Strukturális átalakítás szükséges

Szilágyi kiemelte, a bukaresti Otopeni repülőtéren külföldi munkavállalás céljával gépre szálló román állampolgárok számában mérhető, hogy mennyien veszítették el reményüket, hogy Romániában is sikeresek lehetnek, távozásukkal pedig véleményt mondanak az elmúlt 29 évről, a legtöbben pedig nem is kívánnak hazatérni. Meglátása szerint az ország strukturális átalakítása rendezhetné egyszer s mindenkorra a helyzetet, azáltal ugyanis a pénzek közelebb kerülnének a helyi közösségekhez, és maguk dönthetnének a felhasználásukról.

Pedig ha jól utánaszámolunk, akkor már a Kolozsvárt elkerülő szakaszra kifizették a Borstól Brassóig terjedő hossz teljes árát, hiszen míg jobb helyeken 4–5 millió euróból épül meg egy kilométer autópálya, addig itt 28 millió eurós kilométerenkénti árról beszélünk – irányította rá a figyelmet a politikus. Hozzátette: ez a sztráda ugyanakkor nemcsak Erdély érdeke, hiszen a szintén rég várt Marosvásárhely–Jászvásár-autópálya megépítésével egyetemben Moldvát is összekapcsolná Nyugat-Európával.

„A román politika nem hajlandó befogadni a regionális érdeket, de remélem, hogy ez változni fog” – fogalmazott Szilágyi, utalva a Nyugati Szövetségre és az annak nyomán kialakuló új struktúrákra.

korábban írtuk

„Nem vagyunk szeparatisták!” – Létrejött a négy nyugat-erdélyi nagyváros társulása

Nyugati szövetség (AVE) elnevezéssel együttműködési megállapodást kötött az ország négy nyugati nagyvárosának – Arad, Nagyvárad, Kolozsvár és Temesvár – elöljárója az uniós források hatékony lehívása és a gazdasági fejlődés előmozdítása érdekében.

Magyar–magyar összefogás

A román–magyar párbeszéd mellett magyar–magyar párbeszédet is sürgetett egyúttal. Emlékeztetett, már sikerült tárgyalóasztalhoz ülni a Magyar Polgári Párt (MPP) újonnan megválasztott elnökével, Mezei Jánossal, és Kelemen Hunor RMDSZ-elnöknek is felajánlotta, hogy gondolkodjanak „konvergens stratégiában”. Mint magyarázta,

Szilágyi szerint önkormányzati választásokkor a tömbmagyar vidékeken továbbra is létezhetne verseny, de ahol a szükség úgy diktálja, közös jelöltekre van szükség.

„Ezt az évet közös autonómianyilatkozattal kezdtük, a jövő évet is kezdhetnénk tárgyalással. Rögzítsük az elveket, találjuk meg a választási stratégiát: több magyar, erősebb képviselet” – fogalmazott a néppárt elnöke, aki szerint az arányos képviselet elvét kellene elfogadtatniuk a magyar alakulatoknak a román többséggel, hogy ne az 5 százalékos küszöb meglépésétől függjön a romániai magyarok parlamenti képviselete. Ez kellene hogy legyen szerinte az összefogás első lépése, a  második pedig egy kampánykódex, ami maximálisan mobilizálja a választópolgárokat. A néppárt elnöke abbéli reményének adott hangot, hogy az RMDSZ is az ügy mellé áll – amennyiben nem, úgy kigondolják, hogy milyen más stratégia jöhet szóba.

korábban írtuk

Talpon maradt a Dăncilă-kormány, elutasította a parlament a bizalmatlansági indítványt

Hivatalban marad a Viorica Dăncilă vezette szociálliberális kormány, miután a jobbközép ellenzék által beterjesztett bizalmatlansági indítvány a csütörtöki voksoláson nem kapta meg az elfogadásához szükséges szavazatszámot.

Szerinte ugyanis amellett, hogy „az országot rázza a korrupció”, itt az év vége, és még nincs 2019-es költségvetés, arról sem szabad megfeledkezni, hogy egy magyarellenes kormányzásról beszélünk – példaként Mihai Tudose exkormányfő akasztásos nyilatkozatát, a MOGYE ügyét, az egyházaktól elkobzott ingatlanok visszaszolgáltatásának megtagadását, valamint a visszaállamosításokat említette.