Fotó: Wikipédia
Nagyszalontán keresztül csatlakozhat rá a majdan Aradot Nagyváraddal összekötő gyorsforgalmi a magyarországi M44-es útra, ehhez pedig új határátkelő létesítésére is szükség lesz.
2022. január 06., 15:052022. január 06., 15:05
2022. január 06., 17:302022. január 06., 17:30
Iustin Cionca, az Arad megyei önkormányzat elnöke csütörtökön számolt be arról, hogy egyeztetést folytatott az infrastrukturális beruházás kapcsán Zalai Mihállyal, a Békés Megyei Önkormányzat elnökével. A megbeszélésen elhangzott, hogy a magyar fél érdekelt az Arad és a Bihar megyei tanács által tervezett gyorsforgalminak a magyarországi autópálya-hálózattal történő összekötésében, az M44-es gyorsforgalmit pedig a Nagyszalonta-Méhkerék határátkelőn, majd Kötegyánon, Sarkadon és Békéscsabán keresztül csatlakoztatnák a partiumi útszakaszhoz.
Az aradi tanácselnök elmondta, Békés megyei kollégája arról tájékoztatta, hogy előzetes döntéselőkészítő tanulmány készül az M44-es gyorsforgalmi út sarkadi térség irányába történő meghosszabbításáról és a tervezett partiumi gyorsforgalmi úttal történő összeköttetéséről, ezt a kistérségi mestertervet pedig majd eljuttatják az Arad és Bihar megyei illetékeseknek. Cionca szerint ez új román-magyar határátkelő létesítését is feltételezi.
„Az Arad-Nagyvárad gyorsforgalmi út megteremti a lehetőséget a fejlődésre, és ezt a budapesti hatóságok is nagyon hamar felismerték. Amennyiben sikerül rácsatlakoztatni ezt az útszakaszt a magyarországi gyorsforgalmi- és autópálya-hálózatra, már nem csak helyi, hanem eurorégiós jelentőséggel bírna az Aradot Nagyváraddal összekötő leendő létesítmény” – idézte Iustin Cioncát az Arad megyei közgyűlés közleménye.
Iustin Cionca Arad megyei tanácselnök (középen) Békés megyei kollégájával, Zalai Mihállyal (jobbra) egyeztet
Fotó: Arad Megye Tanácsa
Zalai Mihály, a Békés Megyei Önkormányzat elnöke egyébként már tavaly novemberben egyeztetett a jelenleg Békéscsabáig érő M44-es gyorsforgalmi meghosszabbításáról a Partium irányába a budapesti Innovációs és Technológiai Minisztérium, a Külgazdasági és Külügyminisztérium, valamint a Magyar Közút Zrt. illetékeseivel. A jelenleg közel 90 kilométeren autózható M44-es egyébként Kecskemétet köti össze Békéscsabával.
Ezt megelőzően az Országos Közúti Infrastruktúra-kezelő Társaság (CNAIR) műszaki-gazdasági szakbizottsága műszaki, pénzügyi, környezetvédelmi és szociális szempontból is megvizsgálta a négy útvonaltervezetet. A létesítmény a nagyváradi körgyűrű és a leendő észak-erdélyi autópálya közötti csomópontból indul majd, Nagyvárad felől haladva az első Bihar megyei csomópont a megyeszékhelytől mintegy nyolc kilométerre lesz a megyei úttal való kereszteződésétől, amely a Nagyürögd (Nojorid) községben lévő Mácsapusztára (Livada de Bihor) vezet.
A következő csomópont a leendő gyorsforgalmi út és a 19. számú országút kereszteződésénél lesz Cséffa és Gyapjú térségében. A harmadik közúti csomópontot Nagyszalonta közelébe tervezik lesz, a várost Tenkével és Belényessel összekötő út kereszteződésénél, a negyedik csomópontot pedig Bihar és Arad megye határánál, Keményfok (Avram Iancu) és Nagyzerind település közelében alakítják ki. A gyorsforgalmi 119 kilométer hosszú lesz, menetirányonkét két sávval, a tervek szerint 75 felüljárót és hidat építenek majd a folyóvizek felett, illetve az útkereszteződések esetében. Nyolc új közúti csomópont kialakítását tervezik, négyet Bihar, négyet pedig Arad megye területén. Az útvonalon használható legnagyobb sebességet 140 km/órában határozták meg. A beruházás megvalósításának becsült értéke 1,38 milliárd euró.
Ilie Bolojan bihari tanácselnök korábban úgy nyilatkozott, a tervek szerint 2022 tavaszára elkészülhet a hatástanulmány, ily módon 2023 elején szerződést köthetnek a kivitelezővel a munkálatok megkezdésére. A terveket készítő cég szerint a kivitelezés határideje 36 hónap, így 2025 végére a Nagyvárad-Arad gyorsforgalmi út egyes szakaszain már közlekedni lehetne.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Sokat hallunk a gyógytornáról: a fizioterapeuta szolgáltatásai iránt egyre nagyobb az érdeklődés nem csak a különféle betegségekből történő kilábalás során, hanem megelőzésként is. Videós egészségügyi sorozatunkban Somogyi Csongor beszél szakterületéről.
Két római katolikus és egy evangélikus templom felújítására hagyott jóvá költségvetési támogatást az Arad megyei közgyűlés legutóbbi ülésén. A jövőben újabb egyházközségek kaphatnak finanszírozást.
Elkezdődtek a Korond-patak elterelési munkálatai a bányakatasztrófa sújtotta Parajdon. A sóbányából kijutó sós víz környezetvédelmi problémákat okozhat – közölte kedden a Digi24-nek nyilatkozva Mircea Fechet.
Megszaporodtak a hatósági házkutatások a nem halálos fegyverek bejelentés nélküli, illegális birtoklása miatt. Kedd délelőtt Bihar megyében 44 házkutatás keretében 26 fegyvert és nagy mennyiségű lőszert foglaltak le.
Hatósági felügyelet alá helyezték az ópálosi rendőrőrs parancsnokát, akit korrupcióval, illegális gazdasági tevékenység folytatásával, valamint a fegyvertartási szabályok megsértésével gyanúsítanak.
A parajdi sóbánya katasztrófahelyzetének súlyos és tartós ökológiai és társadalmi-gazdasági következményeire figyelmeztet Hartel Tibor biológus, ökológus, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) oktatója Facebook-oldalán.
Őrizetbe vettek a rendőrök egy könyvelőnőt, aki összesen több mint kétmillió lejt tulajdonított el több Temes megyei vidéki iskolától, amelyeknek dolgozott.
Folytatódik a középkori Erdély egyik legfontosabb épülete, a gyulafehérvári fejedelmi palota restaurálása: a főépület tavalyi megnyitása után újabb szárnyat újítanak fel európai uniós alapokból.
Fokozott légköri instabilitás miatt adott ki elsőfokú, vagyis sárga figyelmeztetést az ország hét megyéjére kedden az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
A Maros Vízügyi Igazgatóság ellenőrzötten vizet enged ki a Bözödújfalusi-víztározóból a Kis-Küküllő folyó magas sókoncentrációjának hígítására, miután a parajdi sóbánya elárasztása nyomán Dicsőszentmártonnál az ivóvíz határérté<
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!