Németh Zsolt és Tamás Sándor a sajtóval való találkozón
Fotó: Facebook/Tamás Sándor
Kelet-Közép Európában egységes gazdasági tér létrehozásán dolgoznak, Romániának pedig el kell döntenie, hogy részt kíván-e venni ebben a folyamatban – közölte hétfőn Sepsiszentgyörgyön Németh Zsolt. A Magyar Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke bocsánatkérést vár Ludovic Orban liberális pártelnöktől.
2021. augusztus 16., 19:082021. augusztus 16., 19:08
Székelyföld kulcsfontosságú az erdélyi magyar jövő szempontjából – szögezte le hétfőn Sepsiszentgyörgyön Németh Zsolt. A Magyar Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke „másfél év kényszerű távollét” után látogatott Sepsiszentgyörgyre, a Kopacz Mária grafikus és festőművész rézkarcaiból rendezett kiállítás megnyitójára. A sajtó képviselőivel szervezett találkozón
Rámutatott, jövő tavasszal Magyarországon nem pusztán országgyűlési, hanem „nemzetgyűlési választások” lesznek, a magyar nemzetpolitika jövője szempontjából jelentősége vannak annak, hogy a külhoni magyarok beleszólhatnak. Ennek feltétele a magyar állampolgárság megszerzése, még nem késő elindítani a folyamatot, hogy jövő tavasszal élni tudjanak a választás lehetőségével.
Meghaladta az egymilliót a külhoni magyar állampolgárok száma; Szlovákiában nem lehet felvenni az állampolgárságot, ebben a folyamatban Erdélyben vannak tartalékok – mondta Németh Zsolt, aki szoros választásra számít, amelyben néhány mandátum is meghatározó lehet.
Kelet-Közép Európában egységes gazdasági tér létrehozásán dolgoznak, ennek a zászlóshajója a Három Tenger Kezdeményezés, amelynek jelenleg Románia formálisan a tagja – fejtette ki a térség jövőjére vonatkozó kérdésünkre válaszolva Németh Zsolt. Hozzátette,
„Ez a román külpolitika fontos döntése” – szögezte le a külügyi bizottság elnöke. A Három Tenger Együttműködés pragmatikus hasznáról szólva Németh Zsolt elmondta, a visegrádi országok már eldöntötték, hogy a négy fővárost összekapcsolják egy gyorsvasútvonallal, Szerbia is kapcsolódik.
Három autópálya-összeköttetés kiépítése van folyamatban Románia és Magyarország között, ennek felgyorsításában Magyarország érdekelt. Ugyanakkor az energiadiverzifikáció a térség versenyképességének a feltétele. Foglalkoztat bennünket ez a kérdés, hiszen a romániai magyarlakta térségek haszonélvezői az infrastrukturális beruházásoknak – mondta Németh Zsolt.
A magyarországi politikus ugyanakkor értetlenül áll Ludovic Orban, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnökének kijelentése előtt, miszerint beruházásokkal változtatná meg Székelyföldön az etnikai arányokat.
„Ideje lenne, hogy Ludovic Orban ezt a kijelentését egy bocsánatkéréssel kiegészítve felülvizsgálja” – mondta a politikus. Ugyanakkor örvendetesnek tartja, hogy az együttműködés keretei között a gazdaságfejlesztési programról megállapodás született, azt a magyar kormány az erdélyi partnerszervezetekkel együttműködve a kialakult struktúra keretei között folytatja.
Az erdélyi magyarság jogot formál, igény tart egy állami finanszírozású egyetemre, ezzel a rendszerváltás óta adós Románia – mondta Németh Zsolt. Hozzátette, ez a követelés élvezi a magyar állam támogatását, hiszen nincs az Európai Unióban még egy ekkora létszámú őshonos kisebbség, amely ne rendelkezne állami finanszírozású felsőoktatási intézménnyel.
