Balogh Levente

2018. február 01., 23:36

Juncker beszól

Ha némiképp burkoltan is, azért teljesen érthetően fogalmazott Jean-Claude Juncker, amikor a Klaus Johannis államfővel folytatott brüsszeli tárgyalást követően azt mondta: ha a romániai igazságügyi törvények abban a formában maradnak, ahogy a parlament elfogadta őket, az EU másképp közelíti meg majd az igazságügyi reform és a korrupcióellenes küzdelem eredményeinek figyelemmel követéséről szóló együttműködési és megfigyelési mechanizmus lezárásának és Románia schengeni csatlakozásának kérdését.

Ez ugyanis egyértelműen azt jelenti, hogy amennyiben a bukaresti kormánykoalíció ragaszkodik az igazságügyi törvények módosításaihoz, amelyeket az ország közvéleményének jelentős része, és – mint látható – az európai uniós illetékesek is korrupt politikusok megmentésére tett kísérletnek tekintenek, akkor egyrészt marad a „szégyenpad”, vagyis továbbra sem bíznak Bukarestben annyira, hogy folyamatos ellenőrzés nélkül hagyják. Másrészt pedig hosszú időre benne ragad a másodrendű tagállami státusban, már abban az értelemben, hogy polgárai továbbra is ki lesznek zárva a belső határellenőrzés nélküli uniós térségből.

Persze ez ürügynek sem utolsó Juncker és az EB számára, hiszen eddig sem rajtuk múlt, hogy Románia nem lehet a schengeni övezet tagja. Ő maga már beiktatásakor azt a célt tűzte ki, hogy a jelenlegi bizottság mandátumának lezártáig megszűnjön az ország fölötti „gyámkodás”, és Románia csatlakozhasson a schengeni csapathoz, ám ezt több nyugati tagállam – elsősorban a korrupcióellenes harc eredményeinek elégtelenségére hivatkozva – megvétózta.

Ilyen körülmények között egyre kínosabb, hogy az EU végrehajtó szervéről napról napra nyilvánvalóbb: képtelen megvalósítani kitűzött céljait. Talán ennek is betudható, hogy Junckerék most bekeményítettek, és a schengeni csatlakozás további halogatásával fenyegetnek – mintha lenne ráhatásuk arra, hogy az mikor valósul meg. Nem mintha a szóban forgó törvénymódosítások nem lennének valóban gyanúsak, leginkább azért, mert éppen a kormánykoalíciót alkotó pártok – főleg a szociáldemokraták – politikusai közül kerül ki a munkáját amúgy egyáltalán nem makulátlanul végző korrupcióellenes ügyészség legtöbb „ügyfele.”

Némiképp meglepőnek tűnhet ugyanakkor, hogy Klaus Johannis államfő – miközben igyekezett a romániai igazságszolgáltatás rendíthetetlen védelmezőjének szerepében tetszelegni – mennyire visszafogottan nyilatkozott. Persze alapvetően igaza van abban, hogy a sérelmeket elsősorban saját hatáskörben, az országon belül kell megoldani, nem feltétlenül kell minden ügy miatt a „tanító bácsihoz”/ Fényes Portához – kinek melyik tetszik –, azaz Brüsszelhez rohangálni panaszra.

A békülékenyebb hangnem ugyanakkor inkább taktikázásnak tűnik. Jövőre elnökválasztás esedékes, márpedig ez azt jelenti, hogy az idei év már vagy enyhébb, vagy fokozottabb mértékben a kampány jegyében fog telni. Ezért nem akarja annak az ódiumát viselni, hogy ő a „hazaáruló”, az ő panaszai miatt nem engedi Brüsszel Romániát a schengeni övezethez csatlakozni.

Márpedig abban biztosak lehetünk, hogy ha a koalíció – és a hatalmon lévő román pártokat ezen a téren lelkesen támogató RMDSZ – igazságüggyel kapcsolatos ténykedéseire hivatkozva Románia továbbra is megfigyelés alatt marad, azt a kormányerők mindenképpen megpróbálják majd az ő, illetve a hozzá közel álló pártok „félretájékoztató kampányára” ráverni.

Az sem mellékes szempont, hogy meglehetős szégyen lenne az ország számára, ha jövőre úgy venné át az EU soros elnökségét, hogy hivatalosan éppen „büntetésben” van az uniós alapértékek megsértése miatt – bármit is jelentsenek ezek. És persze a figyelmeztetés, hogy az ügyet az országban kell megoldani, arra is vonatkozik, hogy ha az igazságszolgáltatás kérdésében Brüsszelt ismerik el döntőbírónak, az precedensértékű lehet, és majd más témában is komolyabban bele kíván szólni a romániai ügyekbe – ha már egyszer Románia Johannis bejelentése szerint az Unió mélyebb integrációja mellett elkötelezett.

