás, hogy ne minimálbérről beszéljünk, hanem a fizetések a megélhetés szintjén alakuljanak, de ez nehezen kivitelezhető a mai Romániában.
– Pedig a kormány azt a célt tűzte ki, hogy a bérszint folyamatos emelésével az átlagos uniós minimálbérhez közelíti a romániai keresetek alsó határát. Választási kampányszlogenről, vagy kivitelezhető elképzelésről van szó?
– Harminc éves munkaügyi tapasztalatom alatt még nem találkoztam ilyen munkaügyi miniszterrel, aki ennyire kampányolt volna különböző témákban. A nyugdíjak átszámítása távolról sem végződött be, mert továbbra is sokan várnak sorukra, mások elégedetlenek, közben elkezdődött a nagy hajrá az európai minimálbér ötletének a felkarolásával. Nem tudjuk, hogy ennek mi lesz a végkifejlete.
Ha a kormány erőlteti, sok vállalkozás vissza fog térni a részmunkaidős foglalkoztatáshoz, amikor hivatalosan 2-4 órára kötöttek munkaszerződést, közben a munkaidő jóval hosszabb, ami már szürkegazdaság.
Kelemen Tibor nem túl derűlátó a romániai munkaerőpiac jövőjét illetően
Fotó: Bíró Blanka
– Egyre többen térnek haza nyugat-európai országokból, a közoktatásban jelentősen megnőtt a hazatelepülő családok gyerekeinek száma. Ez miként mutatkozik meg a munkaerőpiacon?
– A munkaügyi igazgatóságok egyelőre annyit érzékelnek, hogy sokan jelentkeznek a nyugat-európai országokból 3-6 hónapig folyósított munkanélküli segély nyilvántartásba vételére. A hazatelepülőknek jár a segély, amit az uniós országok akkor folyósítanak, ha a romániai munkaügy igazolja, hogy a román állampolgárt nyilvántartásba vette, de nem talált helyi munkalehetőséget magának. Aki ilyen segéllyel érkezik, a folyósítás idejére eleve nem akar munkát vállalni itthon, mert megszakad a segélyezés. Ennek elkerülésére számtalan kibúvót találnak, így nem fogadják el a felajánlott állások valamelyikét.
Rendszerint kétkezi munkásokról van szó, akik havonta mintegy 800 euró segélyt kapnak, amiről nem szívesen mondanak le.
– A hat hónap letelte után mihez kezdenek a hazatelepülők?
– A családok mintegy felének valamelyik tagja rendszerint visszatér Nyugat-Európába, miközben a feleség vagy a férj itthon marad a gyerekekkel. A hazatérők másik fele itthon próbál egzisztenciát teremteni vállalkozóként, vagy munkavállalóként. A kétkezi munkások nehezebben szoknak hozzá az itthoni léthez, sokáig keresgélnek, elégedetlenek a fizetéssel.
Látni kell, hogy a romániai gazdaság is komoly gondokkal küszködik, sok munkahely megszűnik – még a csúcsot jelentő IT-szektorban is –, ami visszafogja a hazai munkaerőpiac túlfűtöttségét.
– A román gazdaság dinamikusan fejlődő piacként jelenik meg Európa térképén, amely a rendszerváltás után nagyon lentről indult, de mára a lemaradás egy részét behozta. Milyen kilátások várhatók a munkaerőpiacon?
– A román gazdaság felfelé ívelése csupán látszat. Magas bérek csak az IT-szektorban, meg egy-két kiemelt területen vannak, a munkavállalók többségének a bére visszafogott, a kereskedelemben és a turizmusban kimondottan alacsony.
Sok területen valójában látszatfejlődés van. Szűkebb pátriánkban, a többségében magyarok lakta vidékeken maradva: a fejlődés motorját Magyarország jelenti az itt eszközölt különféle beruházásokkal. Ha kormányváltás lenne Budapesten, Székelyföld gazdasági fejlődése szempontjából ez súlyos érvágást jelentene. Sok függ attól is, hogy a mai fiatal nemzedékek hol képzelik el a jövőjüket, mennyire maradnak helyben.
Erdély-szerte egyre több távol-keleti vendégmunkással találkozunk, akikről azonban mára kiderült, hogy hetvenöt százalékukkal elégedetlenek a vállalkozók. Összeállításunkban Kolozsváron dolgozó nepáli vendégmunkásokat is megszólaltattunk.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Augusztus 27–31. között rendezik meg a 12. Vásárhelyi Forgatagot Marosvásárhelyen. A rendezvénysorozattal idén a „vásárhelyiséget” ünneplik, valamint Bolyai Farkas születésének 250. évfordulója alkalmából a világhírű matematikus előtt is tisztelegnek.
A Székely Nemzeti Tanács szerint az európai parlamenti képviselők számos elégedetlenségének és az Európai Bizottsággal (EB) szemben megfogalmazott kritikáinak nincsen más elvi kerete, mint éppen a nemzeti régiókért indított polgári kezdeményezés.
Kétnapos kényszerszünet után pénteken újraindultak Parajdon a Korond-patak elterelési munkálatai – számolt be a helyszínen tartott sajtótájékoztatóján a Salrom vállalat beruházási igazgatója.
Új parkolási díjakat vezettek be a kolozsvári repülőtér melletti Park & Ride parkoló hatékonyabb kihasználtságáért – közölte Oláh Emese, a kincses város RMDSZ-es alpolgármestere.
Egymást érik a medvetámadásokról szóló hírek. Nyolc évbe telt, amíg több tucat ember halála révén sikerült irányt szabni a romániai vadgazdálkodásnak, de a Krónikának nyilatkozó szakember szerint egyik napról a másikra nem lesz látványos változás.
Az országos hegyimentő-szolgálat szakemberei gyakorlati tanácsokat adnak arra vonatkozóan, hogy mi a teendő, ha vadállattal – elsősorban medvével – találkozik az ember, és kiemelik azt is, hogy hasonló esetekben mit nem szabad tenni.
A levegőben lóg a kolozsvári metró építése, mivel az önkormányzat sem a finanszírozást nem biztosította, sem a műszaki terveket nem véglegesítette, így építési engedélye sincs – vonta meg a nem túl kecsegtető mérleget a Pro Infrastruktúra Egyesület.
A magyarországi Piramis zenekar által „ihletett” kolozsvári magyar „csövesek” viselkedését, öltözékét, szokásait, lázadását is figyelemmel követte a kommunizmus idején a romániai titkosszolgálat, a Securitate.
Az Országos Katasztrófavédelmi Felügyelőség (IGSU) kampánya keretében 10 ezer füst- és szénmonoxid-érzékelőt osztanak szét ingyen az ország majdnem kéttucat megyéjében, alacsony jövedelmű családok keretében.
Bepanaszolta a prefektusnál és a fogyasztóvédelmi felügyelőségnél az áramszolgáltatót Antal Péter pécskai polgármester, mert elfogadhatatlannak tartja, hogy a hétfő esti vihar okozta meghibásodások egy részét csak szerda reggelre javították meg.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!