AUGUSZTUS 20

•  Fotó: A szerző felvétele

Fotó: A szerző felvétele

Történelemidézés lóháton - Az ezer éve született Szent Imre emlékét idézve lovagol Erdély útjain egy hagyományőrző csapat Úgy tűnik, a tervezett 550 kilométeresnél hosszabbra nyúlik az a lovastúra, amelyet magyarországi hagyományőrzők szerveztek az ezer éve született Szent Imre emlékére. Az úton ugyanis újabb és újabb helyszínekre invitálják a Csontos János hagyományőrző huszárkapitány vezette csapatot, mely tegnap a kalotaszentkirályi Szent István-napi rendezvényen vonult fel a község főutcáján.

Gazda Árpád

Gazda Árpád

2007. augusztus 21., 00:002007. augusztus 21., 00:00

Amint a velük folytatott beszélgetésbõl kiderült, ugyan nem sok köze van a huszáregyenruhának Szent Imréhez, a magyar történelmet a magyar huszár reprezentálja a legjobban. A lovastúra útvonalát úgy állították össze, hogy négy Szentimre nevû erdélyi települést is érintsenek. A végállomás pedig az a Bihar megyei Hegyközszentimre lesz, amelynek közelében 24 éves korában vadászbalesetben halt meg Szent Imre herceg. A látványos felvonulások szemlélõiben sok esetben nem is tudatosul, hogy a lovaglás nemcsak abból áll, hogy meg kell ülni a nyerget. A lovak ellátása, ápolása tudományszámba megy.

„Lehet azt kérdezni, hogy mit magyarkodunk ebben a globalizálódó világban, mit révedünk a múltba. De mégis vissza kell tekinteni az elõdeinkre. Szükség van erre” – fogalmazta meg a Krónikának Csontos János országgyûlési képviselõ, hagyományõrzõ huszárkapitány, a Szent Imre millenniumi emléktúra vezetõje. Lovascsapata tegnap Kalotaszentkirályon, szombaton pedig Magyarfenesen vonult fel a Szent István-napi rendezvények keretében. „Megjöttek a hortobágyiak” – súgtak össze az utcára kisereglett magyarfenesiek. A meghatározásra egy hortobágyi csikósöltözéket viselõ bõ gatyás lovas adhatott okot. Mint késõbb megtudtuk, a besorolás a többi lovastól sem idegen. A huszáregyenruhások többsége Hajdú-Bihar megyébõl, a Hortobágy környékérõl érkezett, de erdélyiek is csatlakoztak a csapathoz. A legtöbb huszár piros nadrágot és kék vagy fekete dolmányt visel aranyozott sujtással, de akad köztük piros sujtásos szürke huszáregyenruhás fiatal is. És hogy még változatosabb legyen a kép, van, aki csak fehér ingben és fekete nadrágban, mellényben lovagol. Abból lehet arra következtetni, hogy szép élet a huszár élet, hogy az egyik fiatal mögött népviseletes lány is ül a nyeregben, az ünneplõ helybéliek közül pedig idõnként kulacsot nyújtanak fel a lovasoknak, amit – akármi lenne is benne – illik jól meghúzni, majd visszaadni. És illik a fõtéren felnyújtott söröspoharakat is fenékig inni, majd a késõbbi fehérboros palackot is kiüríteni.

A lovasélet parancsai
Sokan észre sem veszik, hogy a felvonulás után eltûnnek a huszárok, és csak jó óra múlva jelennek meg újra az ünneplõ tömegben, ezúttal már gyalogszerrel, némelyikük lazább öltözetben. „El kellett látni a lovakat” – magyarázza a Krónikának Cseppentõ Attila, a csapat lovas szakmai vezetõje. Kérdésünkre részletesebben is kitér arra, hogy miben áll ez. „Lenyergelés, abrakolás” – kezdi a felsorolást. Megemlíti a lovak enyhébb sérüléseinek, a nyereg okozta horzsolásoknak az ellátását is. Kiderül, egy ilyen túrán a fegyelmezettség és alkalmazkodókészség a nyitja mindennek. A csapat úgy osztotta be az 550 kilométeresnek számított – valójában ennél sokkal hoszszabbra kanyarodó – utat, hogy egy nap alatt ne kelljen 30 kilométernél többet menni.
Mentek az egykori huszárok többet is. Bem serege például kilenc nappal a segesvári csata után már négyszáz kilométerrel tovább, Temesvár határában ütközött meg a császári seregekkel. „Ilyent azonban az igazi huszárok is csak kényszerhelyzetben tettek” – világosít fel Csontos János. Megtudjuk, az alföldi lovak nem szoktak hozzá az erdélyi hegyi utakhoz. Ennek ellenére a Hargita csúcsára is felkapaszkodtak velük. Mi több, a zetelaki viharban is becsületesen helytálltak.
Akinek eddig nem sok köze volt a lovakhoz, megállapíthatja, bizony nemcsak a nyerget kell tudni megülni ahhoz, hogy valaki részt vegyen egy ilyen túrán; a lovakkal való bánás is tudományszámba megy. Mint megtudjuk, a csapatban ketten is vannak, akik erre adták az életüket, Cseppentõ Attila Ópusztaszeren olyan lovakat tenyészt, amilyenekkel a honfoglaló magyarok érkezhettek a Kárpát-medencébe, Szabó István pedig az angol telivérekkel vesz részt lóversenyeken. „Olyan lovakkal – világosít fel –, amelyekkel a reformkorban próbálták újranemesíteni az idõ közben elkorcsosodott magyar lóállományt.” Másokat viszont a huszárhagyományok ápolása vonzotta az erdélyi túrára.