Másrészt a törvény magyar karra vonatkozó előírásait sem tartja be a marosvásárhelyi orvosi és gyógyszerészeti egyetem (MOGYE) esetében a román állam.
A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem húsz évvel ezelőtt kényszerűségből magyar állami költségvetési támogatással indult el, az volt a hivatása, hogy megerősítse a magyar tudományosságot. A Sapientia EMTE az első olyan nemzetpolitikai program volt, amely új dimenziót nyitott az anyaország és az erdélyi magyarság kapcsolatában, és ezzel kezdődött a székelyföldi tudományos, felsőoktatási politika megvalósítása – sorolta Németh Zsolt.
A magyar érettségizők fele nem folytatja a tanulmányait, a román nyelvi kompetencia súlyos hátrány számukra, erre választ kell adni, mint ahogy arra is, hogy Marosvásárhelyen mesterséges korlátokba ütközik a magyar orvosképzés – jelentette ki Németh Zsolt.
Kiállításmegnyitó az Erdélyi Művészeti Központban: Hétfőn az Erdélyi Művészeti Központban nyílt meg Kopacz Mária grafikus és festőművész rézkarcaiból a kiállítás, melyet az Árkosi Kulturális Központ és a Magyar Kulturális Intézet sepsiszentgyörgyi fiókja rendezett. A megnyitón felszólalt Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere, Németh Zsolt, a Magyar Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke és dr. Bordás Beáta, az Erdélyi Művészeti Központ vezetője. A kiállításokat Vécsi Nagy Zoltán művészettörténész és Deák Ferenc Loránd műkritikus méltatta.
Elindult a csíksomlyói pünkösdi búcsúra a 12. Boldogasszony zarándokvonat csütörtök kora reggel a budapesti Keleti pályaudvarról.
A Propark – Védett Területekért Alapítvány szerdán cáfolta Bogdan Ivan ügyvivő gazdasági miniszternek azt az állítását, hogy egy hódcsalád miatt nem valósult meg a Korond-patak elterelése, ami megmenthette volna a parajdi sóbányát.
Gyimesfelsőlokra, az Árpád-házi Szent Erzsébet Római Katolikus Gimnáziumba is ellátogat Sulyok Tamás, Magyarország köztársasági elnöke. Az államfői látogatás jelentőségéről, a pünkösdre való készülődésről Berszán Lajos atyával beszélgettünk.
Mintegy négymillió köbméter víz került a parajdi sóbányába, keresik a bányafalu alatt fekvő közeli helyszínt, ahol turisztikai értékkel is bíró sós tavat hozhatnának létre a bányából kiszivattyúzandó tömény sós vízzel.
Az Aquaserv és a marosvásárhelyi regionális vízügyi igazgatóság szerdán végzett méréseinek eredményei szerint a Kis-Küküllő mentén lévő 16 településen a vezetékes víz sókoncentrációja még mindig magas, emberi fogyasztásra alkalmatlan.
A parajdi községháza szerdán bejelentette, hogy a sóbányát ért katasztrófa után hivatalos adománygyűjtést indít, és a pénzt teljes egészében a község fejlesztésére fordítják.
Káros hatást gyakorol az élővilágra és az ivóvízellátásra egyaránt a magas sótartalmú vizeknek a folyóvizekbe kerülése – vonják le a következtetést erdélyi magyar biológusok és kémikusok a parajdi bányaszerencsétlenséggel kapcsolatban.
Mindenki fesztiválja – ezzel a mottóval szervezik meg idén június 23–29. között 13. alkalommal a Szent László Napokat.
Több mint öt éve működtetnek nemzetközi együttműködés keretében korszerű űrgeodéziai megfigyelőrendszert (InSAR reflektort) a parajdi Sóháton és környékén a HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet (HUN-REN FI) kutatói.
Egy emberként mozdultak meg székelyföldi, romániai, magyarországi szervezetek, civilek, hogy segítsenek a háromszéki árvízkárosultakon.
szóljon hozzá!