Se kép, se hang. 2014 decemberében és 2015 januárjában három napos áramszünet köszöntött be Nagykárolyba
Fotó: Barabás Ákos
Több mint 175 ezer lejes fájdalomdíjat ítélt meg a bíróság Nagykároly kétszáz lakosának a 2014 telén bekövetkezett háromnapos áramszünet során elszenvedett károkért. Az Electrica áramszolgáltatóval szemben nyolc évig folytatott, előzmény nélküli per kimeneteléről, annak a fogyasztók számára lényeges tanulságairól a felperesek védőügyvédje és a szatmári város polgármestere számolt be a Krónikának.
2024. március 08., 18:222024. március 08., 18:22
„Én most is csodálkozom, hogy megnyertük ezt a pert” – vallja be Kovács Jenő polgármester, amikor a nagykárolyiaknak az ország egyik legnagyobb energiaszolgáltatójával hosszú éveken keresztül fennállt jogi konfliktusáról faggatjuk. A román–magyar határ mentén fekvő kisváros polgármesteri hivatala a napokban felhívást tett közzé közösségi oldalán, amelyben arról értesíti az Electricával szemben pert nyert lakosokat, hogy jelentkezzenek a társaságnál a megítélt kártérítés behajtása érdekében. Az érintettekkel kezdődő egyeztetések során tisztázhatják a felek, milyen formában történhet meg a kifizetés.
A történet egészen 2014 decemberéig nyúlik vissza, amikor meghibásodási láncreakció alakult ki Nagykároly villamosenergia-hálózatában. Az első áramszünet december 30-án este következett be, miután meghibásodott egy 6000 Voltos földalatti vezeték, ekkor az Electrica munkatársainak viszonylag rövid idő, háromnegyed óra alatt sikerült elhárítaniuk a hibát.
Másnap, szilveszter délutánján, kevéssel 17 óra előtt ismét beütött a krach egy 6kv-s földalatti vezetéknél, és emiatt már több mint a fél város villanyszolgáltatás nélkül maradt. Az áramszünet ekkor ugyancsak mintegy 50 percig tartott, ennyi idő alatt sikerült kijavítani a hibát.
A megaáramszünetért az elavult, több mint 40 éves elektromos hálózat volt a felelős a szatmári városban
Fotó: Veres Nándor
Este nyolc óra után nem sokkal aztán megtörtént a harmadik meghibásodás is ugyanannál a 6 kv-s vezetéknél, és ezzel több napos áramszünet köszöntött be a közel 19 ezer lakossal (ebből 8700-an magyarok) rendelkező város háztartásainak több mint felénél.
Szatmárnémetiben összeült a megyei vészhelyzeti bizottság, az akkori prefektus a vétkesek felelősségre vonását követelte a kialakult helyzet miatt. Ami rendkívül súlyosnak bizonyult: három napon keresztül az Electrica több mint 3000 ügyfele – ez a város lakosságának felét, mintegy 9000 embert tett ki – áram nélkül maradt Nagykárolyban. Ez nem csak azt jelentette, hogy ennyien töltötték gyertyafénynél, adott esetben hidegben a szilvesztert, hanem azt is, hogy a városi kórház csak generátorokkal tudott működni, a sorozatos feszültségingadozás miatt pedig meghibásodott vagy tönkre ment számos elektronikus háztartási gép is.
Három napon keresztül az Electrica több mint 3000 ügyfele, mintegy 9000 lakos maradt áramszolgáltatás nélkül a szatmári városban
A 29 transzformátorházat és ugyanennyi utcát befolyásoló meghibásodást január 2-án este sikerült úgy-ahogy elhárítani, az áramszolgáltatás ugyanakkor a negyedik napon, 3-án állt helyre teljes egészében a kisvárosban. Az illetékesek hamar megállapították, hogy a megaáramszünetért az elavult, több mint 40 éves elektromos hálózat a felelős, ami a vezetékeknek az ünnepek idején tapasztalt túlterhelésével párosulva hatalmas üzemzavarhoz vezetett.
A már akkor is Kovács Jenő által irányított városháza a károsultak mellé állt, és amikor a per mellett döntöttek, fizette az ügyvédi honoráriumot. „Annak idején a számvevőszék bele is kötött ebbe, mondván, hogy a városháza nem képviselheti a polgárok érdekeit, de kiderült, hogy törvényesen jártunk el. Végül az igazságszolgáltatás is a károlyiaknak adott igazat, és kárpótlást ítélt meg számukra. Ami viszont ugyanilyen fontos, hogy a hatalmas áramszünet után duplán jól jártunk, mert az Electrica az egész várost felásta, és kicserélte a nagyon elavult villamoshálózatot, 54 új trafóházat helyeztek üzembe, így az 5 milliós eurós beruházásnak köszönhetően ma már nincsenek problémák az áramellátással” – magyarázta a Krónikának az ötödik mandátumát taposó RMDSZ-es elöljáró, aki úgy érzi, végül az egész város nyertese lett a kellemetlen epizódnak.
Viszont sokkal hosszabb ideig tartott, amíg az Electricát perbe hívó 200 nagykárolyi fogyasztó számára kedvező ítélet születik, mint az, hogy a szolgáltató kicseréli a teljes villamoshálózatot. A rendkívül összetett kártérítési per elbírálását – illetékességének hiányára hivatkozva – öt romániai bíróság is elhárította. Az ügyben a nagykárolyi károsultakat képviselő Podaru & Buciuman kolozsvári ügyvédi iroda társtulajdonosa, Ovidiu Podaru mindezt annak tudja be, hogy ehhez fogható komplex perre még nemigen volt precedens az országban. Ugyanakkor minden egyes felperes esetében pontos felmérést kellett elvégezni az áramszünet során elszenvedett károk pontos meghatározása érdekében.
