Döntéshozó kamaraként elutasította szerdán a bukaresti képviselőház a közbeszédben egyszerűen csak gyermekpénzként emlegetetett gyereknevelési támogatás megduplázásának augusztus 1-jéig való halasztását előíró sürgősségi kormányrendeletet.
Alaptörvénybe ütközőnek ítélte szerdán az alkotmánybíróság (CCR) azt a törvényt, amely szerint szükségállapot vagy ostromállapot esetén online folytatódhat az oktatási tevékenység a romániai óvodákban, iskolákban és egyetemeken.
Elhalasztotta szerdán a képviselőház annak az RMDSZ által benyújtott törvénytervezetnek a vitáját, amelynek értelmében a romániai magyar közösség ünnepnapjává nyilvánítanák március 15-ét. A javaslatot visszaküldték a szakbizottságba.
A bukaresti parlament emberi jogi, vallásügyi és nemzeti kisebbségi szakbizottsága elutasítóan véleményezte azt az RMDSZ által 2017-ben beterjesztett törvénytervezetet, amely március 15-ét a romániai magyarság hivatalos ünnepévé nyilvánítaná.
Futótűzként terjedt át a bukaresti parlamentre a Klaus Iohannis által felkorbácsolt magyarellenesség: egyetlen román politikai alakulat sem meri felvállalni, hogy bármilyen módon együttműködjön az RMDSZ-szel. Közben a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat az államfő Nagy Károly-díjának visszavonását kéri.
Jóváhagyta szerdán a parlament két háza együttes ülésén azt a kormány által hétfőn elfogadott sürgősségi rendeletet, amely a veszélyhelyzet idején érvényes korlátozásokat és intézkedéseket tartalmazza. A törvényhozás 372-37 arányban fogadta el a 30 napos veszélyhelyzetről szóló rendelkezést.
A „kormányfő órája” zajlott hétfő délután a parlamentben, ahol Ludovic Orban miniszterelnöknek a koronavírus-járvány során hozott intézkedésekről kellett beszámolnia.
Elfogadta szerdán este a bukaresti képviselőház plénuma a veszélyhelyzetet szabályozó törvénytervezetet, amelynek előírásai azonban csak a jövő héten léphetnek hatályba. Sajtóértesülések szerint a román kormány rendeletet készül elfogadni a korlátozások pénteki gyakorlatba ültetéséről.
Módosításokkal elfogadta szerdán a képviselőház a helyi választott tisztségviselők mandátumának meghosszabbításáról szóló sürgősségi kormányrendeletet jóváhagyó törvénytervezetet.
Erről a nehéz témáról nem lehetséges racionálisan vitatkozni, hiszen az érzelmileg eltérő, ellentétes álláspontokra helyez bennünket – hangoztatta Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a trianoni békediktátum romániai megünnepeltetéséről szóló törvénytervezet parlamenti vitáján.
A kormány nagyon későn nyújtotta be a szükségállapotot váltó vészhelyzetet szabályozó törvénytervezetet, ezért május 15-étől semmilyen korlátozás sem lesz érvényben Romániában – jelentette ki hétfőn Alfred Simonis, a Szociáldemokrata Párt (PSD) alsóházi frakciójának vezetője.
Álhírnek, összeesküvés-elméletnek, színtiszta idegengyűlöletnek és gyűlöletszításnak minősítette Kelemen Hunor Klaus Iohannis román államfő azon hétfői kijelentését, miszerint az RMDSZ „párhuzamos közigazgatási törvénykönyve” kötelezővé tenné a magyar nyelvet Erdély egyes területein.
Kezdeményezni fogja a szenátus házbizottságánál az ellenzéki Liberálisok és Demokraták Szövetségének (ALDE) elnöke, hogy hívják a parlamentbe Klaus Johannis államfőt múlt heti kijelentései miatt.
Számos feltételt iktatott be a bukaresti parlament a járvány idején elrendelt szükségállapot meghosszabbításáról szóló elnöki rendeletbe, a kormány például kizárólag törvény erejű rendeleteket fogadhat el a rendkívüli állapot idején.
Megbeszélést folytattak kedden a bukaresti parlamenti pártok elnökei az új típusú koronavírus-járvánnyal kapcsolatos fontos intézkedésekről.
A liberálisok megtámadták az alkotmánybíróságon a cégeknek kedvezményeket biztosító jogszabályt, amelyet döntő kamaraként április 3-án fogadott el a képviselőház.
Döntéshozó kamaraként megszavazta pénteki ülésén a bukaresti képviselőház a sürgősségi állapot idején foganatosított intézkedések által leginkább érintett gazdasági társaságoknak és természetes személyeknek szánt kedvezményekről szóló tervezetet. Az intéskedések nagy érvág&
Elfogadta a képviselőház pénteken azt a törvényt, amely arról rendelkezik, hogy szükség- vagy ostromállapot idején a kényszerszabadságra küldött alkalmazottakat alapfizetésük 75 százaléknak megfelelő, állami költségvetésből kiutalt juttatás illeti meg.