2012. április 26., 08:552012. április 26., 08:55
Az Almásy László Kultúrtörténeti Kör rendezésében a kolozsvári Bulgakov kávéház pincéjében megtartott rendezvényen a szakember történelmi áttekintésben, a 19–20. század fordulójától kezdve napjainkig mutatta be Erdély etnikai rétegződésének változásait.
Mint elhangzott: a 20. század elején, a trianoni békediktátum előtt Erdély lakosságának több mint fele román volt, míg a magyarok és németek együtt a népesség 40 százalékát tették ki. Ezzel együtt akkoriban Közép- és Dél-Erdély városaiban egyértelműen a magyarság volt többségben. A magyarság urbanizációja ekkor 27 százalékos volt, míg a románok zömükben falun éltek. A Székelyföld eközben rurális perifériának számított, a székelyek urbanizációs szintje a románokéval volt egyenlő. Amíg azonban a magyarok 67 százaléka már tudott írni-olvasni, a románok voltak a legkevésbé iskolázottak, a ruszinokkal együtt 84,7 százalékuk őstermelőként dolgozott. Trianon után a románok legnagyobb gondja éppen ez a társadalmi rétegződés volt.
A két világháború között kezdődött el az addig falun élő erdélyi románok bevándorlása a városokba. Mint az előadáson is elhangzott, hiába szervezték azonban át teljesen a felsőoktatást, az üzleti szférában továbbra is megmaradt a magyar–német többség. Ekkor a kolozsvári és nagyváradi magyarok szociológiai értelemben még nem kerültek kisebbségbe, ehhez a kommunista modernizáció kellett.
Az ötvenes–hatvanas években a nagy ipari beruházások elkerülték a magyar lakta területeket, így nem csak a Székelyföld, de a Partium is a gazdasági perifériára került. Jelenleg az iskolázottság terén a magyarság alulreprezentált, bár a 1981–86 között született generációnál már egyfajta kiegyenlítődésről lehet beszélni, tudtuk meg Kiss Tamástól.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Sokat hallunk a gyógytornáról: a fizioterapeuta szolgáltatásai iránt egyre nagyobb az érdeklődés nem csak a különféle betegségekből történő kilábalás során, hanem megelőzésként is. Videós egészségügyi sorozatunkban Somogyi Csongor beszél szakterületéről.
Két római katolikus és egy evangélikus templom felújítására hagyott jóvá költségvetési támogatást az Arad megyei közgyűlés legutóbbi ülésén. A jövőben újabb egyházközségek kaphatnak finanszírozást.
Elkezdődtek a Korond-patak elterelési munkálatai a bányakatasztrófa sújtotta Parajdon. A sóbányából kijutó sós víz környezetvédelmi problémákat okozhat – közölte kedden a Digi24-nek nyilatkozva Mircea Fechet.
Megszaporodtak a hatósági házkutatások a nem halálos fegyverek bejelentés nélküli, illegális birtoklása miatt. Kedd délelőtt Bihar megyében 44 házkutatás keretében 26 fegyvert és nagy mennyiségű lőszert foglaltak le.
Hatósági felügyelet alá helyezték az ópálosi rendőrőrs parancsnokát, akit korrupcióval, illegális gazdasági tevékenység folytatásával, valamint a fegyvertartási szabályok megsértésével gyanúsítanak.
A parajdi sóbánya katasztrófahelyzetének súlyos és tartós ökológiai és társadalmi-gazdasági következményeire figyelmeztet Hartel Tibor biológus, ökológus, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) oktatója Facebook-oldalán.
Őrizetbe vettek a rendőrök egy könyvelőnőt, aki összesen több mint kétmillió lejt tulajdonított el több Temes megyei vidéki iskolától, amelyeknek dolgozott.
Folytatódik a középkori Erdély egyik legfontosabb épülete, a gyulafehérvári fejedelmi palota restaurálása: a főépület tavalyi megnyitása után újabb szárnyat újítanak fel európai uniós alapokból.
Fokozott légköri instabilitás miatt adott ki elsőfokú, vagyis sárga figyelmeztetést az ország hét megyéjére kedden az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
A Maros Vízügyi Igazgatóság ellenőrzötten vizet enged ki a Bözödújfalusi-víztározóból a Kis-Küküllő folyó magas sókoncentrációjának hígítására, miután a parajdi sóbánya elárasztása nyomán Dicsőszentmártonnál az ivóvíz határérté<
Látogatottsági adatok