Két év alatt jelentősen nőtt azon kiskorúak száma, akik internetes sértegetést szenvedtek el
Fotó: Illusztráció: Shutterstock
A kiskorúak közel 50 százaléka már elszenvedett sértegetéseket az online térben – derül ki a Mentsétek meg a Gyermekeket romániai szervezetének kedden közzétett felméréséből.
2025. február 11., 17:402025. február 11., 17:40
Az adatokat ismertető sajtótájékoztatóján Gabriela Alexandrescu, a szervezet ügyvezető elnöke rámutatott, hogy két év alatt
Ciprian Grădinaru szociológus tájékoztatása szerint a kiskorúak közel fele számolt be arról, hogy az iskolai közösségben, baráti vagy ismeretségi körében verbális zaklatást szenvedett el, 33 százalékuk pedig ismétlődő fizikai bántalmazásról (elgáncsolásról, ütésekről, hajhúzásról stb.) számolt be.
Az internetes zaklatás leggyakoribb formája a kirekesztés, rosszindulatú pletykák folyamatos terjesztése, amit a különböző csoportokból való kizárás vagy fenyegető üzenetek követnek.
Ciprian Grădinaru közlése szerint az internetes felmérésüket a múlt év végén végezték a 7 és 17 év közötti kiskorúak körében. A gyerekek névtelenül válaszoltak a kérdésekre. Összesen 6311 kérdőívet dolgoztak fel – számolt be róla az Agerpres hírügynökség.
A Mentsük meg a gyermekeket romániai szervezetének közleménye szerint a gyerekek közel 10 százalékával előfordult már, hogy társaik intim fotókat osztottak meg róluk vagy közzétették bizalmas üzeneteiket a közösségi médiában, ennek pedig „pusztító következményei” lehetnek a lelkivilágukra.
Az internetes zaklatás áldozatainak közel fele számít arra, hogy a bántalmazása meg fog ismétlődni.
Tízből nyolc gyermek legalább egyszer úgy érezte, hogy csak idejét vesztegeti az internet böngészésével ahelyett, hogy más, értelmesebb tevékenységet folytatna, és tízből hárman vallották azt, hogy ez nagyon gyakran megtörténik.
Azoknak a gyermekeknek, akik már célpontjai voltak online zaklatásnak, jelentősen csökkent a koncentrálási képességük, félnek iskolába menni, reménytelennek érzik helyzetüket vagy rémálmaik vannak – derül ki a felmérésből.
Két római katolikus és egy evangélikus templom felújítására hagyott jóvá költségvetési támogatást az Arad megyei közgyűlés legutóbbi ülésén. A jövőben újabb egyházközségek kaphatnak finanszírozást.
Elkezdődtek a Korond-patak elterelési munkálatai a bányakatasztrófa sújtotta Parajdon. A sóbányából kijutó sós víz környezetvédelmi problémákat okozhat – közölte kedden a Digi24-nek nyilatkozva Mircea Fechet.
Megszaporodtak a hatósági házkutatások a nem halálos fegyverek bejelentés nélküli, illegális birtoklása miatt. Kedd délelőtt Bihar megyében 44 házkutatás keretében 26 fegyvert és nagy mennyiségű lőszert foglaltak le.
Hatósági felügyelet alá helyezték az ópálosi rendőrőrs parancsnokát, akit korrupcióval, illegális gazdasági tevékenység folytatásával, valamint a fegyvertartási szabályok megsértésével gyanúsítanak.
A parajdi sóbánya katasztrófahelyzetének súlyos és tartós ökológiai és társadalmi-gazdasági következményeire figyelmeztet Hartel Tibor biológus, ökológus, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) oktatója Facebook-oldalán.
Őrizetbe vettek a rendőrök egy könyvelőnőt, aki összesen több mint kétmillió lejt tulajdonított el több Temes megyei vidéki iskolától, amelyeknek dolgozott.
Folytatódik a középkori Erdély egyik legfontosabb épülete, a gyulafehérvári fejedelmi palota restaurálása: a főépület tavalyi megnyitása után újabb szárnyat újítanak fel európai uniós alapokból.
Fokozott légköri instabilitás miatt adott ki elsőfokú, vagyis sárga figyelmeztetést az ország hét megyéjére kedden az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
A Maros Vízügyi Igazgatóság ellenőrzötten vizet enged ki a Bözödújfalusi-víztározóból a Kis-Küküllő folyó magas sókoncentrációjának hígítására, miután a parajdi sóbánya elárasztása nyomán Dicsőszentmártonnál az ivóvíz határérté<
Készenléti állapotot rendeltek el a Maros megyei hatóságok, miután a parajdi sóbánya telítettsége következtében jelentősen megnőtt a Kis-Küküllő sókoncentrációja. Mintegy 40 ezer lakos számára ihatatlanná vált a vezetékes víz.
szóljon hozzá!