Míg 2020 decemberében a megkérdezettek 14 százaléka vallott így, 2022-ben megduplázódott az arány: 28 százalékra nőtt. Szintén növekedett az elmúlt évben azoknak a száma, akik szerettek volna ugyan beszélni hozzájuk közelállókkal, de nem volt akihez fordulniuk: két évvel ezelőtt a megkérdezetteknek 23, míg tavaly már 29 százaléka érezte így. A felmérés szerint tavaly több embernek volt halálfélelme, mint két évvel ezelőtt.

Egész civilizációnkra jellemző, hogy mindinkább magányossá válnak az emberek, egyre többen élnek magcsaládban – vagyis szűk családban –, sőt, egyre többen egyáltalán nem élnek családban, hanem esetleg csak futó párkapcsolatban” – mondta a szakember. Kifejtette, az a trend tapasztalható, hogy az egyes ember főként önmagára összpontosít, így sem a családtagokra, sem a kisközösségekre, sem az emberi kapcsolatok erősítésére nem jut idő.

A munka és a karrier az első

„Sajnos az jellemző társadalmunkra, hogy az emberek mind kevésbé tudnak elköteleződni bármi más mellett, mint a munkájuk vagy a karrierjük. A körülöttünk levő világ, a Netflix, a közösségi oldalak is ezt az áramlatot erősítik.

– mondta a pszichológus. Hozzátette, a mai világ azt is sugallja, hogy „az öregek irányában vállalt felelősség nem a tiéd”, „legyél te magad jól, neveld fel a saját gyerekedet, a közösség meg ne akarjon semmit tőled”. Eszerint a közösségi létforma egyre inkább perifériára sodródik, a család és a kicsit tágabb közösség – ami régen a törzsközösség volt – veszít fontosságából, és az „egyedekre” tevődik a hangsúly. Román Mónika kérdésünkre arról is beszélt, mit tapasztal pszichológusként, melyek azok a tényezők a társadalomban, amik az elmagányosodáshoz vezetnek. „A fiatalok általában későn köteleződnek egymás mellett, akkor, amikor tulajdonképpen már nem is fiatalok. Félnek megtenni ezt a lépést, nem kötnek kompromisszumot, nem teszik le a voksot valaki más mellett. Nehezen fogadják el, hogy a másik embernek is vannak hibái, és hogy azokkal együtt lehet vállalni valakit” – mondta a pszichológus, kiemelve, hogy ez a jelenség is határozottan az elmagányosodáshoz vezet.

Egyre több ember szorul pszichológusi segítségre

Román Mónika azt mondta, manapság nagyon nehéz egyensúlyozni aközött, hogy a nagy többség által képviselt trendet kövesse az ember, vagy hogy a család és a kisközösség mellett tegye le a voksát. „Ez az igazi kihívás, megtalálni az egyensúlyt. És nem az a nagy kérdés, hogy munka vagy család. Ha az ember más irányba szeretne haladni, mint amerre az egyéni boldogulást kereső tömeg sodródik, nagyon nehéz megtalálni a középutat” – mondta a pszichológus. Kérdésünkre, hogy mit tapasztal, az utóbbi időben, a pandémia óta megnövekedett-e a magányos emberek száma, akik pszichológushoz fordulnak, Román Mónika azt mondta: határozottan igen. „Aki hozzám fordul, annak általában az a problémája, hogy nincsen társa, de ha van is, nincs egy kis közössége, ahová tartozna. Akinek van társa és kisközössége, az ritkán fordul a pszichológushoz” – mutatott rá Román Mónika. Úgy fogalmazott,

„Ami miatt meg lehet maradni embernek, az az, hogy az ember érzi: valahová tartozik, egy csoport hasznos tagja, számítanak rá. Így az ember jó eséllyel nem lesz lelki beteg, és nem használhatják ki rosszindulatból” – mondta a pszichológus.

„Aki ezekben az években is meg tudott maradi a közösségben, vagy hamar vissza tudott oda találni, az kevésbé szorult pszichológusi segítségre” – mondta Román Mónika.

Hamis „segélykérés”: az egyedülálló idősek könnyen becsaphatóak

A pszichológussal arról is beszéltünk az elmagányosodás kapcsán, hogy országszerte egyre több öreg, magányosan élő áldozatuk van azoknak a csalóknak, akik például a „baleset módszerrel” csikarnak ki pénzt az emberektől. Felkeresik a célszemélyt, azt mondják neki, hogy valamelyik távol élő családtagjukat baleset érte, és sürgősen pénz kell a kezelésére, gyógyítására. Ily módon nagy összegeket is kicsaltak öregektől, december végén Szászrégenben kaptak el egy craiovai férfit, aki 3000 eurót csalt ki ily módon egy 80 éves nőtől. A rendőrség az elmúlt években többször is felhívta a lakosság figyelmét: soha ne adjanak oda pénzt idegeneknek.

„Azért kiszolgáltatottabbak az idős, magányos emberek, hiszen ilyenkor valaki – ha mögöttes szándékkal is – de szóba áll, kedvesen beszél velük. A csalók pedig nyilván azokra az érzelmekre apellálnak, amelyek a kiszemelt áldozat szeretteihez fűződnek, az idős, egyedülálló emberek számára pedig persze hogy nagyon fontosak ezek az érzelmek” – mondta el Román Mónika. Hozzátette, azért is könnyen megtörténhet a becsapás, mert a hamis „segélykérés” miatt az idősek úgy érzik, még tehetnek valamit másokért.

„Akiknek rendszeres emberi kapcsolataik vannak, azok talán nem válnak ennyire könnyen csalók célpontjaivá. A magányosoknak viszont nincs, aki felhívja a figyelmét ezekre a veszélyekre. Ha rendszeresen látogatjuk az időseket, odafigyelünk arra, mi történik velük, az mindenképpen jó – akkor is, ha a csalóktól akarjuk megvédeni, de a mindennapi érzelmi jóllétük szempontjából is” – fejtette ki a pszichológus. Hozzátette, főként arra kell felhívni az idősebbek figyelmét, hogy senki ismeretlennek pénzt ne adjanak oda, ez az első lépés. De a kulcsszó itt is az, hogy ajánlatos kisközösségekbe beágyazódni, hiszen az ember így védett lehet minden lelki sérülés ellen. „A legfontosabb mindenképpen az, hogy kisközösségeket kell alkotni” – mondta a pszichológus.

korábban írtuk

Ezentúl ingyenes pszichológiai szaktanácsadásban részesülhetnek a diákok

Ingyenes pszichológiai szaktanácsadásban részesülhetnek és pszichoterápián vehetnek részt azok a diákok, akiknek tanáraik, tanítóik, szüleik, családorvosuk, az iskolapszichológus vagy más szakember megítélése szerint erre szükségük van.

korábban írtuk

Egy csésze fekete mellett a magány leküzdéséről a brassói közösségi kávéházban

A magányról és az elmagányosodás problémájáról tartanak kávéházi foglalkozásokat Brassóban fiataloknak és időseknek egyaránt.