A Bihar megyei Értarcsán fészkelő, 21 évvel ezelőtt meggyűrűzött gólya
Fotó: Milvus Csoport/Facebook
A Bihar megyei Értarcsára érkezett meg idén is, tatarozza fészkét, készül a fiókák nevelésére Románia legöregebb meggyűrűzött gólyája, amely idén töltötte be a 21. életévét – közölte a Milvus Csoport Madártani és Természetvédelmi Egyesület. A szervezet munkatársát, Marton Attila biológust az országban fészkelő populációról, a gólyák életmódjáról, védelméről, a lakosságnak a vándormadarakhoz való viszonyulásáról kérdeztük.
2024. április 10., 10:012024. április 10., 10:01
2024. április 10., 10:022024. április 10., 10:02
Románia legöregebb, 21 éve meggyűrűzött fehér gólyája visszatért a Bihar megyei Értarcsára. A Milvus Csoport Madártani és Természetvédelmi Egyesület örömmel jelentette be, hogy a madár – amely évről évre ugyanahhoz a fészekhez szállt le vándorútját követően – idén tavasszal is készül a fiókák nevelésére. „Huszonegy évvel ezelőtt kollégánk meggyűrűzött egy gólyafiókát a Szatmár megyei Érendréden (a települést 1997-ben Európai Gólyafalu címmel tüntették ki). Azóta, ivarérettsége elérése után ez a gólya minden évben visszatér Romániába, hogy családot alapítson” – szerepel az egyesület közleményében. Mint írják, ez a hím minden tavasszal elfoglalja a Bihar megyei Értarcsán megépített fészkét.
Így ő a legidősebb gyűrűs gólya Romániában – a vadon élő fehér gólyák (Ciconia ciconia) élettartama 20-30 év, fogságban ennél többet élhetnek.
A vadon élő fehér gólyák (Ciconia ciconia) élettartama 20-30 év, fogságban ennél többet élhetnek
Fotó: Arii Naturale Protejate Harghita
Marton Attila biológus, a Milvus Csoport Madártani és Természetvédelmi Egyesület munkatársa, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem Biológia és Geológia Karának kutatója a téma kapcsán a Krónika megkeresésére elmondta,
A szakember az Értarcsán fészkelő gólya kapcsán elmondta, a húsz év elég szép kornak számít egy olyan fajnál, ami hosszú távú vonuló. A mortalitás valószínűleg az első néhány évben a legnagyobb a gólyák esetében, amelyek négy-öt évesen lesznek ivarérettek. Ha elérik az ivarérett kort, utána már viszonylag kicsi a mortalitási ráta, de az első periódus – és ez mindegyik madárfaj esetében így van – veszélyes, akkor hullik el a legtöbb madár. Marton Attila kifejtette, ha a gólyák az első vonulásokat átélik, utána már jó eséllyel életben maradnak, viszont erős szelekciós kritériumok is érvényesülnek: Libanonban, Jemenben, Egyiptomban sokszor lövik őket. „Amit a 21 éves gólya kapcsán érdemes kiemelni: az ilyen megjelölt, idős gólyák esete arra mutat rá, hogy hosszú távon kell tervezni a fajvédelmi tevékenységet. A Milvus Csoport számtalan, fészkek alá helyezendő tartóállványt gyártott az elmúlt néhány évben.
Azt is kifejtette, ezeknek az intézkedéseknek nem látszik meg azonnal az eredményük, viszont segítik növelni a populációt azzal, hogy valamennyire mentesítik az áramütéstől a fészkeket. Ha sikerül ezt megtenni, akkor a megmentett gólyák két évtizeden át képesek újabb és újabb kis gólyákat felnevelni. A szakember kifejtette, ha egy párnak évente átlagosan 3 vagy 4 fiókája van, az mondjuk 15 év alatt jó eredmény a populációra nézve, amely Európa-szinten csökkenést mutat.
