Szilágyi Zsolt magyar–román és magyar–magyar párbeszédet sürgetett csütörtökön Nagyváradon
Fotó: Bálint Eszter
Szilágyi Zsolt szerint a valós regionalizáció jelentheti a kiutat a jelenlegi romániai állapotokból. Az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke egyúttal magyar–magyar összefogást is szorgalmaz.
2018. december 20., 16:122018. december 20., 16:12
2019. február 09., 13:152019. február 09., 13:15
Románia látszólag sikerei csúcsán áll, de soha nem volt ennyire megosztott – vont mérleget csütörtöki évértékelő nagyváradi sajtótájékoztatóján Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke, aki szerint az egyetlen kiutat a jelenlegi helyzetből a párbeszéd és a Nyugati Szövetséghez hasonló regionális törekvések jelenthetik.
Szilágyi kiemelte, a bukaresti Otopeni repülőtéren külföldi munkavállalás céljával gépre szálló román állampolgárok számában mérhető, hogy mennyien veszítették el reményüket, hogy Romániában is sikeresek lehetnek, távozásukkal pedig véleményt mondanak az elmúlt 29 évről, a legtöbben pedig nem is kívánnak hazatérni. Meglátása szerint az ország strukturális átalakítása rendezhetné egyszer s mindenkorra a helyzetet, azáltal ugyanis a pénzek közelebb kerülnének a helyi közösségekhez, és maguk dönthetnének a felhasználásukról.
Pedig ha jól utánaszámolunk, akkor már a Kolozsvárt elkerülő szakaszra kifizették a Borstól Brassóig terjedő hossz teljes árát, hiszen míg jobb helyeken 4–5 millió euróból épül meg egy kilométer autópálya, addig itt 28 millió eurós kilométerenkénti árról beszélünk – irányította rá a figyelmet a politikus. Hozzátette: ez a sztráda ugyanakkor nemcsak Erdély érdeke, hiszen a szintén rég várt Marosvásárhely–Jászvásár-autópálya megépítésével egyetemben Moldvát is összekapcsolná Nyugat-Európával.
„A román politika nem hajlandó befogadni a regionális érdeket, de remélem, hogy ez változni fog” – fogalmazott Szilágyi, utalva a Nyugati Szövetségre és az annak nyomán kialakuló új struktúrákra.
Nyugati szövetség (AVE) elnevezéssel együttműködési megállapodást kötött az ország négy nyugati nagyvárosának – Arad, Nagyvárad, Kolozsvár és Temesvár – elöljárója az uniós források hatékony lehívása és a gazdasági fejlődés előmozdítása érdekében.
A román–magyar párbeszéd mellett magyar–magyar párbeszédet is sürgetett egyúttal. Emlékeztetett, már sikerült tárgyalóasztalhoz ülni a Magyar Polgári Párt (MPP) újonnan megválasztott elnökével, Mezei Jánossal, és Kelemen Hunor RMDSZ-elnöknek is felajánlotta, hogy gondolkodjanak „konvergens stratégiában”. Mint magyarázta,
Szilágyi szerint önkormányzati választásokkor a tömbmagyar vidékeken továbbra is létezhetne verseny, de ahol a szükség úgy diktálja, közös jelöltekre van szükség.
„Ezt az évet közös autonómianyilatkozattal kezdtük, a jövő évet is kezdhetnénk tárgyalással. Rögzítsük az elveket, találjuk meg a választási stratégiát: több magyar, erősebb képviselet” – fogalmazott a néppárt elnöke, aki szerint az arányos képviselet elvét kellene elfogadtatniuk a magyar alakulatoknak a román többséggel, hogy ne az 5 százalékos küszöb meglépésétől függjön a romániai magyarok parlamenti képviselete. Ez kellene hogy legyen szerinte az összefogás első lépése, a második pedig egy kampánykódex, ami maximálisan mobilizálja a választópolgárokat. A néppárt elnöke abbéli reményének adott hangot, hogy az RMDSZ is az ügy mellé áll – amennyiben nem, úgy kigondolják, hogy milyen más stratégia jöhet szóba.
Hivatalban marad a Viorica Dăncilă vezette szociálliberális kormány, miután a jobbközép ellenzék által beterjesztett bizalmatlansági indítvány a csütörtöki voksoláson nem kapta meg az elfogadásához szükséges szavazatszámot.
Szerinte ugyanis amellett, hogy „az országot rázza a korrupció”, itt az év vége, és még nincs 2019-es költségvetés, arról sem szabad megfeledkezni, hogy egy magyarellenes kormányzásról beszélünk – példaként Mihai Tudose exkormányfő akasztásos nyilatkozatát, a MOGYE ügyét, az egyházaktól elkobzott ingatlanok visszaszolgáltatásának megtagadását, valamint a visszaállamosításokat említette.
Visky András Kossuth-díjas író, dramaturg vasárnap Facebook-oldalán jelentette be, hogy július végétől már nem művészeti aligazgatója a Kolozsvári Állami Magyar Színháznak.
A kolozsvári Házsongárdi temetőben nyugvó zenészekre, népzenekutatókra, zenetudósokra emlékeztek muzsikaszóval pénteken az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány által szervezett zenés sétán. Képriport.
Kabai József fogtechnikust, Tőkés László első temesvári bizalmasát a Securitate is beszervezte a besúgói sorába, helyzetét azonban a lelkésznek is „meggyónta”.
A Kolozs Megyei Tanács vissza nem térítendő európai uniós finanszírozást nyert a csucsai Boncza-kastély és Ady-emlékház felújítására. Az önkormányzat most 8,5 millió eurós költségvetést emleget.
Teljesen átépítik a temesvári Gyermekpark és a Ligeti út melletti gyalogoshidat Temesváron. Az építmény új környezetet is kap, emellett biciklisávot is kialakítanak az új hídon – közölte pénteken a bánsági nagyváros polgármesteri hivatala.
Kolozsváron, az Erdélyi Református Múzeumban nyílt meg csütörtökön, a reformáció ünnepén az erdélyi református kollégiumok 400 éves múltját bemutató vándorkiállítás, amely közel egy éven át lesz látogatható.
Hamarosan befejeződnek Nagyvárad agglomerációs körgyűrűje Nagyürögd és Félixfürdő közötti első szakaszának kivitelezési munkálatai, két hét múlva már meg is nyithatják a forgalom előtt – tájékoztatott a Bihar megyei önkormányzat sajtóosztálya.
Jeles magyar közéleti személyiségek, 1848-as honvédtábornokok, a 20. század elejének ünnepelt színészei, második világháborúban elesett katonák csontjait rejtik és rejtették az aradi temetők.
Nagyszeben polgármesteri hivatala együttműködést kötött a román állami vasúttársasággal (CFR) a helyiérdekű vasút (HÉV) beindítása érdekében.
Medvebiztos kukák, szigorú élelmiszer-tárolási szabályok a kempingekben és a medvék fotózás céljából történő csalogatásának visszaszorítása – ez csak néhány módja annak, amivel Kanada sikeresen korlátozza a medvék és az emberek közötti interakciókat.
1 hozzászólás