Pálinkafőzés a köbön Csíkszéken, még petrezselyemből is

Bán Péter díjnyertes pálinkafőző elismert nedűjei •  Fotó: Facebook/BánPéter

Bán Péter díjnyertes pálinkafőző elismert nedűjei

Fotó: Facebook/BánPéter

Vannak gyümölcsök, melyek hagyományosan a pálinkafőzés alapanyagát jelentik. Bár Erdély-szerte máig a szilvapálinka a legelterjedtebb, egyre többen főznek, fogyasztanak barackból, körtéből vagy épp szőlőből készült nedűt. Bán Péter szenvedélyes és elismert hobbi-pálinkafőző és -szakértő nem éri be a klasszikusokkal: zellerből, erdei mogyoróból, murokból is készít pálinkát.

Tóth Gödri Iringó

2024. szeptember 08., 09:592024. szeptember 08., 09:59

2024. szeptember 08., 10:092024. szeptember 08., 10:09

Bár Székelyföldön „mindenki” iszik pálinkát, mindenkinek van saját pálinkája – amit, ha nem ő, az apja, a nagyapja, a testvére, a nagybátyja főz –, viszonylag ritkán akad az ember kezébe egy-egy figyelemreméltó párlat. A csíkborzsovai Bán Péter gyerekei óvodai (szülői) bálján kóstolta meg azt a barackpálinkát, amit tényleg élvezet volt fogyasztani, amiben érezte a gyümölcs karakteres jegyeit, és ami megadta a löketet, hogy ő is elmerüljön a pálinkafőzés világában.

A pálinka készítője megtanította cefrézni, megtudta, honnan lehet minőségi gyümölcsöt beszerezni, elleste a szakma alapjait. Ekkor Bán József és családja még tömbházlakásban élt, ahol nem volt hely főzőt üzemelni, a gyümölcsöket, a cefrét tárolni, de szép lassan eljutottak oda, hogy sikerült egy gyümölcsössel rendelkező házba költözniük.

Székelyföld egy sajátos régió a pálinka szempontjából is

Bán Péter kísérletezgetésének hamar beérett a gyümölcse, rendre kapta az elismeréseket a barátoktól, ismerősöktől, akik megkóstolták a pálinkáit, így lassan megfogalmazódott benne, hogy meg lehetne próbálni versenyeztetni az „alkotásait” Magyarországon, ahol a pálinkáknak nagy kultúrájuk van, sok ember foglalkozik az iparággal.

Már az első versenyen azt a visszajelzést kapta, hogy nagyon jó az irány.

„És akkor elindultam ezen a versenyútvonalon is, hogy próbálkozzak a nevesebb megmérettetéseken, hogy mit tudunk elérni az itthoni, helyi gyümölcsökből, gyümölcsökkel. Sajnos itt, ahol élek, Csíkszereda mellett, nagyon elvadult gyümölcsök, vackor, régi őshonos almák vannak, vadon termő gyümölcsök. A bírók ezeket az ízeket nem is ismerték, egy batul vagy egy jonatán alma jegyei teljesen újak voltak számukra” – magyarázta Bán Péter.

Jonathan alma például Magyarországon is van, 11 fajta, de egyik sem olyan, mint, ami Székelyföldön található. Ez azért is van, mert a térségünkben általában nagyon öregek, akár százévesek a gyümölcsfák, míg a magyarországi gyümölcsösökben általában 20-30 év alatt „kimaxolják” a fákat, és ki is vágják az adott ültetvényt.

Ennek kapcsán elmesélte, hogy egyszer becsempészte saját készítményét egy, a pálinkahibákra koncentráló képzésre, amin részt vett, hogy értékeljék azt.

Csíkszéki siker (balra Bán Péter) •  Fotó: Bán Péter személyes archívuma Galéria

Csíkszéki siker (balra Bán Péter)

Fotó: Bán Péter személyes archívuma

„Az illető az órához vette a poharat, majd letette. Gondolkozott tíz másodpercet, majd elmondta, hogy ez egy Jonathan almafajta, ami nagyon régi fákról származik, melyeknek kicsi a gyümölcse, a gyökérzete nagyon mélyen van – mert az ital olyan kémiai anyagokat tartalmaz, amelyek a fenti talajban nincsenek meg, csak a mélyebb rétegekben.

