Hatalmas sorokat kell kiállniuk a panaszos ügyfeleknek az Electrica irodáinál
Fotó: Rostás Szabolcs
Országszerte jelentős a felzúdulás az ügyfelek körében az Electrica nyújtotta szolgáltatások miatt, amelyek az energiaszolgáltató által végrehajtott informatikai rendszerkorszerűsítés ellenére egyelőre több bosszúságot okoznak a fogyasztóknak, mint megelégedést. Rengetegen panaszkodnak túlszámlázásra, az ügyintézés ugyanakkor csapnivaló: az ország egyik legnagyobb energiacégénél telefonon vagy online szinte semmit nem lehet elintézni, ezért nem csoda, hogy az ügyfélfogadó irodáknál hosszú sorok kígyóznak.
2024. február 29., 09:582024. február 29., 09:58
2024. március 01., 12:502024. március 01., 12:50
„Ó, hogy raknám bele…” – káromkodik egy vaskosat a biztonsági őr az Electrica három kolozsvári ügyfélfogadó irodájának egyike előtt, és szemmel láthatóan nem zavartatja magát, hogy a sorban álló ügyfelek is hallják. A szitok a lakossági riasztó rendszer szirénáinak szól, amelyeket a polgárvédelmi hét keretében próbából országszerte megszólaltatja a katasztrófavédelem. A rövidebb vagy hosszabb ideje sorban állók nem tudják, kínjukban sírjanak-e vagy nevessenek, amikor a hangosbemondón egy unott férfihang közli:„senki ne essen pánikba”, ez csak gyakorlat, nem éles riasztás.
Kéthónapos informatikai hálózatfejlesztést és karbantartást követően az Electrica Rt. ezekben a napokban juttatja el ügyfeleinek a fogyasztói számlákat, és rengeteg esetben alaposan „felkerekíti” az elektromos energia- vagy a földgázfogyasztás ellenértékét. A rendszerkorszerűsítés – amely eredetileg február 1-jéig tartott volna, de meghosszabbították a hónap közepéig – idején jóformán megszakadt a kapcsolat fogyasztó és szolgáltató között: az ügyfelek nem tudtak hozzáférni az Electrica honlapján létre hozott platformjukhoz (MyElectrica), nem tudták közölni a villanyórájuk állását, sőt a társaság irodái is zárva tartottak.
Az áramszolgáltatónál kevés az ügyfélszolgálattal megbízott alkalmazott, lassú az ügyintézés
Fotó: Rostás Szabolcs
Emiatt a szolgáltató a szerződésben szereplő átlagolás lehetőségét gyakorlatba ültetve tetszés szerint becsülte meg, hogy a fogyasztó az elmúlt egy-két hónapban hány kilowattórát használ(hatot)t el, és ennek ellenértékét számlázta ki. Ennek következtében sokan jóval „vastagabb” számlát kaptak (postai vagy online formában), mivel sok esetben nem a legalacsonyabb, kilowattóránként 0,6, hanem a legmagasabb, 1,3 lejes díjszabás alapján adta el nekik az elektromos áramot az Electrica. (A kormány által alkalmazott árplafon alapján a 100 kilowattóra alatti átlagos havi fogyasztású háztartásoknak 0,68 lejt, a 100 és 255 kilowattóra közötti havi fogyasztású háztartásoknak 0,8 lejt kell fizetniük egy kilowattóra áramért. A 255 kilowattóra fölötti fogyasztású háztartások esetében a sávhatár alatti energia árát szintén 0,8 lejjel számolják, a küszöböt meghaladó részt azonban kilowattóránként 1,3 lejjel).
Az embereknek a nyílt utcán kell várakozniuk bebocsátásra a társaság központi, Unió utcai irodájánál Kolozsváron
Fotó: Rostás Szabolcs
„Ez felháborító, hogy így bánnak az emberrel!” – méltatlankodik egy másik ügyfél is, aki hüledezve magyarázza, hogy 6 lejes elmaradás miatt levágták az áramszolgáltatást a vidéki házában, holott a pontos fogyasztást éppen a szolgáltató által foganatosított rendszerkarbantartási szünet miatt nem tudta lejelenteni. A társaság által alkalmazott eljárás miatt nagyon sokan a fogyasztóvédelmi hatósághoz vagy az energetikai szabályozó hatósághoz (ANRE) fordultak.
