A környék magyarságát összefogó Misztótfalusi Kis Miklós Napokat tavaly szervezték meg első ízben, és idén júliusban is szeretnék megtartani
Fotó: Misztótfalu RMDSZ
Második alkalommal szeretnék megszervezni a Máramaros megyei Misztótfaluban a környékbeli települések magyar közösségeit összefogó Misztótfalusi Kis Miklós Napokat. Az ünnep ötletgazdája, szervezője Orbán István Dániel református lelkipásztor, aki a szórványnak számító vidéken több településen is szolgál. A júliusi rendezvény megvalósításához jó szándékú támogatók segítségét kérik, hiszen hiánypótló, közösség- és identitáserősítő a város nagy szülöttjéről elnevezett Misztótfalusi Kis Miklós Napok.
2025. április 09., 19:182025. április 09., 19:18
Ismét meg szeretné szervezni a Misztótfalui Református Egyházközség a Máramaros megyei településen a város híres szülöttjéről, a 375 éve született Misztótfalusi Kis Miklós (Alsó-Misztótfalu, 1650 – Kolozsvár, 1702. március 20.) nyomdászról, betűmetszőről elnevezett, a környékbeli magyar közösséget erősítő Misztótfalusi Kis Miklós Napokat.
A szórványbeli magyar ünnep ötletgazdája, szervezője Orbán István Dániel református lelkipásztor, aki a környéken több településen is szolgál. A Misztótfalusi Kis Miklós Napokat tavaly első ízben szervezték meg több település magyar közösségeinek, helyi vállalkozóknak, a misztótfalui polgármesteri hivatal összefogásának köszönhetően.
Felnőtteket, gyerekeket egyaránt megmozgatott a Misztótfalusi Kis Miklós Napok
Fotó: Misztótfalu RMDSZ
Mint mondta, a három település – Misztótfalu, Láposbánya és Misztbánya – magyarsága hozzávetőlegesen 700 személyt jelent, és mindenképpen fontosnak tartják megrendezni a szórakoztató, kulturális programokat is felsorakoztató rendezvénysorozatot.
„Az elgondolásom az volt a Misztótfalusi Kis Miklós Napok megszervezésével, hogy összefogjuk a három település magyarságát, összehozzuk ezeket a közösségeket, hiszen a szórványban a találkozás, kapcsolattartás létfontosságú. Mivel Misztótfalusi Kis Miklós városunk híres szülöttje, úgy gondoltam, róla nevezzük el az ünnepet, amelyet tavaly sikerült a támogatóinknak, segítőinknek, vállalkozóknak, valamint a helyi RMDSZ-nek köszönhetően első ízben megszervezni” – emelte ki a Máramaros megyei Magyarláposon született, a környék szórványmagyarságát lelkészként immár tíz éve szolgáló Orbán István Dániel.
Misztótfalusi Kis Miklós (1650 – 1702) nyomdász, betűmetsző szobra
Fotó: Orbán István Dániel
Hozzátette, azért is választották az ünnep elnevezéseként a Biblia nyomtatójának nevét, mert Misztótfalusi Kis Miklósnak szentelt múzeum is működik a településen.
szüretet, farsangot, közös disznótort, karácsonyi ünnepséget felváltva: volt amit Misztótfaluban, volt, amit Láposbányán” – fejtette ki a lelkipásztor.
A Misztótfalusi Kis Miklós Napok jó alkalom arra, hogy a környékbeli településeken élő magyarok találkozzanak
Fotó: Orbán István Dániel
Orbán István Dániel tíz évnyi kolozsvári tartózkodás, tanulás – középiskola, majd teológiai tanulmányok – után visszatért a Máramaros megyei szórványvidékre. Misztótfaluban 200 lelkes református gyülekezet él, Láposbányán inkább katolikusok a magyarok, Misztbányán is kevés a református, de összességében a magyar közösség létszáma 700 fő. Arra is emlékeztetett, hogy éppen tíz évvel ezelőtt, 2015-ben állítottak szobrot Misztótfalusi Kis Miklósnak a misztótfalui református parókia kertjében, így ezt az évfordulót is megünneplik a nyáron.
A misztótfalui református templom
Fotó: Orbán István Dániel
„Ez a gyűjtemény 1991-ben létesült, mostanra megérett arra, hogy korszerűsíteni kellene a régi üvegtárlókat, feliratokat, stb. A múzeumunkban látható az úgynevezett aranyas Biblia egyik eredeti példánya, amit Misztótfalusi Kis Miklós 1685-ben nyomtatott Amszterdamban. Tudomásom szerint összesen három van még belőle a világon, az egyik az Országos Széchenyi Könyvtárban” – hívta fel a figyelmet a lelkipásztor.
Paskucz István építésszel, tervezővel és Misztótfalu polgármesterével együtt szeretnék kibővíteni és korszerűsíteni a múzeumot. A terv már elkészült, Paskucz István díjmentesen készítette el, amit nagyon köszönnek neki. „A polgármester úr megígérte, hogy támogatni fogja mindenben a tervünket. Remélem, hogy minél több támogató, adakozó áll majd álmaink megvalósítása mellé” – fogalmazott a lelkipásztor.
