Boromisza Tibor Veresvízi bányászházak egy hideg téli napon című, 1911-es festménye
A nagybányai festőiskola tagjainak festményeiről visszaköszönő régi bányászházakat próbálja megőrizni az utókor számára a városvezetés, amely megvásárolná és tájházként működtetné ezek egyikét. Az RMDSZ kezdeményezését legutóbbi ülésén fogadta el a helyi tanács.
2019. december 10., 18:462019. december 10., 18:46
2019. december 10., 19:392019. december 10., 19:39
Egy kézen meg lehetne számolni, hány hagyományos, régi bányászház maradt még Nagybányán, így rendkívül időszerűvé vált ezek megmentése. Az RMDSZ kezdeményezésére a nagybányai tanács legutóbbi ülésén jóváhagyta, hogy az önkormányzat megvásároljon egy ilyen ingatlant azzal a céllal, hogy visszaállítsák eredeti állapotába, majd tájházat alakítsanak ki benne – mondta el a Krónikának Pap Zsolt István kezdeményező.
A nagybányai önkormányzati képviselő emlékeztetett, a helyi RMDSZ még a 2016-os választási programjában sorolta prioritásai közé a bányászmúlt tudatosítását, a bányászati turizmus fejlesztését egy régi bányászház múzeummá alakításával, illetve egy bánya galériaszakaszának látogathatóvá tételével.
A bányászmúzeum terve megvalósulni látszik, a november végi tanácsülésen ugyanis a jelen lévő 20 önkormányzati képviselő mindenike egyetértett: a városvezetés úgy állítson emléket a nemesfémbányászatnak, hogy megvásárol egy régi bányászházat és múzeummá alakítja azt.
– mondta Pap Zsolt István. A tanácsos szerint az első lépés az lenne, hogy beazonosítsanak egy eladó ingatlant, utána következne annak felújítása oly módon, hogy megtartsák eredeti jellegét; majd régi bútorokkal, használati tárgyakkal rendeznék be, és tájházként működtetnék. Utóbbi valószínűleg szakemberekkel, múzeumokkal köttetett partnerség révén valósulna meg, erre vonatkozóan újabb tanácsi határozatot kell elfogadtatni.
„Nagybányán működik történelmi és ásványmúzeum is, a tervezett tájház kiegészítené ezek kiállítási anyagát. Itt az is kiderülne, hogyan éltek a bányászok, milyenek voltak a mindennapjaik” – magyarázta lapunknak Pap Zsolt István. Aki szerint a megfelelő ház megvásárlása és tájházzá történő átalakítása után a következő lépés az lenne, hogy bekapcsolják a turisztikai körforgásba.
Régi, leromlott állagú bányászház
Fotó: Forrás: Pintér Zsolt
„Utolsó percben próbáljuk menteni a menthetőt” – fogalmazott az RMDSZ képviselője, emlékeztetve, hogy a bányászházak a Kereszthegy alatt, a Veresvíz és Petőfi utca, illetve a liget környékén voltak. A városvezetés itt keres eladó ingatlant, hogy bekapcsolható legyen a nagybányai látványosságok sorába.
– mondta a november 26-ai ülésen hozott döntésről Pap Zsolt István. A tanácsos szerint a bányászattal kapcsolatos emlékek főleg a magyar közösség körében élnek, a román bányászok zöme ugyanis a kommunizmusban érkezett a városba a környező falvakból, és az ipari kitermelés beszüntetése után vissza is költözött.
A kereszthegyi bánya például megőrizte eredeti arculatát, bejáratánál még a magyar felirat is látható. Igaz, a galériák zöme magántulajdonban van, így a turisztikai kihasználáshoz – a házhoz hasonlóan – meg kellene vásárolnia az önkormányzatnak.
De más, bányászattal kapcsolatos látnivalók is vannak a városban: ilyen a Veresvízi utcától nem messze található, a nedves fúrás bevezetésére emlékeztető Flottmann-kő, amely az 1912-es nagybányai bányászati és kohászati szakkiállítás emlékeként maradt a városban. Ez is méltóbb helyet érdemelne.
