Egy friss felmérés szerint a romániai gyerekek átlagosan 8 éves korukban kapják meg az első okostelefonjukat, és napi 1-3 órát töltenek online
Fotó: pixabay.com
Reprezentatív felmérést végzett a Google a romániai szülők körében arról, hogy mikor és miért vették meg az első mobiltelefont gyereküknek.
2025. február 11., 20:082025. február 11., 20:08
Ha a gyerekek 8 éves korukban kapják meg az első telefonjukat, napi 1-3 órát töltenek online, a szülők egyharmada pedig bevallja, hogy azért vett okostelefont gyermekének, hogy az ne érezze magát társadalmilag kirekesztettnek – számolt be a felmérés eredményeiről az edupedu.ro oktatási portál.
A szülők szerint a fő ok, amiért mobiltelefont adnak nekik, a biztonság és a folyamatos kapcsolattartás igénye, de egyharmaduk azt is elmondja, hogy azért tették ezt a lépést, hogy a kicsik ne érezzék magukat társadalmilag kirekesztve.
A statisztika szerint a gyerekek közül az oktatási célú alkalmazásokat használják a legtöbben, másodikként a videojátékokat.
A felmérést a Topline piackutatásra szakosodott cég végezte 2024 augusztus-szeptemberében 570 romániai személy megkérdezésével. A tanulmány része egy nagyobb, az egész EU-ra kiterjedő, EU Family Safety Survey 2024 elnevezésű felmérésnek.
A kutatás azt vizsgálja, hogy a szülők hogyan kezelik azt a kérdést, hogy milyen korban engedik meg gyermekeiknek az internethez csatlakoztatott eszközök használatát, mennyi ideig maradnak gyermekeik online, milyen szabályokat tartanak be a szülők az online hozzáférésre vonatkozóan, és hogyan érvényesítik azokat gyermekeikkel szemben. Arra is keresi a választ a felmérés, hogy miként beszélgetnek a szülők ezekről a témákról kisgyermekeikkel, és hogyan változik mindez a gyermekek életkorának növekedésével.
A felmérés készítői megfogalmazták a legfontosabb közvetkeztetéseket.
Az első ok az volt, hogy a felnőttek mindig kapcsolatban lehessenek a gyerekekkel – függetlenül a gyermekek életkorától. A felmérés adatai szerint az 5-12 éves gyermekek többsége napi 1-3 órát tölt online, míg a tinédzserek (13-17 évesek) többsége napi 3 óránál többet. A közösségi média alkalmazásokat 9 éves kor után használják, különösen a tinédzserek.
A szülők többség azt állítja, hogy az elmúlt egy évben már beszélt erről a témáról a gyermekével, az online biztonságról szóló beszélgetések 5 és 8 éves kor között kezdődnek. A 13 évesek esetében a leggyakoribb ez a szülő-gyermek beszélgetés, ez az arány azt mutatja, hogy az utóbbi években a szülők körében megnőtt a kérdés fontossága.
A 9 év alatti gyermekeket nevelő szülők esetében ez a szexuális tartalmakkal kapcsolatos. A 9-12 éves gyermekeket nevelők számára a cyberbullying jelenti a legnagyobb aggodalmat, míg a tinédzserek esetében az online szexuális zaklatástól tartanak leginkább a szülők.
A szakemberek hangsúlyosan felhívták a figyelmet az utóbbi időben is arra, hogy mennyire káros lehet a gyerekekre nézve, ha sokat és hosszú ideig mobiloznak. Lapcsoportunk megkeresésére nemrég ezt részletesen kifejtették azok a pedagógusok, akik nagy mértékben rálátnak a gyerekek mobilhasználati szokásaira. Mint magyarázták,
A pedagógusok tapasztalata az, hogy egyre inkább nő azoknak a bölcsődés, óvodás gyermekeknek a száma, akiknél megkésett a beszédfejlődés, a túlpörgött idegrendszer miatt nehezen lehet lecsendesítő, nyugalmi állapotba hozni őket – mondták el lapunk megkeresésére kolozsvári szakemberek, pedagógusok. Nagy B. Szilárd gyógypedagógus, a kincses városbeli Báthory István Elméleti Líceum fejlesztő pedagógusa, a Romániai Magyar Gyógypedagógusok Egyesületének elnökét kérdeztük a témában. Kifejtette, hogy
Ezekre az eszközökre egyszerűen nincs szükségük. „A jelen pillanatban kisgyermeket nevelő szülők nagy része már a digitális kultúrába született bele, sok esetben természetesnek látja a »minél korábban, annál jobb« elvét, ami az okos eszközök felkínálását is jelenti. Ezeket »digitális cumiként« használva, a csecsemő- és kisgyermek nagyon képlékeny idegrendszerében olyan változásokat okoznak, amelyeket később már nem vagy nagyon nehezen lehet »javítani«” – fejtette ki Nagy B. Szilárd.
Nem támogatja a mobiltelefonok iskolai használatának betiltását Daniel David oktatási miniszter, aki szerint a korlátozások általában a tiltott dolgok újbóli megjelenéséhez vezetnek, de még nagyobb intenzitással.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Három nap alatt 21 házkutatást hajtottak végre Szatmár megyei adócsalók ellen, biztosítási intézkedésként 714 ezer lej értékű ingatlanvagyont foglaltak le a hatóságok.
Potápi Árpád Jánosnál a magyarsága nem járulékos elem volt, hanem a lényegadó karaktere, a nála tapasztalt nemzethűség a bukovinai székely gyökereiből is eredt – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes csütörtökön Csíksomlyón.
A szenzorokkal ellátott villanyrendőröket jelölik a friss festések, hogy a sofőrök tudják, hová kell állniuk várakozás közben.
A Wizz Air által 2024. július elején indított Brassó és Budapest közötti közvetlen repülőjáratok igazi sikernek bizonyultak: egyre többen utaznak repülővel a Cenk alatti város és a magyar főváros között.
Elkeseredett, szótlan emberek, reményvesztettség és a hatóságok titkolózása jellemzi a sóbánya tragédiája utáni helyzetet Parajdon. Miközben újságírók lepték el a település utcáit, a helybéliek arra várnak, hogy ne ők legyen a figyelem középpontjában.
A Hargita Megyei Mentőszolgálat idén is felkéri a csíksomlyói búcsúra érkező zarándokokat, hogy kellő körültekintéssel és megfelelő felkészüléssel vegyenek részt az eseményen, saját biztonságuk és egészségük megóvása érdekében.
Több mint 300 000 liter ivóvizet osztottak ki csütörtökig 16 Kis-Küküllő menti település lakosságának, miután a parajdi bányakatasztrófa nyomán a vezetékes víz emberi fogyasztásra alkalmatlan lett a magas sókoncentráció miatt.
Tánczos Barna pénzügyminiszter, miniszterelnök-helyettes bejelentette, azonnali támogatást kapnak a Kovászna megyei árvízkárosult települések, az RMDSZ kérésére finanszírozást biztosítanak a Korond-patak záportározójára.
Nem jelent meg újabb, a régi bánya hirtelen beszakadására utaló jel a vízzel elárasztott parajdi sóbányánál a csütörtöki mérések szerint – közölte Petres Sándor Hargita megyei prefektus.
Mintegy háromszázezer zarándokot várnak pünkösd szombatján az idei csíksomlyói búcsúba, amelyre a gyalogos zarándokok védelmében útlezárásokkal és biztonsági intézkedésekkel készülnek a szervezők.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!