Főzőversenyt is szerveztek Misztótfaluban a magyar közösségek
Fotó: Orbán István Dániel
Orbán István Dánieltől azt is megkérdeztük, hogy mely településeken szolgál jelenleg. Mint sorolta, egyik hozzá tartozó leányegyházközség Borpatak, ami egykor Nagybányához tartozó bányászfalu volt, mára a város lakónegyede, nevét ásványvízforrásairól kapta, és valamikor magyarok lakták – itt van egy kis református templom.
Orbán István Dániel Misztbányán is szolgál, ahol nagyon kicsi, mintegy 15 fős a református gyülekezet, és egy kis imaház működik, amit a polgármesteri hivataltól bérelnek.
„És bár egy papnak nem a fő feladata, hogy bulit szervezzen, de a közösséget összefogni igenis a feladata” – tette hozzá a máramarosi lelkész.
Misztótfalusi Kis Miklósnak 2015-ben állítottak szobrot a református parókia kertjében
Fotó: Orbán István Dániel
Kiemelte azt is, hogy sokat köszönhetnek a magyarországi Aszód község közösségének – a Gödöllő környéki Aszód Misztótfalu testvértelepülése, és a volt polgármesterrel, Pénzes Tiborc Szabolccsal most is jó viszonyt ápolnak, a magyarországi közösség sokat segített a misztótfaluinak.
Misztótfalusi Kis Miklós tiszteletére már az 1990-es évek elejétől működik múzeum a településen
Fotó: Orbán István Dániel
Hozzátette, a misztótfalui polgármesteri hivatalnak is köszönettel tartoznak, hiszen a tavalyi magyar ünnepség alkalmával segítettek elszállásolni az aszódi vendégeket, akik hagyományőrző műsorral léptek föl a Misztótfalusi Kis Miklós Napokon.
A Misztótfalusi Kis Miklós emlékét őrző múzeumot felújítanák, restaurálnák, a terv már elkészült
Fotó: Orbán István Dániel
Közösségi együttlét a tavalyi Misztótfalusi Kis Miklós Napokon
Fotó: Orbán István Dániel
Gasztronómiai rendezvény a Misztótfalusi Kis Miklós Napokon
Fotó: Orbán István Dániel
Készülődés a Misztótfalusi Kis Miklós Napok gasztronómiai rendezvényére
Fotó: Orbán István Dániel
A hatványozottan szórványnak számító Máramaros megyében is sikert könyvelhetett el a magyar képviselet: megduplázta szavazóinak a számát vasárnap a 2020-as parlamenti választásokhoz képest.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Elindult a csíksomlyói pünkösdi búcsúra a 12. Boldogasszony zarándokvonat csütörtök kora reggel a budapesti Keleti pályaudvarról.
A Propark – Védett Területekért Alapítvány szerdán cáfolta Bogdan Ivan ügyvivő gazdasági miniszternek azt az állítását, hogy egy hódcsalád miatt nem valósult meg a Korond-patak elterelése, ami megmenthette volna a parajdi sóbányát.
Gyimesfelsőlokra, az Árpád-házi Szent Erzsébet Római Katolikus Gimnáziumba is ellátogat Sulyok Tamás, Magyarország köztársasági elnöke. Az államfői látogatás jelentőségéről, a pünkösdre való készülődésről Berszán Lajos atyával beszélgettünk.
Mintegy négymillió köbméter víz került a parajdi sóbányába, keresik a bányafalu alatt fekvő közeli helyszínt, ahol turisztikai értékkel is bíró sós tavat hozhatnának létre a bányából kiszivattyúzandó tömény sós vízzel.
Az Aquaserv és a marosvásárhelyi regionális vízügyi igazgatóság szerdán végzett méréseinek eredményei szerint a Kis-Küküllő mentén lévő 16 településen a vezetékes víz sókoncentrációja még mindig magas, emberi fogyasztásra alkalmatlan.
A parajdi községháza szerdán bejelentette, hogy a sóbányát ért katasztrófa után hivatalos adománygyűjtést indít, és a pénzt teljes egészében a község fejlesztésére fordítják.
Káros hatást gyakorol az élővilágra és az ivóvízellátásra egyaránt a magas sótartalmú vizeknek a folyóvizekbe kerülése – vonják le a következtetést erdélyi magyar biológusok és kémikusok a parajdi bányaszerencsétlenséggel kapcsolatban.
Mindenki fesztiválja – ezzel a mottóval szervezik meg idén június 23–29. között 13. alkalommal a Szent László Napokat.
Több mint öt éve működtetnek nemzetközi együttműködés keretében korszerű űrgeodéziai megfigyelőrendszert (InSAR reflektort) a parajdi Sóháton és környékén a HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet (HUN-REN FI) kutatói.
Egy emberként mozdultak meg székelyföldi, romániai, magyarországi szervezetek, civilek, hogy segítsenek a háromszéki árvízkárosultakon.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!