„Ügyvédi praxisom során én sem találkoztam még hasonló esettel, amikor szinte egy egész város marad napokig vaksötétben. Egyesek fagyoskodtak, mert nem volt alternatív fűtési lehetőségük, másoknak tönkre mentek a háztartási gépeik, de olyanok is akadtak, akik megbetegedtek. A bíróság minden egyes esetet külön mérlegelés alá vont, és ennek alapján ítélt meg anyagi, illetve erkölcsi kártérítést” – nyilatkozta a Krónikának a kincses városi ügyvéd.
Az egyetemi oktatóként is tevékenykedő Ovidiu Podaru egyébként legelőször egy nagykárolyi hallgatójától értesült a rendkívüli áramszünetről, majd a károsultak felkérésének eleget téve vállalta el a jogi képviseletüket. Először természetesen megpróbáltak peren kívül megegyezésre jutni az Electricával, de a szolgáltató hallani sem akart kártérítésről. Az ügyvéd elmondása szerint egy kávé melletti beszélgetés során a társaság illetékesei elismerték, hogy az ő hibájukból történt a hatalmas üzemzavar, amiért sajnálkozásukat fejezték ki, ám arra hivatkozva, hogy nincs „törvényes alapjuk” megtéríteni a károkat, megvonták a vállukat.
Fotó: Barabás Ákos
„Csakhogy az igazságszoltátatás megállapította, hogy a társaság olyan közszolgáltatást végez, amely folytonosságának a megszakadása súlyosan aránytalan volt. Vétkesnek mondták ki a szolgáltatót a meghibásodás miatt is, hiszen ha elavultak a vezetékek, akkor gondoskodnia kell ezek kicseréléséről” – kommentálta lapunknak a kolozsvári bíróság jogerős ítéletének indoklását Ovidiu Podaru ügyvéd. A jogi szakértő elsősorban arra hivatkozva tartja igazságosnak és megalapozottnak a verdiktet, hogy végeredményben minden kártérítés nyereséget jelent a károsultak számára. „Senki sem igényelt elrugaszkodott fájdalomdíjat, 2000 lej volt a legnagyobb kárigény, és ezt adott esetben meg is ítélte a bíróság. Végeredményben az áramszünet szerencsére nem járt súlyos következményekkel, nem követelt emberi áldozatot, maradandó sérülést, így az anyagi és erkölcsi kártérítés, valamint azok mértéke arányosnak és jogosnak tekinthető” – állapította meg az ügyvéd.
Kérdésünkre Ovidiu Podaru úgy vélekedett, a nagykárolyiak pernyertessége adott esetben más fogyasztók számára is követendő példaként szolgálhat a különböző szolgáltatókkal fennálló kapcsolatukban.
Országszerte jelentős a felzúdulás az ügyfelek körében az Electrica nyújtotta szolgáltatások miatt, amelyek az energiaszolgáltató által végrehajtott informatikai rendszerkorszerűsítés ellenére több bosszúságot okoznak a fogyasztóknak, mint megelégedést.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Három nap alatt 21 házkutatást hajtottak végre Szatmár megyei adócsalók ellen, biztosítási intézkedésként 714 ezer lej értékű ingatlanvagyont foglaltak le a hatóságok.
Potápi Árpád Jánosnál a magyarsága nem járulékos elem volt, hanem a lényegadó karaktere, a nála tapasztalt nemzethűség a bukovinai székely gyökereiből is eredt – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes csütörtökön Csíksomlyón.
A szenzorokkal ellátott villanyrendőröket jelölik a friss festések, hogy a sofőrök tudják, hová kell állniuk várakozás közben.
A Wizz Air által 2024. július elején indított Brassó és Budapest közötti közvetlen repülőjáratok igazi sikernek bizonyultak: egyre többen utaznak repülővel a Cenk alatti város és a magyar főváros között.
Elkeseredett, szótlan emberek, reményvesztettség és a hatóságok titkolózása jellemzi a sóbánya tragédiája utáni helyzetet Parajdon. Miközben újságírók lepték el a település utcáit, a helybéliek arra várnak, hogy ne ők legyen a figyelem középpontjában.
A Hargita Megyei Mentőszolgálat idén is felkéri a csíksomlyói búcsúra érkező zarándokokat, hogy kellő körültekintéssel és megfelelő felkészüléssel vegyenek részt az eseményen, saját biztonságuk és egészségük megóvása érdekében.
Több mint 300 000 liter ivóvizet osztottak ki csütörtökig 16 Kis-Küküllő menti település lakosságának, miután a parajdi bányakatasztrófa nyomán a vezetékes víz emberi fogyasztásra alkalmatlan lett a magas sókoncentráció miatt.
Tánczos Barna pénzügyminiszter, miniszterelnök-helyettes bejelentette, azonnali támogatást kapnak a Kovászna megyei árvízkárosult települések, az RMDSZ kérésére finanszírozást biztosítanak a Korond-patak záportározójára.
Nem jelent meg újabb, a régi bánya hirtelen beszakadására utaló jel a vízzel elárasztott parajdi sóbányánál a csütörtöki mérések szerint – közölte Petres Sándor Hargita megyei prefektus.
Mintegy háromszázezer zarándokot várnak pünkösd szombatján az idei csíksomlyói búcsúba, amelyre a gyalogos zarándokok védelmében útlezárásokkal és biztonsági intézkedésekkel készülnek a szervezők.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!