Kóstoló. A székelyföldi Ákovita pálinkaversenyről is díjjal tért haza a szatmári gazda
Fotó: Veres Nándor
A Szatmár megyei Év pálinkatermelője díjat tavaly decemberben Hornyák Tibor sárközújlaki pálinkafőző mesternek ítélte oda a Partiumi Falugazdász Hálózat. Az utóbbi tíz esztendőben erdélyi, délvidéki és magyarországi versenyekről számos éremmel hazatérő gazda szerint a romániai gyümölcspárlat-készítőket a kormány a szürke- és feketegazdaság szélére sodorta.
2024. január 28., 18:502024. január 28., 18:50
2024. január 28., 19:462024. január 28., 19:46
A szatmári pálinkák hagyományosan jól szerepelnek az erdélyi és a Kárpát-medencei pálinkaversenyeken. Fodor István Szatmár megyei falugazdász szerint a megyéből 10-15 magánfőző vagy bérfőzető gazda méretkezik meg rendszeresen a különböző versenyeken, és még nem fordult elő, hogy valamilyen díjjal ne térjenek haza.
A sárközújlaki gazda a legtöbb erdélyi párlatkészítőtől eltérően nem öndidakta módon sajátította el a pálinkafőzést, hanem fiatalkorában tanult szakmája. Szaklíceum után a Szatmár megyei állami szeszipari vállalat helyi, sárközújlaki üzemében helyezkedett el, majd később a privatizált avasfelsőfalui szeszgyár alkalmazottjaként dolgozott, ahol szintén gabonából készítették a párlatokat. A nagy váltás 2009-ben következett be, amikor a nagyapja el akarta adni a család szárazon álló pálinkafőző üstjét. Unokája eldöntötte, hogy felhagy munkahelyével, és itthon folytatja a párlatkészítést.
Díjazott sárközújlaki pálinkák
Fotó: Makkay József
Fodor István falugazdász kíséretében a sárközújlaki portán vesszük számba a többszörösen díjnyertes pálinkafőző munkáját. A nappaliban az erdélyi, délvidéki és magyarországi versenyekről hozott díjak sorakoznak. Vendéglátóm kiteszi az asztalra legkedveltebb pálinkáit. Az elmúlt években szilva, alma, birs, körte és sárgamuskotály törkölypálinkája kapott díjat.
Az utóbbi húsz esztendőben nagyot fejlődött a partiumi és az erdélyi pálinkák minősége, amit a Kárpát-medencei versenyek díjözöne igazol. Egyre több a versenyekre benevezett pálinka, a párlatoknak ádáz versenyhelyzetben kell helytállniuk a bírálóbizottságok előtt. Az erdélyi pálinkák minőségének látványos fejlődésével azonban semmit nem tudnak kezdeni az állami hatóságok. Hornyák Tibor szerint Romániában a pálinkafőzés kényes téma, mert az egész ágazatatot betolták a szürke- és feketegazdaság árnyékába.
Hornyák Tibor pálinkafőző mester 18 éves korától dolgozik a szakmában
Fotó: Makkay József
„Az ország 2007-es uniós csatlakozása óta egységes elbírálás alá esnek a nagyüzemi gabonaszeszfőzdék és a kisüzemi, házi gyümölcspárlat-készítő üstök. Minden termelő egyformán adózik, ez viszont a kisvállalkozók számára megfizethetetlen.
Ezt a hatalmas adót nem lehet az emberekkel megfizettetni, mert akkor senki nem főzne pálinkát” – magyarázza a szatmári gazda.
A szatmári gazda legértékesebbnek tartott Champion-díját egy muskotály törkölypálinkáért kapta
Fotó: Makkay József
Hosszú évekkel ezelőtt, az uniós csatlakozási tárgyalások során kellett volna keresztülvinni a romániai pálinkafőző gazdák elvárásait, de ez elmaradt. Az ügyben érdekelt minisztériumok azóta sem találnak megoldást a pálinkafőzőket tömörítő érkedvédelmi szervezetek, egyesületek követeléseire.
Hornyák szerint az utóbbi évtizedben több pálinkafőző delegáció is járt Brüsszelben, idehaza pedig törvénytervezet született az ügy rendezésére, de egyelőre nincs előrelépés. Ennek előfeltétele, hogy a román kormány megállapodjon az Európai Bizottsággal arról, hogy a kisüzemi párlatkészítés más besorolás alá essen, mint a nagyüzemi, így a gazdák kedvezőbb adózásban részesülnének.
Amíg ez megszületik, marad a „mindenki úgy boldogul, ahogyan tud” nevű jól ismert szlogen. Mivel hivatalosan nem lehet forgalmazni, a kiváló minőségű, díjnyertes háztáji, kisüzemi pálinka ismerősök, barátok, rokonok között talál vevőre a kereskedelemben kapható, zárjegyes pálinkák árának harmadáért.
