Fotó: Rompres
„A magyar vizsga kegyelem volt a román után, amiről köztudott, hogy nem volt a legkönnyebb” – magyarázta Albert Attila. A diák szerint a vizsgázókat segítette, hogy a tételek kérdései érthetőek voltak, és logikus sorrendben követték egymást, így nem zavarták össze a végzősöket. Ugyanígy vélekedtek társai is, akik szerint „nem ment minden a legjobban”, de legalább hetes-nyolcas jegyre számítanak. A hétfői vizsga első tétele Radnóti Miklós versének elemzése volt. Az Elégia című alkotással kapcsolatban a cím és a szövegrész, valamint az ember és a táj viszonyát kellett értelmezni. Ezenkívül a tétel a kulcsszavak megállapítását, valamint az értékszembesítés értelmezését kérte.
Míg az első tétel megoldásával 35 pontot lehetett elérni, a második mindössze tíz pontot ért. Itt a diákoknak egy monológot kellett írniuk, melynek befejező mondata „ez minden, ami nekem számít” kellett legyen. „Talán ez volt a legkönnyebb, mert arról írhattam, ami éppen eszembe jutott, a tematikát nem szabták meg” – állították a diákok. Kissé nehezebb volt az utolsó, ugyancsak 35 pontot érő feladat, itt egy irodalmi alkotás alapján kellett értekezést írni Példázatosság a 20. században címmel. A legtöbben a példaként megadott alkotásokat választották: Örkény István Tóték vagy Sütő András Egy lócsiszár virágvasárnapja című művét. A tétel kidolgozásánál több szempontot is figyelembe kellett venni, például a 20. századi dráma jellemzőit, a tér és idő jelképességét, valamint a példázatosságot a drámai hős sorsában és az értékrendet a 20. századi színműben. A három tétel megfelelő kidolgozásával összesen 80 pontot lehetett elérni, a diákok a megjelenésre tíz pontot kaptak, hasonlóképpen a helyesírást is tízpontos skálán osztályozták.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Két római katolikus és egy evangélikus templom felújítására hagyott jóvá költségvetési támogatást az Arad megyei közgyűlés legutóbbi ülésén. A jövőben újabb egyházközségek kaphatnak finanszírozást.
Elkezdődtek a Korond-patak elterelési munkálatai a bányakatasztrófa sújtotta Parajdon. A sóbányából kijutó sós víz környezetvédelmi problémákat okozhat – közölte kedden a Digi24-nek nyilatkozva Mircea Fechet.
Megszaporodtak a hatósági házkutatások a nem halálos fegyverek bejelentés nélküli, illegális birtoklása miatt. Kedd délelőtt Bihar megyében 44 házkutatás keretében 26 fegyvert és nagy mennyiségű lőszert foglaltak le.
Hatósági felügyelet alá helyezték az ópálosi rendőrőrs parancsnokát, akit korrupcióval, illegális gazdasági tevékenység folytatásával, valamint a fegyvertartási szabályok megsértésével gyanúsítanak.
A parajdi sóbánya katasztrófahelyzetének súlyos és tartós ökológiai és társadalmi-gazdasági következményeire figyelmeztet Hartel Tibor biológus, ökológus, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) oktatója Facebook-oldalán.
Őrizetbe vettek a rendőrök egy könyvelőnőt, aki összesen több mint kétmillió lejt tulajdonított el több Temes megyei vidéki iskolától, amelyeknek dolgozott.
Folytatódik a középkori Erdély egyik legfontosabb épülete, a gyulafehérvári fejedelmi palota restaurálása: a főépület tavalyi megnyitása után újabb szárnyat újítanak fel európai uniós alapokból.
Fokozott légköri instabilitás miatt adott ki elsőfokú, vagyis sárga figyelmeztetést az ország hét megyéjére kedden az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
A Maros Vízügyi Igazgatóság ellenőrzötten vizet enged ki a Bözödújfalusi-víztározóból a Kis-Küküllő folyó magas sókoncentrációjának hígítására, miután a parajdi sóbánya elárasztása nyomán Dicsőszentmártonnál az ivóvíz határérté<
Készenléti állapotot rendeltek el a Maros megyei hatóságok, miután a parajdi sóbánya telítettsége következtében jelentősen megnőtt a Kis-Küküllő sókoncentrációja. Mintegy 40 ezer lakos számára ihatatlanná vált a vezetékes víz.
Látogatottsági adatok