Aktívan, eseményekkel tele vette kezdetét az új év a Partiumi Falugazdász Hálózat munkatársai számára, és az elkövetkezőkben is számos rendezvényt szerveznek.
Vannak gyümölcsök, melyek hagyományosan a pálinkafőzés alapanyagát jelentik: bár Erdély-szerte máig a szilvapálinka a legelterjedtebb, egyre többen főznek, fogyasztanak barackból, körtéből vagy épp szőlőből készült nedűt.
Rekordszámú, mintegy ezer párlat- és pálinkaminta érkezett be az idei Ákovita Nemzetközi Párlat- és Pálinkaversenyre Csíkszeredába, a szakmai zsűri összesen 629 minősítést osztott ki.
A Szatmár megyei Év pálinkatermelője díjat tavaly decemberben Hornyák Tibor sárközújlaki pálinkafőzőnek ítélték oda. A szakmai elismerések ellenére az erdélyi gyümölcspárlatokat a magas adóterhek miatt a feketegazdaság árnyékába száműzi a kormány.
Minőségi ugrás tapasztalható az erdélyi pálinkafőzés terén, ezt bizonyítják a II. Transylvanian Spirit – Erdélyi pálinka- és párlatversenyre benevezett minták – értékelte egyöntetűen a verseny szakmai zsűrije.
A Gyulai Pálinka Manufaktúra Magyarország egyik leghíresebb pálinkafőző műhelye. Kolozsvári bemutatójukon beszélgettünk Fabulya Attila okleveles pálinkabírálóval a magyar gyümölcspárlatok Kárpát-medencei és nemzetközi megítéléséről.
Több mint 400 mintát neveztek a termelők a Partiumi Falugazdász Hálózat és az Érmelléki Pálinkakultúra Egyesület közös szervezésű Blisseva Partium Spirit Award nemzetközi párlat- és pálinkaversenyére.
Blisseva Partium Spirit Award név alatt első ízben hirdet nemzetközi pálinka- és párlatversenyt a Partiumban az Érmelléki Pálikakultúra Egyesülete és a Partiumi Falugazdász Hálózat – írták a szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményükben a szervezők.
Egyre nagyobb az erdélyi gyümölcspárlatok népszerűsége. Az immár harmadik alkalommal megrendezésre kerülő ÁKOVITA pálinkaverseny megmutatta, hogy az erdélyi gyümölcspárlatok a legjobbak közé tartoznak Kelet-Európában. Szakemberekkel jártuk körül a témát.