Idézet
Azt is elmondta, hogy nagyon mostoha, zord helyről származik a gyümölcs, nem egy gyümölcstermő vidékről, be is lőtte, hogy valószínűleg Erdélynek a keleti zónájából, Udvarhely, netán Csíkszékből”

– idézte fel Bán Péter, hozzátéve, hogy az illető kért is a pálinkából egy üveggel, hogy a magyarországi bírókkal is megismertethesse ezt a sajátos ízvilágot.

korábban írtuk

A jó pálinka nem romlik meg: az erdélyi gyümölcspárlatok forgalmazási gondjairól meséltek érintettek a Krónikának
A jó pálinka nem romlik meg: az erdélyi gyümölcspárlatok forgalmazási gondjairól meséltek érintettek a Krónikának

Egyre nagyobb az erdélyi gyümölcspárlatok népszerűsége. Az immár harmadik alkalommal megrendezésre kerülő ÁKOVITA pálinkaverseny megmutatta, hogy az erdélyi gyümölcspárlatok a legjobbak közé tartoznak Kelet-Európában. Szakemberekkel jártuk körül a témát.

Szokatlan alapanyagok, ismerős ízek

A gyümölcsök után következtek a zöldségek. Bán Péter a legkülönfélébb, szokatlan alapanyagokkal kísérletezett. Elmesélte, hogy például egy zellergumóból vagy sárgarépából készült pálinkának megvan a speciális elkészítési módja: a zöldséget meg kell főzni, hogy a benne levő keményítő cukorrá alakuljon, majd azt a cukrot kell beerjeszteni. Következik további erjesztés, és néhány hét után jöhet a kifőzés, hogy végül száz kiló zöldségből legyen egy-másfél liter pálinka.

Az eredmény egy olyan nedű, ami – ahogy Bán Péter mondja – megnyalintásra van, ízlelgetésre, nem azért, hogy egyik poharat a másik után leküldve berúgjon tőle a pálinkafogyasztó. Hozzáteszi, hogy sokan nagyon ódzkodnak, hogy kipróbálják ezeket az újdonságnak számító italokat, de akik egyszer megkóstolják valamelyiket, nagyon érdeklődővé válnak.

•  Fotó: Facebook/BánPéter Galéria

Fotó: Facebook/BánPéter

Bán Péter nem eladásra készít pálinkákat: nagyon körülményes hivatalosan, törvényesen működtetni egy főzdét,

amit az is bizonyít, hogy például Hargita megyében csak három cég van, amely ezzel foglalkozik (az egyikben egyébként benne van Bán Péter csendestársként, hogy feljavítsa a termékek minőségét). A nagyobb főzdék egyébként általában egyszerűen berothasztják a gyümölcsöt, amivel Bán Péter szerint nem lehet elérni prémiumminőséget, mert ilyenkor vad baktériumok segítik a folyamatot, és nem kontrolált, mint egy speciális élesztővel segített erjesztésnél.

Szerinte egyébként lassan változás érezhető az iparban: az Érmelléken, Szatmár megyében és Székelyföldön is egyre több képzett, igényes pálinkakészítő tevékenykedik, akik nem a mennyiségre, hanem a minőségre koncentrálnak.

Ki kell törölni a hibás ízeket

Bán Péterhez sokan érkeznek kóstolóra, de ez inkább egy kulináris élmény, nem az „ivászat” a lényege. Hozzáteszi, hogy sokan visznek hozzá pálinkát, hogy véleményezze azt, amitől kicsit mindig tart, hiszen könnyen lehet sértődés a vége.

Készül a murokpálinka •  Fotó: Bán Péter személyes archívuma Galéria

Készül a murokpálinka

Fotó: Bán Péter személyes archívuma

Idézet
Nagy kihívás az embereknek a tudatából kitörölni a régi ízeket, a régi hibás termékeket.

Székelyföldön mindenkinek van pálinkája, mindenki valamit főzet vagy ő főz, vagy a nagyapjáéknál, vagy a szomszédokban, vagy valahogy meg van oldva. Amikor valaki hozza a saját pálinkáját, akkor kiteszem mellé az én olyan típusú termékemet, így az ember el tudja dönteni, hogy melyiknek kellemes az illata, melyik fogyasztóbarát, nem csíp, nem szúr, melyiket nem kell egyből elnyomtatni valamivel.

