Viszont a szülők tapasztalatból is tudják, bizony gondot okoz és nem könnyű rávenni a gyermekeket, hogy ilyen drasztikus „terápiában” vegyenek részt. A JAMA Network Open című szaklapban megjelent kutatásban 89 család vett részt, összesen 181, 4 és 17 év közötti gyermekkel és serdülővel. A résztvevőket arra kérték, hogy

– idézte a felmérés eredményeit a digi24.ro hírportál. A gyors és jelentős javulás a vizsgálat rövid időtartamát tekintve szembetűnő. Ez azt sugallja, hogy a képernyő előtti idő rövid időtartamú csökkentése is mérhető előnyökkel járhat a gyermekek mentális egészségére nézve.

Ez a különbségtétel azért lényeges, mert a szabadidős képernyőhasználat mérséklésére összpontosít, nem pedig a képernyőidő teljes kiiktatására. A tanulmány megállapításai különösen fontosak a mai digitális környezetben, ahol a gyermekek képernyő előtt töltött ideje soha nem látott mértéket öltött. A legújabb tanulmányok szerint sok gyermek és tinédzser napi hét-nyolc órát tölt a képernyők előtt csak szórakozás céljából, nem számítva az oktatási célú képernyőidőt.

A szakértőt annak kapcsán kérdeztük, hogy a Facebook exmunkatársa beismerte: a közösségi oldalak használata ártalmas lehet a gyerekek lelki és szociális életére.

„A való életben normál körülmények közt nem kapunk száz dicséretet, közben az agyunk nem tudja megkülönböztetni, hogy a visszajelzés virtuális-e, vagy sem. Mivel reálisnak éli meg a virtuálisat is, a függőség abból adódik, hogy az agy minél több ilyen visszacsatolást szeretne. A közösségi oldalon való jelenléttel nagyon sokszor

Kifejtette, a gyerekeknél az érzelmi intelligencia nem fejlett még annyira, hogy ezeket a különbségeket észrevegyék, ezért nekünk, szülőknek, felnőtteknek a feladatunk, hogy megtanítsuk őket különbséget tenni.

mert a kicsik érzelmi intelligenciája nem elég fejlett még. De ha megfelelően felkészítik a szülők a gyereket, elbeszélgetnek vele, hogy mire jó a közösségi oldal, akkor lehet” – hívta fel a figyelmet Kalóz János.

Amiatt is, mert a kisdiákokat is mind jobban „elnyeli” a képernyők egyeduralma. Ha domináns módon vannak jelen a digitális eszközök a kisgyermek életében, nem alakulnak ki fontos mozgásminták, nem fejlődik megfelelően a szókincs, a kommunikációs készség. A pedagógusok tapasztalata az, hogy egyre inkább nő azoknak a bölcsődés, óvodás gyermekeknek a száma, akiknél megkésett a beszédfejlődés, a túlpörgött idegrendszer miatt nehezen lehet lecsendesítő, nyugalmi állapotba hozni őket – erről megkeresésünkre Nagy B. Szilárd fejlesztő pedagógus, gyógypedagógus, a Romániai Magyar Gyógypedagógusok Egyesületének elnöke és Dobri Erika kolozsvári óvónő, tanítónő beszélt május végén annak kapcsán kérdeztük, hogy a tanügyminisztérium javaslatot adott közre a kicsik képernyőhasználatának szabályozására vonatkozóan.

Ezekre az eszközökre egyszerűen nincs szükségük. „A jelen pillanatban kisgyermeket nevelő szülők nagy része már a digitális kultúrába született bele, sok esetben természetesnek látja a »minél korábban, annál jobb« elvét, ami az okos eszközök felkínálását is jelenti. Ezeket »digitális cumiként« használva, a csecsemő- és kisgyermek nagyon képlékeny idegrendszerében olyan változásokat okoznak, amelyeket később már nem vagy nagyon nehezen lehet »javítani«” – fejtette ki a gyógypedagógus. Dobri Erika, aki korábban óvónőként szerzett nagy tapasztalatot, jelenleg pedig az Apáczai Csere János Gimnázium tanítónője, kifejtette, tapasztalata szerint

illetve ezzel egy időben mozgásos fejlettség terén is lemaradott. A túlpörgött idegrendszer miatt nehezen lehet lecsendesítő, nyugalmi állapotba hozni őket, ahol esetleg egy mese végét türelmesen ki tudják várni.

Sok esetben küzdöttem magából kifordulva érkező gyermekkel, aki a reggeli utaztatás vagy ébredés során részesült a készülékben és az intézménybe érkezéskor már nem tudta elfogadni ennek a kegynek a megvonását” – részletezte a pedagógus.

korábban írtuk

„Digitális cumi”: káros a kicsik idegrendszerére a képernyőhasználat, van, hogy csak telefon társaságában hajlandó enni a gyerek

Ha domináns módon vannak jelen a digitális eszközök a kisgyermek életében, nem alakulnak ki fontos mozgásminták, nem fejlődik megfelelően a szókincs, a kommunikációs készség.