A szakemberek becslése szerint Romániában 7500-9000 gólya költ, hosszú távon stabil az állomány
„Romániában 7500-9000 gólya költ, hosszú távon stabil az állomány, viszont kellemetlen meglepetés számunkra, hogy negatív irányba változik a madár társadalmi megítélése. Évről évre több panasz érkezik amiatt, hogy gólyafészkeket akarnak elköltöztetni házak elől, tavaly Székelyföldön többször is megtörtént, hogy karókkal szúrták át a fészket, hogy a gólya ne tudjon belefészkelni. A védett fajok esetében sokan megkérdeznek, mit lehet tenni, hogy ne valakinek a háza előtt fészkeljen a gólya, hanem mondjuk két házzal arrébb, de akkor meg két házzal arrébb fogja zavarni a szomszédot” – magyarázta a szakember. Az egyesület munkatársai ilyenkor elmondják, hogy a gólya védett faj, fészkét főleg költési periódusban nem szabad zavarni, hanem meg kell találni a konfliktuscsökkentő alternatív megoldásokat.
„Volt pozitív példa is, amikor a háztulajdonos a járda felé kis tetőt tett azért, hogy védje az utcát, a fészek alatt parkoló autókat a gólyaürüléktől. De az sajnos aggasztó, hogy egy ilyen emblematikus faj, mint a gólya – amely a magyar kultúrában, népköltészetben is hangsúlyosan megjelenik – első számú közellenséggé válik a faluban, pusztán azért, mert bepiszkítja a kaput” – hívta fel a figyelmet Marton Attila. A szakembertől azt is megkérdeztük, mennyire törvényszerű, hogy a gólyák tavasszal ugyanarra a fészekre érkeznek vissza, ahol előző évben tartózkodtak.
„Általában törekszenek arra, hogy nagyjából ugyanarra a környékre térjenek vissza.
ami 20 év alatt egy csomó olyan gén felszaporodását jelentené, amelyek miatt életképtelenné válna a populáció” – magyarázta a szakember.
Ha egy párnak évente átlagosan 3 vagy 4 fiókája van, az 15 év alatt jó eredmény a populációra nézve, amely Európa-szinten csökkenést mutat
Fotó: Gazda Árpád
A gólyák egyébként viszonylag későn válnak ivaréretté, az első éveikben sokszor 50-60 fős csapatokba verődve kóricálnak Európában, Afrikában. „Jellemző rájuk bizonyos mértékű területhűség, mondjuk körülbelül megyeszinten, de egyáltalán nem ritka az, hogy Magyarországon jelölt madarakat észlelnek nálunk költeni, vagy nálunk jelölt madarak más szomszédos országokban bukkannak fel” – mondta Marton Attila. A gólyák vonulása részben genetikai, részben tanult viselkedés, és az öreg egyedek szokták levezetni a fiatal gólyákat tőlünk Isztambul felé, vagy Nyugat-Európában, Spanyolországon keresztül.
„A színes gyűrűket nem tudta megengedni magának az egyesület. Ez a gyűrű nem olcsó, koordinálni kell európai szinten a színét, kódjait, hogy ne forduljanak elő duplázások. De a gyűrűzés más szempontból is bonyolult volt: emelős autót kell bérelni, hogy a fészkekben meg lehessen jelölni a fiókákat, tehát a költségek miatt nem tudtuk folyamatosan csinálni” – mondta el Marton Attila.
Amint a Milvus honlapja ismerteti, a fehér gólya az egyik legismertebb, legszeretettebb madarunk. Nagyon régóta az ember közelében fészkel – régebben főleg istállókon, csűrökön, fákon –, ma szinte kizárólag villanyoszlopokon. Ez a fészkelőhely-váltás evolúciós léptékben hihetetlen gyorsan zajlott le, Romániában az oszlopra épült első fészket 1971-ben találták, ma pedig az állomány 93 százaléka fészkel ilyen módon. A fehér gólyák védelme tehát szorosan kapcsolódik az elektromos hálózatokhoz: nemcsak amiatt, hogy az alacsony-feszültségű elektromos hálózatok oszlopain fészkel, hanem azért is, mert a legtöbb gólya áramütés miatt pusztul el – főként vonulás közben – a középfeszültségű elektromos hálózatok oszlopain.