Idézet
És akkor, amikor megkóstolnak egy ilyen szilvát, akkor mindenki úgy van, hogy hú, hát eddig nem is ittam szilvapálinkát, hogy eddig valami mocskokat ittam”

– magyarázza.

A kísérletezései során egyébként nem csak sikerei voltak: például egy osztrák termék megkóstolása után eldöntötte, hogy mogyoróból is fog pálinkát készíteni, amihez meg is vett ötven kiló erdei mogyorót, de az első főzet szerinte trágyaszagú és ihatatlan volt, így megvásárolt újabb ötven kiló mogyorót. A harmadik próbálkozás hozta meg a várt eredményt, de az sem lett a kedvence, személy szerint szívesebben iszik egy jó kajszi- vagy vilmoskörte-pálinkát.

Választék •  Fotó: Bán Péter személyes archívuma Galéria

Választék

Fotó: Bán Péter személyes archívuma

Azt is elmondta, hogy számára hatalmas öröm, amikor egy-egy pálinka az embernek visszaad egy emléket az íze által.

A „murokpálinka” nyomán többeknek eszébe jut, amikor gyerekkorukban a kertben, a földből kihúzva ették a sárgarépát.

„Az a legnagyobb elismerés szerintem, hogy az embernek valami bekattan a fejébe, és onnantól úgymond folyamatosan azon van, hogy kerítsen egy korty murokpálinkát” – vélekedik.

Azt is elmondta, hogy a gyümölcsöt többnyire Magyarországról szerzi be, ugyanis

Romániában még nincsenek a gazdák arra felkészülve, hogy a „pálinkásokat” minőségi gyümölccsel szolgálják ki, itt többnyire a földön hagyott gyümölcs jut erre a sorsra.

Ezzel ellentétben a magyarországi gazda akkor szedi le a pálinkának való gyümölcsöt – kézzel –, amikor a főző kéri, hogy az íze, az érettsége olyan legyen, amilyet ő szeretne. Nemrég sütőtökből készített pálinkát, a következő terv a sárgadinnyepálinka, de a határ a csillagos ég.

korábban írtuk

A legjobb szatmári pálinkákat is bekényszerítik a szürkegazdaság árnyékába, literenként húsz lej adót követel az állam
A legjobb szatmári pálinkákat is bekényszerítik a szürkegazdaság árnyékába, literenként húsz lej adót követel az állam

A Szatmár megyei Év pálinkatermelője díjat tavaly decemberben Hornyák Tibor sárközújlaki pálinkafőzőnek ítélték oda. A szakmai elismerések ellenére az erdélyi gyümölcspárlatokat a magas adóterhek miatt a feketegazdaság árnyékába száműzi a kormány.

korábban írtuk

Látványosan nőtt az Ákovita versenyre benevezett és díjazott jó minőségű pálinkák száma
Látványosan nőtt az Ákovita versenyre benevezett és díjazott jó minőségű pálinkák száma

Rekordszámú, mintegy ezer párlat- és pálinkaminta érkezett be az idei Ákovita Nemzetközi Párlat- és Pálinkaversenyre Csíkszeredába, a szakmai zsűri összesen 629 minősítést osztott ki.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. szeptember 07., szombat

A hadsereg gépei is oltják a Máramaros megyei bozóttüzet, közel száz embert kilakoltattak (VIDEÓ)

Vegetációtűz pusztít Máramaros megyében, hét házra és egy gázolajtartályra is átterjedtek a lángok, amelyek megfékezésén több mint 150 tűzoltó dolgozik jelenleg.

A hadsereg gépei is oltják a Máramaros megyei bozóttüzet, közel száz embert kilakoltattak (VIDEÓ)
2024. szeptember 07., szombat

Bejelentetlen iskolalátogatásokat tervez a napokban a felkészültséget ellenőrző kormányfő

Bejelentetlen látogatásokat készül tenni a miniszterelnök az iskolákban a következő napokban.

