Fotó: Wikipédia
A bukaresti kormány jóváhagyta hétfői ülésén egy új gyorsforgalmi összeköttetés létesítését Románia és Magyarország között, amely a Magyarországon Békéscsabától Méhkerék felé tovább épülő (M44-es) autóút, illetve a román oldalon Nagyszalonta és határ között építendő gyorsforgalmi utat kapcsolná össze.
2022. december 19., 20:242022. december 19., 20:24
2022. december 20., 13:262022. december 20., 13:26
A hétfőn elfogadott memorandum felhatalmazza a bukaresti szállításügyi minisztériumot, hogy a terv megvalósítása érdekében megállapodást írjon alá a magyar féllel egy szakértőkből álló közös munkacsoport megalakításáról, amely meghatározza a határon áthaladó út nyomvonalát és műszaki paramétereit.
A dokumentum szerint a magyar javaslat nem tartalmaz határátkelőt.
Mint arról lapunkban korábban beszámoltunk – az Arad megyei és Békés megyei önkormányzat elnökének egyeztetése nyomán –, Nagyszalontán keresztül csatlakozhat rá a majdan Aradot Nagyváraddal összekötő gyorsforgalmi út a magyarországi M44-es útra.
Nagyszalontán keresztül csatlakozhat rá a majdan Aradot Nagyváraddal összekötő gyorsforgalmi a magyarországi M44-es útra, ehhez pedig új határátkelő létesítésére is szükség lesz.
Magyarország és Románia között eddig két gyorsforgalmi összeköttetést adtak át a forgalomnak: a magyar M43-as és a román A1-es autópályát összekapcsoló, Csanádpalota-Nagylak II. átkelőt (2015), illetve a magyar M4-es sztrádát és a román A3-ast összekapcsoló Nagykereki-Bors II átkelőt (2020).
A harmadik átkelő várhatóan Csenger (HU) és Óvári (RO) térségében épül meg, és Szatmárnémeti körgyűrűjét kapcsolja majd össze az M3-as autópályából leágazó, épülő M49-es autóúttal. A Mátészalka-Szatmárnémeti gyorsforgalmi út létesítéséről tavaly áprilisban írt alá megállapodást Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Claudiu Năsui román gazdasági, vállalkozási és idegenforgalmi miniszterrel.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Elindult a csíksomlyói pünkösdi búcsúra a 12. Boldogasszony zarándokvonat csütörtök kora reggel a budapesti Keleti pályaudvarról.
A Propark – Védett Területekért Alapítvány szerdán cáfolta Bogdan Ivan ügyvivő gazdasági miniszternek azt az állítását, hogy egy hódcsalád miatt nem valósult meg a Korond-patak elterelése, ami megmenthette volna a parajdi sóbányát.
Gyimesfelsőlokra, az Árpád-házi Szent Erzsébet Római Katolikus Gimnáziumba is ellátogat Sulyok Tamás, Magyarország köztársasági elnöke. Az államfői látogatás jelentőségéről, a pünkösdre való készülődésről Berszán Lajos atyával beszélgettünk.
Mintegy négymillió köbméter víz került a parajdi sóbányába, keresik a bányafalu alatt fekvő közeli helyszínt, ahol turisztikai értékkel is bíró sós tavat hozhatnának létre a bányából kiszivattyúzandó tömény sós vízzel.
Az Aquaserv és a marosvásárhelyi regionális vízügyi igazgatóság szerdán végzett méréseinek eredményei szerint a Kis-Küküllő mentén lévő 16 településen a vezetékes víz sókoncentrációja még mindig magas, emberi fogyasztásra alkalmatlan.
A parajdi községháza szerdán bejelentette, hogy a sóbányát ért katasztrófa után hivatalos adománygyűjtést indít, és a pénzt teljes egészében a község fejlesztésére fordítják.
Káros hatást gyakorol az élővilágra és az ivóvízellátásra egyaránt a magas sótartalmú vizeknek a folyóvizekbe kerülése – vonják le a következtetést erdélyi magyar biológusok és kémikusok a parajdi bányaszerencsétlenséggel kapcsolatban.
Mindenki fesztiválja – ezzel a mottóval szervezik meg idén június 23–29. között 13. alkalommal a Szent László Napokat.
Több mint öt éve működtetnek nemzetközi együttműködés keretében korszerű űrgeodéziai megfigyelőrendszert (InSAR reflektort) a parajdi Sóháton és környékén a HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet (HUN-REN FI) kutatói.
Egy emberként mozdultak meg székelyföldi, romániai, magyarországi szervezetek, civilek, hogy segítsenek a háromszéki árvízkárosultakon.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!