A biztonsági őr azonban közli velük, hogy felsőbb utasításra nem engedheti be őket a székház udvarára, továbbá forduljanak a társaság kommunikációs osztályához. Közben az ügyfelek egyenként nyernek bebocsátást a székházba, ahol három ablaknál szolgálják ki a dühös, panaszos, felháborodott embereket. Nekünk alkalmunk volt odabent is megtapasztalni az ügyintézés „operativitását”, miután ügyfélként igényeltünk szerződésmódosítást. „Hát ez legalább negyven perc lesz” – közölte velünk az ügyfélszolgálat munkatársa, és bebizonyosodott, hogy nem tévedett. A folyamat rendkívüli lassúságának elsősorban az az oka, hogy az Electrica számítógépes rendszere – a korszerűsítés és karbantartás ellenére – elavult, az alkalmazottak pedig szemmel láthatóan nem boldogulnak vele.
Fotó: Rostás Szabolcs
Írásban elküldött kérdéseinkre nem kaptunk választ a társaság sajtóosztályától. Az Electrica közleményt bocsátott ki, miszerint minden egyes panaszt igyekszik kivizsgálni, ugyanakkor türelmet kér az ügyfelektől. A fogyasztók fogadása, a panaszok hatékony feldolgozása érdekében reggel 8-tól 15.30 óráig nyitva tartó ügyfélirodái március elsejéig hosszított program szerint működnek, de ez a közzétett lista alapján nem vonatkozik valamennyi Electrica-kirendeltségre.
Tavaly is összejött a profit az állami tartozások ellenére
Az Electrica Furnizare az ország egyik vezető energiaszolgáltató vállalata, amelyben a tíz évvel ezelőtti privatizálás nyomán a román állam 48,79 százalékos részesedéssel bír. A társaságnak 3,9 millió ügyfele van az ország 18 megyéjében, területi kirendeltségeinek többsége erdélyi: Bihar, Beszterce-Naszód, Brassó, Fehér, Hargita, Kolozs, Kovászna, Maros, Máramaros, Szatmár, Szeben, Szilágy. A bukaresti és londoni értéktőzsdén jegyzett vállalat a tavalyi év első kilenc hónapjában 418 millió lej nettó profitot jegyzett, 21,6 százalékkal kevesebbet, mint a 2022-es év hasonló időszakában. A visszaesést az Electrica azzal magyarázta, hogy nagy összegű bankhitelt volt kénytelen igényelni, miután a román állam késik az energiaár-plafon nyomán a szolgáltatóknak járó árkülönbözet kifizetésével. Csütörtökön délután – cikkünk közzététele után – hozta nyilvánosságra a társaság a Bukaresti Értéktőzsde honlapján a tavalyi év összesített mérlegét, amelynek alapján 2023-ban 620,4 millió lejes nettó nyereségre tett szert, ami 61,6 millió lejjel (11 százalékkal) több, mint az előző évben.
Civil szervezet próbál meg keresztbe feküdni a veszélyes medvék kilövése előtt Kovászna megyében.
Alexandru Rafila egészségügyi miniszter követendő példának nevezte pénteken a nagyváradi kórházak összevonását, mert szerinte ez az intézkedés nemcsak az orvosi teljesítményt növelte, hanem a bevételeket is.
Az Európai Bizottság pénteken engedélyezte, hogy Románia 790 millió euró (3,9 milliárd lej) állami finanszírozást nyújtson négy versenyképtelen szénbánya (Lónyatelep, Lupény, Livazény, Zsilyvajdejvulkán) bezárásához.
Minél jobb eredményt ér el az RMDSZ a választásokon, annál jobb Magyarország és Románia együttműködése, a magyarság élethelyzete Romániában, ezért összenemzeti érdek, hogy az RMDSZ minél erősebb legyen – hangoztatta Szijjártó Péter Csíkszeredában.
Az iskola névadójára emlékeztek pénteken az aradi magyar főgimnáziumban. Idén a Magyar Szórvány Napján szervezték meg a Csiky-napot, jelezve: az iskola a nyelv és identitás megőrzésének fontos színtere.
Gábos Zoltán fizikus születésének 100. évfordulóját ünnepelték a Babeș-Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) pénteken, szobrot is avattak az emlékére.
A jelek szerint egy gyermek csontjai kerültek elő Temesváron a városközponthoz közel zajló építkezés során.
Raluca Turcan román művelődési miniszter szerint megvan az anyagi fedezet a gyulafehérvári Batthyáneum könyvtár és több jelentős romániai kulturális intézmény székhelyének felújításához.
Hetilappá alakul a Nagyváradon megjelenő Bihari Napló című napilap.
Emberkereskedelemmel és munkaerő-kizsákmányolással foglalkozó bűnszervezetet számolt fel a Kovászna megyei rendőrség, valamint a Szervezettbűnözés- és Terrorellenes Ügyosztály (DIICOT) a magyarországi hatóságok együttműködésével.
szóljon hozzá!