Szent Imrétõl a huszárokig
Hogy talál-e a huszárruha Szent Imréhez? Egy kicsit a csapat tagjai is meglepõdnek a kérdésen. „Nem talál” – vágja rá gyorsan Csontos János. Aztán ahogy mindannyian jobban belegondolnak, megtalálják az összefüggéseket. „A magyar huszár reprezentálja a legjobban a magyar történelmet. Ahol a huszár jelen van, ott a történelem is jelen van” – foglalja össze Cseppentõ Attila. „A történelem során a ló mindig a magyarok társa volt. A lovas katonai alakulatok közül pedig a huszárság volt a legfejlettebb nemcsak Magyarországon, hanem szerte a világon” – teszi hozzá Csontos János.
Szent Imréhez, Szent István király fiatalon meghalt fiához a ló által, a lovaglás által kapcsolódik az emléktúra. Mint felidézik, az ezer éve született herceg 24 éves korában a Bihar megyei Hegyközszentimre közelében esett egy vadászaton vadkan áldozatául. Így hát nem ültethette gyakorlatba Szent István király írásban rögzített intelmeit, amelyek többsége most, ezer év után is megõrizte érvényességét.
Az emléktúrát úgy szervezték, hogy négy Szentimre nevû települést is útba ejtsenek. Csíkszentimrérõl, Szentimrefürdõ és Nyárádszentimre érintésével jutnak el Hegyközszentimrére, ahol szeptember elsején fergeteges ünnepséget tartanak a szent királyfi emlékére.

Életforma
Szórakozás ez vagy szolgálat? – teszszük fel a kérdést a lovasoknak. Abban megállapodnak, hogy semmiképpen sem tekinthetõ egyszerû kirándulásnak. A három hete tartó úton ugyanis megannyi alkalmuk nyílik arra, hogy egy átlagos turistánál közelebb kerüljenek az erdélyiekhez. Aztán valakinek az életforma kifejezés jut eszébe, mely mindannyiuk véleménye szerint leginkább jellemzi az úthoz való viszonyulásukat. „Megrázó az a szeretet, ahogy a Székelyföldön körülvettek bennünket” – idézi fel Szabó István. Csontos János a szovátai fogadtatást említi. „Itt hónapokkal az érkezésünk elõtt kezdték varrni a Mátyás-huszáregyenruhákat. Az egész város azon izgult, hogy legyen egy hagyományõrzõ huszárcsapata, amelyik a nemzeti ünnepeken a megáldott zászló alatt tiszteleghet. Mi avathattuk fel ezt a csapatot. Ha ezek a legények ezt a hagyományt választották ahhoz, hogy megmutassanak valamit a magyarságukból, támogatni kell õket” – vallotta a képviselõ. Mint kérdésünkre megjegyezte, szóba sem került az úton, hogy õ a Magyar Szocialista Párt parlamenti frakciójának a tagja. A politikától – a csapaton belüli kohézió érdekében is – távol tartották magukat.


Az emléktúra hátralévõ állomásai

Augusztus 22–23. – Kraszna, augusztus 24–25. – Szilágynagyfalu, augusztus 26. – Bályok, augusztus 27. – Vámosláz, augusztus 28–31. – Szentjobb, szeptember 1. – Hegyközszentimre.

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. június 03., kedd

Templomfelújításra kaptak támogatást a szórványban működő történelmi magyar egyházak

Két római katolikus és egy evangélikus templom felújítására hagyott jóvá költségvetési támogatást az Arad megyei közgyűlés legutóbbi ülésén. A jövőben újabb egyházközségek kaphatnak finanszírozást.