A mortalitási arány valószínűleg az első néhány évben a legnagyobb a gólyák esetében, amelyek négy-öt évesen lesznek ivarérettek
Fotó: Milvus
Mindkét problémára van megoldás – a hálózaton levő fészkek alá speciális állványt kell szerelni, az áramütést okozó középfeszültségű oszlopokat pedig burkolni kell vagy madárbarát fejszerkezetűre cserélni. 2015-ben 1999 gólyafészek-állvány volt kihelyezve az országban és a középfeszültségű oszlopokon történő madárpusztulás megoldására is történtek előrelépések. Ezekben a tevékenységekben a Milvus Csoport úttörő szerepet vállalt és folyamatosan dolgozik végleges megoldáson. Kiadták a lakosság számára az Útmutató gólyafészek tartóállvány elkészítéséhez épületekre című anyagot, valamint az áramszolgáltatók számára az Útmutató gólyafészek-tartóállvány elkészítéséhez oszlopokra című kiadványt.
Megérkezett az első gólya a Maros megyei Sáromberkére – közölte Milvus Csoport Madártani és Természetvédelmi Egyesület.
A Szahara sivatagtól délre teleltek, és minden bizonnyal már úton vannak hazafelé az erdélyi gólyák. Jeladóval felszerelt lengyelországi társaik korábbi jelzései szerint a vonulás során Egyiptomban a Nílus völgyén haladnak észak felé.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bogdan Ivan gazdasági miniszter és Mircea Fechet környezetvédelmi miniszter szerdán a helyi hatóságokkal és szakemberekkel a helyszínen tájékozódik a parajdi sóbányában kialakult helyzetetről, miközben nyolc európai szakértőt várnak a helyszínre.
Sokat hallunk a gyógytornáról: a fizioterapeuta szolgáltatásai iránt egyre nagyobb az érdeklődés nem csak a különféle betegségekből történő kilábalás során, hanem megelőzésként is. Videós egészségügyi sorozatunkban Somogyi Csongor beszél szakterületéről.
Két római katolikus és egy evangélikus templom felújítására hagyott jóvá költségvetési támogatást az Arad megyei közgyűlés legutóbbi ülésén. A jövőben újabb egyházközségek kaphatnak finanszírozást.
Elkezdődtek a Korond-patak elterelési munkálatai a bányakatasztrófa sújtotta Parajdon. A sóbányából kijutó sós víz környezetvédelmi problémákat okozhat – közölte kedden a Digi24-nek nyilatkozva Mircea Fechet.
Megszaporodtak a hatósági házkutatások a nem halálos fegyverek bejelentés nélküli, illegális birtoklása miatt. Kedd délelőtt Bihar megyében 44 házkutatás keretében 26 fegyvert és nagy mennyiségű lőszert foglaltak le.
Hatósági felügyelet alá helyezték az ópálosi rendőrőrs parancsnokát, akit korrupcióval, illegális gazdasági tevékenység folytatásával, valamint a fegyvertartási szabályok megsértésével gyanúsítanak.
A parajdi sóbánya katasztrófahelyzetének súlyos és tartós ökológiai és társadalmi-gazdasági következményeire figyelmeztet Hartel Tibor biológus, ökológus, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) oktatója Facebook-oldalán.
Őrizetbe vettek a rendőrök egy könyvelőnőt, aki összesen több mint kétmillió lejt tulajdonított el több Temes megyei vidéki iskolától, amelyeknek dolgozott.
Folytatódik a középkori Erdély egyik legfontosabb épülete, a gyulafehérvári fejedelmi palota restaurálása: a főépület tavalyi megnyitása után újabb szárnyat újítanak fel európai uniós alapokból.
Fokozott légköri instabilitás miatt adott ki elsőfokú, vagyis sárga figyelmeztetést az ország hét megyéjére kedden az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!