Ne adj’ Isten, ha egyszer Brüsszelben más szelek fújnak majd, és egyszer csak nem akarják többé a homokba dugni a fejüket a nyilvánvaló jogsértésekkel szembesülve, akár még kisebbségi ügyekben is.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
0 HOZZÁSZÓLÁS
Balogh Levente 2019. július 19., péntek

Választás jön? Uszíts a magyarok ellen!

Nem hagyja el a járt utat a járatlanért az ukrán kormány, amely a hétvégi választások előtt a soviniszta indulatok felkorbácsolásával és uszítással próbálja maga felé terelni az eddigi tevékenységéből kiábrándult polgárok voksait.

Kiss Judit 2019. július 18., csütörtök

Álbetegek, igazi érdekek

Hogy miként lehetne bár részben megszabadítani a romániai egészségügyet a rendszert sűrűn behálózó korrupciótól, nevezetesen a csúszópénzek gyakorlatától, annak csak a Jóisten a megmondhatója.

Pataky István 2019. július 17., szerda

Dăncilă áll az ellenzék rendelkezésére

Észrevették, hogy Viorica Dăncilă már nem analfabéta? A „vörös pestis”, amely állítólag megfertőzte az országot, hirtelen eltűnt.

Balogh Levente 2019. július 16., kedd

Szélsőségesek nélküli szélsőségesség

Románia példaértékű lehet más országok számára, hiszen itt nincsenek a parlamentben szélsőséges pártok – hangzik el gyakran az öntömjénező kijelentés bukaresti illetékesek részéről.

Makkay József 2019. július 15., hétfő

Szakmatanulás helyett bukott érettségizők

Egy kisvendéglőben a „pincér” nemrég nyakamba öntötte a levest. Annyira ügyetlenül mozgott, hogy messziről láttam, nincs sok köze a szakmához. Miután az első döbbenetből felocsúdtam, az éppen benn tartózkodó étteremtulajdonossal sikerült tisztáznunk a helyzetet.

Balogh Levente 2019. július 12., péntek

Román konfliktusrendezés provokációval

Úgy tűnik, a legendás román diplomácia új eszközzel kísérletezik a Magyarországgal fennálló évszázados nemzetközi konfliktusok „rendezésére”: a folyamatos és arcátlan provokációval.

Pataky István 2019. július 10., szerda

Közép-kelet-európaiak román kakukktojással

Az már most nyilvánvaló, hogy az Európai Unió évek óta súlyosbodó válsága nem az elkövetkező öt évben fog megoldódni. Az intézmények élére jelölt személyek, de a kiválasztás módja körül kialakult hangos viták sem jeleznek pozitív változást. 

Kiss Judit 2019. július 09., kedd

Hogyan magyarázzuk a bizonyítványunk?

Ismét itt a július eleji, az érettségi jegyében telő időszak vége: ez az az évről évre visszatérő periódus, amikor széltében-hosszában magyarázzák, magyarázzuk a bizonyítványt.

Bálint Eszter 2019. július 08., hétfő

Mindennapi bizonytalanságaink

Egyik kezével ad, a másikkal elvesz – továbbra is ez jellemzi a leginkább a román szociálliberális kormány ténykedését. No, persze a kapkodás mellett, amivel hol voksok reményében adakozni, hol meg elvenni próbál a polgároktól, hogy legyen miből fedeznie az adakozást.

Balogh Levente 2019. július 05., péntek

Az elfogadható kompromisszum

Az adott erőviszonyok és lehetőségek mellett nemigen lehetett volna jobb megoldást találni az EB elnöki tisztségének betöltésére a konzervatív Ursula von der Leyen német védelmi miniszternél, legalábbis magyar, illetve közép-európai szempontból.

Vélemény
Balogh Levente: Választás jön? Uszíts a magyarok ellen!

Nem hagyja el a járt utat a járatlanért az ukrán kormány, amely a hétvégi választások ...

Kiss Judit: Álbetegek, igazi érdekek

Hogy miként lehetne bár részben megszabadítani a romániai egészségügyet a rendszert sűrűn behálózó ...

Pataky István: Dăncilă áll az ellenzék rendelkezésére

Észrevették, hogy Viorica Dăncilă már nem analfabéta? A „vörös pestis”, amely állítólag ...