Pintér Zsolt, a nagybányai Főtér Fesztivál főszervezője, a Nagybánya.ro portál szerkesztője szerint a nagybányai magyarság körében élő hagyománya van a bányászatnak, hiszen sokan dolgoztak bányavállalatnál.
Pintér Zsolt
Fotó: Vakarcs Loránd / Kolozsvári Magyar Napok
A katolikus egyház, a Teleki Magyar Ház is rendelkezik bányászattal kapcsolatos tárgyakkal, de magángyűjteményekben is találni eszközöket. A legfontosabb mégis a pár megmaradt, düledező bányászház megmentése lenne – hangsúlyozta lapunknak a város története iránt érdeklődő Pintér Zsolt.
– fogalmazott.
Pár éve még lehetett utcarészletet, két-három egymás mellett lévő házat látni, ám ma már csak elvétve akad egy-egy, ezért is lenne fontos megmenteni, mielőtt a tulajdonos lebontaná.
Aranybányászata Mátyás király idején, majd Bethlen Gábor uralkodása alatt erősödött meg újra. A bányászat az 1989-es forradalom után fokozatosan leépült, a bányák közül sokat bezártak. A kommunista rezsim alatt kialakított nehézipar lassan megszűnt, és a város fő gazdasági ereje a kereskedelem lett. A 2011-es népszámlálási adatok szerint az 123 ezer lakosú megyeszékhely lakosságának mintegy tíz százaléka magyar.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Két római katolikus és egy evangélikus templom felújítására hagyott jóvá költségvetési támogatást az Arad megyei közgyűlés legutóbbi ülésén. A jövőben újabb egyházközségek kaphatnak finanszírozást.
Elkezdődtek a Korond-patak elterelési munkálatai a bányakatasztrófa sújtotta Parajdon. A sóbányából kijutó sós víz környezetvédelmi problémákat okozhat – közölte kedden a Digi24-nek nyilatkozva Mircea Fechet.
Megszaporodtak a hatósági házkutatások a nem halálos fegyverek bejelentés nélküli, illegális birtoklása miatt. Kedd délelőtt Bihar megyében 44 házkutatás keretében 26 fegyvert és nagy mennyiségű lőszert foglaltak le.
Hatósági felügyelet alá helyezték az ópálosi rendőrőrs parancsnokát, akit korrupcióval, illegális gazdasági tevékenység folytatásával, valamint a fegyvertartási szabályok megsértésével gyanúsítanak.
A parajdi sóbánya katasztrófahelyzetének súlyos és tartós ökológiai és társadalmi-gazdasági következményeire figyelmeztet Hartel Tibor biológus, ökológus, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) oktatója Facebook-oldalán.
Őrizetbe vettek a rendőrök egy könyvelőnőt, aki összesen több mint kétmillió lejt tulajdonított el több Temes megyei vidéki iskolától, amelyeknek dolgozott.
Folytatódik a középkori Erdély egyik legfontosabb épülete, a gyulafehérvári fejedelmi palota restaurálása: a főépület tavalyi megnyitása után újabb szárnyat újítanak fel európai uniós alapokból.
Fokozott légköri instabilitás miatt adott ki elsőfokú, vagyis sárga figyelmeztetést az ország hét megyéjére kedden az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
A Maros Vízügyi Igazgatóság ellenőrzötten vizet enged ki a Bözödújfalusi-víztározóból a Kis-Küküllő folyó magas sókoncentrációjának hígítására, miután a parajdi sóbánya elárasztása nyomán Dicsőszentmártonnál az ivóvíz határérté<
Készenléti állapotot rendeltek el a Maros megyei hatóságok, miután a parajdi sóbánya telítettsége következtében jelentősen megnőtt a Kis-Küküllő sókoncentrációja. Mintegy 40 ezer lakos számára ihatatlanná vált a vezetékes víz.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!