Bejelentetlen iskolalátogatásokat tervez a napokban a felkészültséget ellenőrző kormányfő
2024. szeptember 06., péntek

Kedden megnyitják a forgalom előtt Temesvár déli körgyűrűjét

Sorin Grindeanu szállításügyi miniszter pénteken Temesváron kijelentette, hogy kedden megnyitják a forgalom előtt a város déli körgyűrűjét.

Kedden megnyitják a forgalom előtt Temesvár déli körgyűrűjét
2024. szeptember 06., péntek

Női erőtér: Kenyából, Brazíliából is örömmel érkeztek az unitárius nők kolozsvári világtalálkozójára (videóval)

Mintegy 150, a világ minden részéből érkezett nő részvételével szervezik Kolozsváron az unitárius, unitárius-univerzalista és más felekezetű nők csütörtökön délután kezdődött, vasárnapig tartó világtalálkozóját.

Női erőtér: Kenyából, Brazíliából is örömmel érkeztek az unitárius nők kolozsvári világtalálkozójára (videóval)
2024. szeptember 06., péntek

,,A magyarokon kívül senki nem képviseli az erdélyi magyarokat” – Kelemen Hunor az RMDSZ államfőjelöltje

Kelemen Hunor az RMDSZ hivatalos államfőjelöltje – erről döntött Kolozsváron a Szövetségi Képviselők Tanácsa. A felszólalók egyhangú bizalmat szavaztak a szövetségi elnöknek.

,,A magyarokon kívül senki nem képviseli az erdélyi magyarokat” – Kelemen Hunor az RMDSZ államfőjelöltje
2024. szeptember 06., péntek

Már dolgoznak a nyugati országrész kerékpárút-építési megaprojektjének megvalósíthatóságán

Több mint 142,6 millió euróból több mint 1700 kilométer bicikliutat alakítanak ki az épített és természeti örökség mentén.

Már dolgoznak a nyugati országrész kerékpárút-építési megaprojektjének megvalósíthatóságán
2024. szeptember 06., péntek

Erdélyről, magyarokról, Romániáról Kínában: Szekeres Attila a Zászlótudományi Világkongresszusról

Szekeres Attila István sepsiszentgyörgyi heraldikus, a Nemzetközi Címertani Akadémia teljes jogú tagja nemrég tért haza a kétévente megrendezett Zászlótudományi Világkongresszusról, amit ezúttal Kínában, Pekingben tartottak.

Erdélyről, magyarokról, Romániáról Kínában: Szekeres Attila a Zászlótudományi Világkongresszusról
2024. szeptember 05., csütörtök

Amit meghagynak a farkasok – Kalotaszegi riport az állattartók kiúttalanságáról (Videó)

Magyar szürke marhát és francia húshasznosítású teheneket tartó mákófalvi gazda kongatta meg az elmúlt hetekben a vészharangot a kalotaszegi falvak legelőin kíméletlen pusztításba kezdett farkasok miatt.

Amit meghagynak a farkasok – Kalotaszegi riport az állattartók kiúttalanságáról (Videó)
2024. szeptember 05., csütörtök

Kicsiktől a nagyokig: őstermelők és nagyvállalkozók is megférnek egymás mellett a mezőgazdasági vásáron

A legújabb növénytermesztési és állattartási technológiákkal, a precíziós mezőgazdaság alapjaival ismerkedhetnek meg az érdeklődők a csütörtökön megnyílt aradi Agromalim Nemzetközi Mezőgazdasági, Élelmiszeripari és Csomagolástechnikai Szakkiállításon.

Kicsiktől a nagyokig: őstermelők és nagyvállalkozók is megférnek egymás mellett a mezőgazdasági vásáron
2024. szeptember 05., csütörtök

Állategészségügyi könyvecske nélküli, túl fiatal kutyakölyköket árult, bűnvádi eljárás lett belőle

Állategészségügyi könyvecske nélkül kínált eladásra héthetes, fajtatisztának mondott kutyakölyköket a nagybányai piacon egy ebtartó férfi, az állatvédelmi rendőrség bűnvádi eljárást indított ellene.

Állategészségügyi könyvecske nélküli, túl fiatal kutyakölyköket árult, bűnvádi eljárás lett belőle