Bán Péter díjnyertes pálinkafőző elismert nedűjei
Fotó: Facebook/BánPéter
Vannak gyümölcsök, melyek hagyományosan a pálinkafőzés alapanyagát jelentik. Bár Erdély-szerte máig a szilvapálinka a legelterjedtebb, egyre többen főznek, fogyasztanak barackból, körtéből vagy épp szőlőből készült nedűt. Bán Péter szenvedélyes és elismert hobbi-pálinkafőző és -szakértő nem éri be a klasszikusokkal: zellerből, erdei mogyoróból, murokból is készít pálinkát.
2024. szeptember 08., 09:592024. szeptember 08., 09:59
2024. szeptember 08., 10:092024. szeptember 08., 10:09
Bár Székelyföldön „mindenki” iszik pálinkát, mindenkinek van saját pálinkája – amit, ha nem ő, az apja, a nagyapja, a testvére, a nagybátyja főz –, viszonylag ritkán akad az ember kezébe egy-egy figyelemreméltó párlat. A csíkborzsovai Bán Péter gyerekei óvodai (szülői) bálján kóstolta meg azt a barackpálinkát, amit tényleg élvezet volt fogyasztani, amiben érezte a gyümölcs karakteres jegyeit, és ami megadta a löketet, hogy ő is elmerüljön a pálinkafőzés világában.
A pálinka készítője megtanította cefrézni, megtudta, honnan lehet minőségi gyümölcsöt beszerezni, elleste a szakma alapjait. Ekkor Bán József és családja még tömbházlakásban élt, ahol nem volt hely főzőt üzemelni, a gyümölcsöket, a cefrét tárolni, de szép lassan eljutottak oda, hogy sikerült egy gyümölcsössel rendelkező házba költözniük.
Bán Péter kísérletezgetésének hamar beérett a gyümölcse, rendre kapta az elismeréseket a barátoktól, ismerősöktől, akik megkóstolták a pálinkáit, így lassan megfogalmazódott benne, hogy meg lehetne próbálni versenyeztetni az „alkotásait” Magyarországon, ahol a pálinkáknak nagy kultúrájuk van, sok ember foglalkozik az iparággal.
„És akkor elindultam ezen a versenyútvonalon is, hogy próbálkozzak a nevesebb megmérettetéseken, hogy mit tudunk elérni az itthoni, helyi gyümölcsökből, gyümölcsökkel. Sajnos itt, ahol élek, Csíkszereda mellett, nagyon elvadult gyümölcsök, vackor, régi őshonos almák vannak, vadon termő gyümölcsök. A bírók ezeket az ízeket nem is ismerték, egy batul vagy egy jonatán alma jegyei teljesen újak voltak számukra” – magyarázta Bán Péter.
Jonathan alma például Magyarországon is van, 11 fajta, de egyik sem olyan, mint, ami Székelyföldön található. Ez azért is van, mert a térségünkben általában nagyon öregek, akár százévesek a gyümölcsfák, míg a magyarországi gyümölcsösökben általában 20-30 év alatt „kimaxolják” a fákat, és ki is vágják az adott ültetvényt.
Ennek kapcsán elmesélte, hogy egyszer becsempészte saját készítményét egy, a pálinkahibákra koncentráló képzésre, amin részt vett, hogy értékeljék azt.
Csíkszéki siker (balra Bán Péter)
Fotó: Bán Péter személyes archívuma
„Az illető az órához vette a poharat, majd letette. Gondolkozott tíz másodpercet, majd elmondta, hogy ez egy Jonathan almafajta, ami nagyon régi fákról származik, melyeknek kicsi a gyümölcse, a gyökérzete nagyon mélyen van – mert az ital olyan kémiai anyagokat tartalmaz, amelyek a fenti talajban nincsenek meg, csak a mélyebb rétegekben.
– idézte fel Bán Péter, hozzátéve, hogy az illető kért is a pálinkából egy üveggel, hogy a magyarországi bírókkal is megismertethesse ezt a sajátos ízvilágot.
Egyre nagyobb az erdélyi gyümölcspárlatok népszerűsége. Az immár harmadik alkalommal megrendezésre kerülő ÁKOVITA pálinkaverseny megmutatta, hogy az erdélyi gyümölcspárlatok a legjobbak közé tartoznak Kelet-Európában. Szakemberekkel jártuk körül a témát.
A gyümölcsök után következtek a zöldségek. Bán Péter a legkülönfélébb, szokatlan alapanyagokkal kísérletezett. Elmesélte, hogy például egy zellergumóból vagy sárgarépából készült pálinkának megvan a speciális elkészítési módja: a zöldséget meg kell főzni, hogy a benne levő keményítő cukorrá alakuljon, majd azt a cukrot kell beerjeszteni. Következik további erjesztés, és néhány hét után jöhet a kifőzés, hogy végül száz kiló zöldségből legyen egy-másfél liter pálinka.
Az eredmény egy olyan nedű, ami – ahogy Bán Péter mondja – megnyalintásra van, ízlelgetésre, nem azért, hogy egyik poharat a másik után leküldve berúgjon tőle a pálinkafogyasztó. Hozzáteszi, hogy sokan nagyon ódzkodnak, hogy kipróbálják ezeket az újdonságnak számító italokat, de akik egyszer megkóstolják valamelyiket, nagyon érdeklődővé válnak.
