Halottak napján az üdvösséget még el nem nyert hívekért gyújtunk gyertyát
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Jeles magyar közéleti személyiségek, 1848-as honvédtábornokok, a 20. század elejének ünnepelt színészei, második világháborúban elesett katonák csontjait rejtik és rejtették az aradi temetők. Egyesek esetében azért használatos a múltidő, mert az első világháborút lezáró békediktátum, majd a második világégést követő nacionalista-kommunista diktatúra nemcsak az élőknek hozott üldöztetést a nemzetiségük miatt, hanem a holtakat is háborgatták.
2024. november 01., 08:022024. november 01., 08:02
2024. október 31., 12:482024. október 31., 12:48
Az aradi temetők történetét és a bennük nyugvó jeles személyiségek sírhelyeit több évtizeden át kutatta, illetve térképezte fel Ujj János helytörténész és újságíró, nyugalmazott történelemtanár, aki munkája eredményét kötetbe is foglalta. Séták aradi temetőkben, emlékhelyeken című könyve 2009-ben jelent meg az Alma Mater Alapítvány kiadásában. Tizenkét köztemető található Aradon, és a szerző szerint mindegyikben volt vagy van négy-öt olyan sír, amelyek nevezetessé teszik a sírkerteket.
„Nem tudom, hogy voltam-e több hatévesnél, amikor az aradi Alsótemetőben, Mindenszentekkor a nagymamámmal a magyar hősök sírjára is elhelyeztünk egy-egy szál virágot. Mikor már felnőtt voltam, az 1980-as években azt a bizonyos százegynéhány sírt felszámolták, de úgy, hogy buldózerrel kifordították az útra a csontokat.
S akkor én elhatároztam, hogy ha ők így bánnak a mieinkkel, akkor nézzük meg, kik is vannak itt eltemetve magyar elődeink közül” – idézte fel a helytörténész, hogy mi adta az elhatározást a kutatómunkához.
Húsz-huszonöt évig gyűjtötte az anyagot, amiből összeállt a könyv. „Salacz Gyula 1875 és 1901 között 26 éven keresztül volt Arad polgármestere, az ő idejében épült a színház, a városháza, az összes nagy iskola, bank… 1915-ben meghalt, és 2000-ben nem lehetett tudni, hogy hol volt a sírja és mai napig se lehet tudni” – érzékeltette Ujj János, mennyire hálátlan volt az egykori polgármesterrel szemben az utókor.
Salacz Gyula sírhelye nem ismert. A volt polgármesternek halálának 100. évfordulóján állítottak szobrot Aradon
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Hasonló sorsra jutott az aradi színház valamennyi elhunyt jeles színészének a sírja is. Aradon 1948-ig magyar színház működött, sőt nemzeti színház státusa volt 1902-től 1919-ig. „Ódry Lehel – Ódry Árpádnak, az 1920-30-as évek ünnepelt színészének az édesapja – operaénekes volt, énekiskolát is nyitott Aradon, itt halt meg 1920-ban, de fogalmunk sincs, hol temették el. Szöllősi István harmincvalahány éven keresztül volt a Kölcsey Egyesület titkára, jeles aradi pedagógus, a fél világgal levelezett, egész Erdélynek a Pista bácsija volt, és a sírja úgy tűnt el, hogy leemelték a betonlapot, és a helyére egy teljesen ismeretlen személyt temettek el 2008-ban” – folytatta a sort Ujj János.
A helytörténész szerint a Felsőtemető Arad elegáns sírkertjének számított, mert 1873 óta oda temetkeztek a jeles személyiségek, de a kriptasor előtti fákat kivágták, majd egy védőkorlátot helyeztek a magyar sírok és a látogatók közé.
Ujj János felidézte, hogy amikor az 1990-es években Bognár Leventét nevezték ki az RMDSZ javaslatára alprefektusnak (utóbb húsz évig volt a város alpolgármestere is), a Felsőtemetőben a gondnokkal együtt megjelöltek 26 sírt, amelyeket úgymond „békén kell hagyni”. „Eltelt négy hónap, és megdöbbenve tapasztaltam, hogy rátemettek valakit az egyikre. Új gondnok lett, de lehet, hogy a régi sem tartotta magára nézve kötelezőnek azt, amit az alprefektus, a kormány helyi képviselője mondott” – érzékeltette a helyzetet Ujj János.