Templomfelújításra kaptak támogatást a szórványban működő történelmi magyar egyházak
2025. június 03., kedd

Nekiláttak a Korond-patak elterelésének, ami évekkel ezelőtt lett volna aktuális

Elkezdődtek a Korond-patak elterelési munkálatai a bányakatasztrófa sújtotta Parajdon. A sóbányából kijutó sós víz környezetvédelmi problémákat okozhat – közölte kedden a Digi24-nek nyilatkozva Mircea Fechet.

Nekiláttak a Korond-patak elterelésének, ami évekkel ezelőtt lett volna aktuális
2025. június 03., kedd

Illegálisan birtokolt nem halálos, de engedélyköteles fegyvereket foglalt le a rendőrség, 44 személy ellen vizsgálódnak

Megszaporodtak a hatósági házkutatások a nem halálos fegyverek bejelentés nélküli, illegális birtoklása miatt. Kedd délelőtt Bihar megyében 44 házkutatás keretében 26 fegyvert és nagy mennyiségű lőszert foglaltak le.

Illegálisan birtokolt nem halálos, de engedélyköteles fegyvereket foglalt le a rendőrség, 44 személy ellen vizsgálódnak
2025. június 03., kedd

Korrupcióval, illegális kereskedelemmel és fegyvertartással gyanúsítják egy rendőrőrs parancsnokát

Hatósági felügyelet alá helyezték az ópálosi rendőrőrs parancsnokát, akit korrupcióval, illegális gazdasági tevékenység folytatásával, valamint a fegyvertartási szabályok megsértésével gyanúsítanak.

Korrupcióval, illegális kereskedelemmel és fegyvertartással gyanúsítják egy rendőrőrs parancsnokát
2025. június 03., kedd

Súlyos és tartós ökológiai, társadalmi-gazdasági következményei lehetnek a bányakatasztrófának

A parajdi sóbánya katasztrófahelyzetének súlyos és tartós ökológiai és társadalmi-gazdasági következményeire figyelmeztet Hartel Tibor biológus, ökológus, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) oktatója Facebook-oldalán.

Súlyos és tartós ökológiai, társadalmi-gazdasági következményei lehetnek a bányakatasztrófának
2025. június 03., kedd

Több mint 2 millió lejjel rövidített meg Temes megyei iskolákat egy könyvelőnő (FRISSÍTVE)

Őrizetbe vettek a rendőrök egy könyvelőnőt, aki összesen több mint kétmillió lejt tulajdonított el több Temes megyei vidéki iskolától, amelyeknek dolgozott.

Több mint 2 millió lejjel rövidített meg Temes megyei iskolákat egy könyvelőnő (FRISSÍTVE)
2025. június 03., kedd

Tovább szépül az erdélyi fejedelmi palota

Folytatódik a középkori Erdély egyik legfontosabb épülete, a gyulafehérvári fejedelmi palota restaurálása: a főépület tavalyi megnyitása után újabb szárnyat újítanak fel európai uniós alapokból.

Tovább szépül az erdélyi fejedelmi palota
2025. június 03., kedd

Viharosra fordul az időjárás több erdélyi és partiumi megyében

Fokozott légköri instabilitás miatt adott ki elsőfokú, vagyis sárga figyelmeztetést az ország hét megyéjére kedden az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).

Viharosra fordul az időjárás több erdélyi és partiumi megyében
2025. június 03., kedd

A Bözödújfalusi-víztározó megnyitásával próbálják hígítani a Kis-Küküllő magas sókoncentrációját

A Maros Vízügyi Igazgatóság ellenőrzötten vizet enged ki a Bözödújfalusi-víztározóból a Kis-Küküllő folyó magas sókoncentrációjának hígítására, miután a parajdi sóbánya elárasztása nyomán Dicsőszentmártonnál az ivóvíz határérté<

A Bözödújfalusi-víztározó megnyitásával próbálják hígítani a Kis-Küküllő magas sókoncentrációját
2025. június 03., kedd

Ihatatlanná vált a Kis-Küküllő vize a parajdi bányakatasztrófa nyomán

Készenléti állapotot rendeltek el a Maros megyei hatóságok, miután a parajdi sóbánya telítettsége következtében jelentősen megnőtt a Kis-Küküllő sókoncentrációja. Mintegy 40 ezer lakos számára ihatatlanná vált a vezetékes víz.

Ihatatlanná vált a Kis-Küküllő vize a parajdi bányakatasztrófa nyomán