Fotó: Facebook/BánPéter
amit az is bizonyít, hogy például Hargita megyében csak három cég van, amely ezzel foglalkozik (az egyikben egyébként benne van Bán Péter csendestársként, hogy feljavítsa a termékek minőségét). A nagyobb főzdék egyébként általában egyszerűen berothasztják a gyümölcsöt, amivel Bán Péter szerint nem lehet elérni prémiumminőséget, mert ilyenkor vad baktériumok segítik a folyamatot, és nem kontrolált, mint egy speciális élesztővel segített erjesztésnél.
Szerinte egyébként lassan változás érezhető az iparban: az Érmelléken, Szatmár megyében és Székelyföldön is egyre több képzett, igényes pálinkakészítő tevékenykedik, akik nem a mennyiségre, hanem a minőségre koncentrálnak.
Bán Péterhez sokan érkeznek kóstolóra, de ez inkább egy kulináris élmény, nem az „ivászat” a lényege. Hozzáteszi, hogy sokan visznek hozzá pálinkát, hogy véleményezze azt, amitől kicsit mindig tart, hiszen könnyen lehet sértődés a vége.
Készül a murokpálinka
Fotó: Bán Péter személyes archívuma
Székelyföldön mindenkinek van pálinkája, mindenki valamit főzet vagy ő főz, vagy a nagyapjáéknál, vagy a szomszédokban, vagy valahogy meg van oldva. Amikor valaki hozza a saját pálinkáját, akkor kiteszem mellé az én olyan típusú termékemet, így az ember el tudja dönteni, hogy melyiknek kellemes az illata, melyik fogyasztóbarát, nem csíp, nem szúr, melyiket nem kell egyből elnyomtatni valamivel.
– magyarázza.
A kísérletezései során egyébként nem csak sikerei voltak: például egy osztrák termék megkóstolása után eldöntötte, hogy mogyoróból is fog pálinkát készíteni, amihez meg is vett ötven kiló erdei mogyorót, de az első főzet szerinte trágyaszagú és ihatatlan volt, így megvásárolt újabb ötven kiló mogyorót. A harmadik próbálkozás hozta meg a várt eredményt, de az sem lett a kedvence, személy szerint szívesebben iszik egy jó kajszi- vagy vilmoskörte-pálinkát.
Választék
Fotó: Bán Péter személyes archívuma
Azt is elmondta, hogy számára hatalmas öröm, amikor egy-egy pálinka az embernek visszaad egy emléket az íze által.
„Az a legnagyobb elismerés szerintem, hogy az embernek valami bekattan a fejébe, és onnantól úgymond folyamatosan azon van, hogy kerítsen egy korty murokpálinkát” – vélekedik.
Azt is elmondta, hogy a gyümölcsöt többnyire Magyarországról szerzi be, ugyanis
Ezzel ellentétben a magyarországi gazda akkor szedi le a pálinkának való gyümölcsöt – kézzel –, amikor a főző kéri, hogy az íze, az érettsége olyan legyen, amilyet ő szeretne. Nemrég sütőtökből készített pálinkát, a következő terv a sárgadinnyepálinka, de a határ a csillagos ég.
A Szatmár megyei Év pálinkatermelője díjat tavaly decemberben Hornyák Tibor sárközújlaki pálinkafőzőnek ítélték oda. A szakmai elismerések ellenére az erdélyi gyümölcspárlatokat a magas adóterhek miatt a feketegazdaság árnyékába száműzi a kormány.
Rekordszámú, mintegy ezer párlat- és pálinkaminta érkezett be az idei Ákovita Nemzetközi Párlat- és Pálinkaversenyre Csíkszeredába, a szakmai zsűri összesen 629 minősítést osztott ki.
Vegetációtűz pusztít Máramaros megyében, hét házra és egy gázolajtartályra is átterjedtek a lángok, amelyek megfékezésén több mint 150 tűzoltó dolgozik jelenleg.
Bejelentetlen látogatásokat készül tenni a miniszterelnök az iskolákban a következő napokban.
Sorin Grindeanu szállításügyi miniszter pénteken Temesváron kijelentette, hogy kedden megnyitják a forgalom előtt a város déli körgyűrűjét.
Mintegy 150, a világ minden részéből érkezett nő részvételével szervezik Kolozsváron az unitárius, unitárius-univerzalista és más felekezetű nők csütörtökön délután kezdődött, vasárnapig tartó világtalálkozóját.
Kelemen Hunor az RMDSZ hivatalos államfőjelöltje – erről döntött Kolozsváron a Szövetségi Képviselők Tanácsa. A felszólalók egyhangú bizalmat szavaztak a szövetségi elnöknek.
Több mint 142,6 millió euróból több mint 1700 kilométer bicikliutat alakítanak ki az épített és természeti örökség mentén.
Szekeres Attila István sepsiszentgyörgyi heraldikus, a Nemzetközi Címertani Akadémia teljes jogú tagja nemrég tért haza a kétévente megrendezett Zászlótudományi Világkongresszusról, amit ezúttal Kínában, Pekingben tartottak.
Magyar szürke marhát és francia húshasznosítású teheneket tartó mákófalvi gazda kongatta meg az elmúlt hetekben a vészharangot a kalotaszegi falvak legelőin kíméletlen pusztításba kezdett farkasok miatt.
A legújabb növénytermesztési és állattartási technológiákkal, a precíziós mezőgazdaság alapjaival ismerkedhetnek meg az érdeklődők a csütörtökön megnyílt aradi Agromalim Nemzetközi Mezőgazdasági, Élelmiszeripari és Csomagolástechnikai Szakkiállításon.
Állategészségügyi könyvecske nélkül kínált eladásra héthetes, fajtatisztának mondott kutyakölyköket a nagybányai piacon egy ebtartó férfi, az állatvédelmi rendőrség bűnvádi eljárást indított ellene.
szóljon hozzá!