„A legnagyobb magyar”, Barabás Béla síremlékét sikerült megmenteni a közelmúltban. Az egykori országgyűlési képviselő sírhelyének bérleti díját 2018-ban civil kezdeményezésre az RMDSZ újabb hét évre kifizette a köztemetőket fenntartó önkormányzati vállalatnak, így elhárult a veszélye annak, hogy rátemetnek. A síremléket – az országgyűlési képviselő apja, Barabás Péter sírjával együtt – Szűcs Gábor sírkőfaragó ingyen újította fel. Barabás Béla Aradon született 1855. december 12-én, és itt is hunyt el 1934. május 28-án.
„A legnagyobb magyar”, Barabás Béla és apja, Barabás Péter sírjai közösségiösszefogás eredményeként menekült meg
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
A jogász végzettségű politikus Arad vármegye főispánja volt, ötször választották meg képviselőnek a pesti Országgyűlésbe. Erdély Román Királysághoz való csatolása után a maradás mellett döntött, és hamar a kisebbségi magyar politikai élet egyik vezető alakjává vált. 1926-tól a bukaresti parlament szenátora is volt. Jelentős publicisztikai tevékenységet fejtett ki országos és helyi lapokban. Egy ideig szerkesztője volt az Arad és Vidéke című politikai napilapnak, főszerkesztője az Aradi Magyar Újságnak. Édesapja, Barabás Péter volt az az asztalos mester, aki a kertjéből kivágott 13 ágú eperfát állíttatta fel az 1849. október 6-án agyonlőtt és felakasztott honvédtábornokok kivégzésének a helyszínén, és ez volt az első emlékjel, amit a megtorlás áldozatául esett szabadságharcosok tiszteletére állítottak.
November elseje Mindenszentek, vagyis az üdvözült lelkek emléknapja a keresztény országokban. November 2. pedig a halottak napja, amit 998 óta tart meg az egyház az elhunyt, de az üdvösséget még el nem nyert, a tisztítótűzben lévő hívekért.
Az egykori honvédtemetőt felszámolták, jelenleg a Tisztviselőtelep elnevezésű városrész található a helyén. Ott hantolták el Lenkey János honvédtábornokot, akit az aradi vértanúk közé szoktak sorolni. Halálraítélték, de eluralkodott elmebaja miatt végül nem végezték ki; 1850 februárjában az aradi várbörtönben halt meg. „Lenkey János sírja volt a legutolsó ebben a temetőben, hiszen a többi halottak maradványait átvitték egy másik aradi köztemetőbe, de a Lenkeyé még az 1920-30-as években is ott árválkodott. 1936-ban Eger város küldöttsége eljött Aradra, és jó pár hétig tartó egyezkedés után kihantolták a földi maradványait, és hazavitték szülővárosába, Egerbe” – fejtette ki Puskel Péter helytörténész, újságíró.
Az Arad Megyei Múzeumban 2021-ben újraavatták Vécsey Károly, az 1849. október 6-án Aradon kivégzett 13 honvédtábornok egyikének a kriptaelőlapját. A sírfeliratot tartalmazó epitáfium 1912-ben került be a múzeumnak otthont adó Kultúrpalotába, de nem sokáig volt megtekinthető, mert
Már nem is tudni, hogy mikor, de a kriptaelőlapot egy szekrénnyel takarták el, és csak évtizedek múltán, 2019 tavaszán, egy nagytakarítás során került elő. A restaurálást követő újraavatást egy kiállítás keretében tartották meg, amikor megtekinthető volt néhány tárgy Vécsey személyes holmija közül, például az a feszület, amit e kezében tartott a kivégzése előtt, vagy a búcsúlevél, ami utolsó éjszakáján a feleségének írt.
Vécsey Károly honvédtábornok kriptaelőlapját 2021-ben avatták fel a Kultúrpalotában
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
amit az 1930-as évek óta Németországban sem használnak. Kivándorolt aradiak segítségével találtunk egy Kölnben élő idős hölgyet, aki ismerte a betűtípust, és átírta a levelet. Nincs szenzációs változás a korábbi fordításhoz képest, viszont hangsúlyeltolódások vannak. Vécsey volt az, akit utolsóként végeztek ki, ez azt jelzi, hogy őt tartotta a Habsburg-udvar a legveszedelmesebb szabadságharcos-vezérnek, ezért is jelentős számunkra” – mondta Fekete Károly, a Kölcsey Egyesület alelnöke.
Az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc véres megtorlásának áldozatául esett 13 honvédtábornoknak kivégzésük után sem adatott meg az örök nyugalom. Földi maradványaikat többször is elköltöztették. A forradalmi seregek hamvait végül 1974-ben, a kivégzés 125. évfordulóján helyezték el a vélt vesztőhelyen álló obeliszk talapzatában. De csak 11 tábornok nyugszik Aradon: Kiss Ernő sírhelye a délvidéki Eleméren, Dessewffy Arisztidé a felvidéki Margonyán található.