A zentai pálinkaversenyről 2. helyezéssel térhetett haza a szatmári gazda
Fotó: Makkay József
Hornyák Tibor pálinkafőző mester szezonja tavasszal, a földieperrel kezdődik. A korai gyümölcsből készülő cefre érlelése minimális, 7-10 napos időszakot igényel. A földieperből készülő párlat hozama azonban a fele a jó minőségű alma- vagy szilvacefrének. Időrendi sorrendben következik a cseresznye, meggy, kajszi, szilva, körte, alma és birs, attól függően, melyik gyümölcsből milyen a termés.
A szakember szerint ötven fok fölött eltűnik, vagy alig érződik a gyümölcszamat. Az új trendhez való igazodást ma már a bérfőzésre érkezők is elfogadják.
A sárközújlaki pálinkafőző üstökben készülnek a megye legjobb pálinkái
Fotó: Hornyák Tibor
Vendéglátóm szerint míg a kommunizmus évtizedeiben a magas állami vám miatt jó teljesítmény volt, ha valaki húsz liter pálinkával ment haza, ma ritka, aki száz liter pálinkánál kevesebbet főz. Az emberek összegyűjtik a gyümölcsösök termését, és van, aki több száz kg barackot, körtét vagy lédús almát vásárol, és a cefrét kifőzi, így a család pálinkakészlete több évre elegendő.
A kertészkedéssel, fóliaházi primőrtermesztéssel is foglalkozó Hornyák Tibor számára a párlatkészítés a fő szenvedélye.
Búcsúzóul elmondja: bízik benne, hogy előbb-utóbb az erdélyi kisüzemi párlatkészítés is elnyeri méltó helyét, amivel a gazdák és a román állam is jól járna.
Tisztálás után a vederbe csorog a kész pálinka
Fotó: Hornyák Tibor
A Gyulai Pálinka Manufaktúra Magyarország egyik leghíresebb pálinkafőző műhelye. Kolozsvári bemutatójukon beszélgettünk Fabulya Attila okleveles pálinkabírálóval a magyar gyümölcspárlatok Kárpát-medencei és nemzetközi megítéléséről.
Egyre nagyobb az erdélyi gyümölcspárlatok népszerűsége. Az immár harmadik alkalommal megrendezésre kerülő ÁKOVITA pálinkaverseny megmutatta, hogy az erdélyi gyümölcspárlatok a legjobbak közé tartoznak Kelet-Európában. Szakemberekkel jártuk körül a témát.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hétfőtől növelték a Korond-patak elvezetéséhez használt csöveket hegesztő munkások számát Parajdon, hogy behozzák a késéseket – számolt be keddi helyszíni sajtótájékoztatóján a Salrom vállalat igazgatója.
Két mikrobusz és egy személygépkocsi karambolozott tegnap délután a Bihar megyei Hegyközkovácsi és Szalárd közötti országúton, öt személyt szállítottak kisebb sérülésekkel kórházba a mentősök.
A nagyszebeni nemzetközi repülőtér uniós forrásokból finanszírozott korszerűsítésével kapcsolatos csalás ügyében vizsgálódnak az Európai Ügyészség (EPPO) romániai ügyészei.
Az Arad megyei vészhelyzeti bizottság július elsejei hatállyal feloldotta az itatási és öntözési tilalmat a Maros vizéből, miután csökkent a folyó sókoncentrációja.
Az Erdélyi Református Egyházkerület keretében működő Diakónia Keresztyén Alapítvány Jó Testvér idősotthon átadási ünnepségére került sor kedd délben Kolozsváron.
A leglátványosabb javulás a román vizsga terén tapasztalható, az RMDSZ szerint azért, mert az idén érettségizőké volt az első évfolyam, amelynek tagjai már megkülönböztetett tanterv szerint tanulták a román.
Egy korábbi kijelentése miatt arra kötelezik Kereskényi Gábort, Szatmárnémeti polgármesterét, hogy fizessen 10 ezer lejt a magyarbarátsággal cseppet sem vádolható, az RMDSZ-t folyamatosan támadó Adrian Cozma parlamenti képviselőnek.
A Hargita Megyei Tanács kiadta a munkakezdési parancsot a helyiek által Fehér Házként emlegetett, a kommunista érában megépült megyeháza felújításával megbízott Termolang Kft. és Kész Kft. cégtársulásnak.
Hat Temes megyei határőrt gyanúsít korrupcióval az ügyészség: a vádhatóság szerint különböző pénzösszegekért cserébe szemet hunytak az illegális áru- és személyforgalom felett.
Legalább tíz napot késnek a parajdi sóbánya fölött kígyózó Korond-patak elterelési munkálatai, miután a kivitelező cég nem halad elég gyorsan a patak elvezetésére szolgáló csövek összehegesztésével.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!