A két RMDSZ-es politikus csütörtökön Csíkszeredában tartott sajtótájékoztatót, amelyen elmondták: a fél éve indított konzultációsorozatuk keretében a választókerületükhöz tartozó településeken találkoztak különböző társadalmi csoportokkal, hogy felmérjék, melyek azok a területek, amelyeken szükséges törvénymódosító javaslatokat benyújtaniuk parlamenti munkájuk során. A honatyák csíki pedagógusokkal és oktatási intézmények képviselőivel is tárgyaltak, de mint mondták, minél több érintettel beszéltek, annál bonyolultabbá vált a helyzet.

Tánczos Barna rámutatott: tapasztalataik szerint az iskolák hosszú távú fenntarthatósága és az oktatás minősége leginkább attól függ, hogy ki hozza meg az adminisztratív döntéseket a tanintézetekben. A szenátor kifejtette: a helyi önkormányzatok feladata, hogy megfelelő iskolaépületet, tornatermet, sportpályát, illetve a diákok számára kielégítő körülményeket biztosítsanak az iskolákban, ezzel szemben az már az oktatási minisztérium hatáskörébe tartozik, hogy hány pedagógus és kisegítő alkalmazott dolgozik az intézményben.

Tánczos hangsúlyozta: ezek az átfedések nagyon sok iskolát érintenek kellemetlenül. „Ezért közvitát szeretnénk kezdeményezni, nemcsak az RMDSZ-en belül, hanem országos szinten is, feltéve a kérdést, hogy jó-e ez a vegyes átfedéses rendszer, amelyben nincs teljes hatásköre sem az igazgatónak, sem az önkormányzatnak” – magyarázta Tánczos.

A honatyák rámutattak: arra gondoltak, hogy a neveléssel, oktatással nem összefüggő tevékenységekkel – például a fűtés, takarítás megszervezése, a fogyóeszközök beszerzése – az önkormányzat foglalkozna a tanintézetek helyett. Azzal ugyanakkor Korodi és Tánczos is egyetértett, hogy noha ez életképes és szükségszerű megoldás lenne Csíkszéken, kisebbségügyi szempontból azonban nem lenne szerencsés országos szinten mindenhol bevezetni az intézkedést, mert szórványvidéken a Magyar Házként működő intézmények működése ellehetetlenülne.

„Az egyes térségek szükségleteire szabott megoldásokban kell gondolkodni, és a törvényt is ennek alapján kell módosítani” – hangsúlyozták. A honatyák arra is kitértek, hogy mentalitásváltásra lenne szükség a sport- és testnevelés-oktatás terén, a gyerekeknek például nem jegyeket kellene adni, hanem értékelni kellene képességeiket és az állóképességüket. Hozzátették: fontos lenne visszavezetni a testnevelést az érettségi tantárgyak közé.