Az obeliszk talapzatában a 13 aradi vértanú közül 11-nek a maradványait helyezték el
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
és szülőhelyén, a felvidéki Hegyesmajtényban temették újra. 81 évnyi szolgálat után szerelt le, ő ihlette Háry János figuráját Garay János Az obsitos vitéz című művében. A helyi magyar közösség megkérdezése nélkül zajlott az exhumálás, pontosabban kész tények elé állították a magyarok képviselőit. Ujj János szerint kultúrtörténeti kár érte ezzel Aradot. „A városnak nem nagy szülöttje, hanem eltemetettje volt. 1735-ben született Trencsén mellett, 15 éves korában beállt a hadseregbe, és 96 éves korában szerelt le, amikor 1831-ben a Coburg-ezred Aradon állomásozott. Állítólag nem tudott felülni a lovára, ezért itt maradt, és néhány hónapot obsitosként Aradon élte életét” – fejtette ki Ujj János.
A „legöregebb huszár”, Skultéty László csontjait 2013 májusában exhumálták
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Az aradi és Arad környéki temetőkben sok magyar honvéd nyugszik, akik 1944 őszén, a második világháborúban a visszavonulás során a szovjet és román csapatokkal vívott harcokban estek el. Rajtuk kívül valahol az Alsótemetőben lehet az a tíz áldozat, akiket az 1956-os magyar forradalmat követő romániai kirakatperek során ítéltek el és végeztek ki 1958-ban, az úgynevezett Szoboszlay-perben.
Damjanich János és Lahner György vértanúkat eredetileg a mácsai kastélykertben temették el, síremlékük ma is ott áll
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Az emlékezés Ujj János szerint azért fontos, mert a fogyatkozó magyar közösségben tudatosítani kell, hogy milyen jeles személyiségek járultak hozzá hajdanán a város és a térség felemelkedéséhez.
akkor ez 2000 után hatványozottan vonatkozik Aradra és minden olyan erdélyi városra, amelyben a magyarság szórványban él” – mondta Ujj János.
Az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc véres megtorlásának 175. évfordulója alkalmából rendkívüli kiállítást rendez az Arad Megyei Múzeum a ’48-as Ereklyemúzeum gyűjteményéből.
Nagyszeben polgármesteri hivatala együttműködést kötött a román állami vasúttársasággal (CFR) a helyiérdekű vasút (HÉV) beindítása érdekében.
Medvebiztos kukák, szigorú élelmiszer-tárolási szabályok a kempingekben és a medvék fotózás céljából történő csalogatásának visszaszorítása – ez csak néhány módja annak, amivel Kanada sikeresen korlátozza a medvék és az emberek közötti interakciókat.
Idén június 3-ától október 31-éig 103 megbetegedést okozott Romániában a nyugat-nílusi vírus, és 20 haláleset történt – közölte csütörtökön az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP).
Több mint 45 millió lej adósságot halmoztak fel a be nem fizetett helyi adók és illetékek révén az aradiak, akik közül minden ötödik tartozik a városkasszának – derül a gazdasági-pénzügyi osztály kimutatásából.
Az Európai Ügyészség (EPPO) csütörtökre virradóra őrizetbe vette Temesváron Dumitru Andreșoit, Románia legnagyobb juhtenyésztőjét, akit „a csobánok királyának” is neveznek.
Kabai József fogtechnikust, Tőkés László első temesvári bizalmasát a Securitate is beszervezte, de helyzetét a lelkésznek is „meggyónta”, és úgy próbált egyensúlyozni, hogy a politikai rendőrséget se haragítsa magára, de Tőkés ellenállását is segítse.
Az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány november 1-jén zenés sétát tart a Házsongárdi temetőben, amelynek keretében a kolozsvári sírkertben nyugvó zenészekre, népzenekutatókra, zenetudósokra emlékezik.
Idén is elindította Ne éhezzen senki! elnevezésű kampányát a Solidaris Egyesület, amely Marosvásárhelyen, Kolozsváron és Nagyváradon igyekszik segíteni a rászorulókon.
Elindította téli szezonját a WizzAir, a légitársaság közlése szerint új külföldi célpontokra lehet utazni Kolozsvárról is.
A második világháborúból származó, működőképes tüzérségi bombát találtak a Bihar megyei Váradszentmárton községhez tartozó Váradcsehi faluban, a csatornahálózaton végzett munkálatok során.
szóljon hozzá!