Fotó: Haáz Vince
Számos feltételt iktatott be a bukaresti parlament az új típusú koronavírus-járvány idején elrendelt szükségállapot meghosszabbításáról szóló elnöki rendeletbe, a kormány például kizárólag törvény erejű rendeleteket fogadhat el a rendkívüli állapot idején.
2020. április 16., 14:022020. április 16., 14:02
2020. április 16., 14:512020. április 16., 14:51
A képviselőház és a szenátus együttes, távértekezlet formájában rendezett ülésén fogadta el csütörtökön a a szükségállapot 30 nappal való meghosszabbítását jóváhagyó határozatot. Ez többek között arra kötelezi a kormányt, hogy hetente ismertessen jelentést a koronavírus-járvánnyal kapcsolatban hozott intézkedésekről.
Az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) javaslatára több módosító indítványt is bevittek az elnöki rendeletről szóló határozatba. Ezek többek között megszabják a kormány számára, hogy a sürgősségi állapot idején (amelyet ezúttal május 15-éig hosszabbítottak meg) kizárólag törvényerejű jogszabályokkal korlátozhat bizonyos állampolgári és szabadságjogokat, s ezek a rendeletek csak a koronavírus-járvány terjedésének fékezésére terjedhetnek ki. A liberálisok szerint ennek nyomán a Ludovic Orban vezette kabinet nem bocsáthat ki több katonai rendeletet, csak sürgősségi kormányrendeletet, ami megnehezíti a járvány elleni küzdelmet. A törvényhozás azt is előírta a kormány számára, hogy hetente jelentést tegyen a parlament előtt a COVID-19 elleni intézkedésekről, a már elfogadott vagy tervezett lépésekről, illetve az ezeket szükségessé tevő okokról.
A határozat szerint ugyanakkor a szükségállapot feloldását követő 60 napon belül a Számvevőszéknek meg kell vizsgálnia, hogy miként kezelték a közpénzeket ebben az időszakban, és a parlament elé kell terjesztenie a vizsgálat következtetéseit tartalmazó jelentést. Florin Roman, a kormányzó Nemzeti Liberális Párt (PNL) képviselőházi frakcióvezetője, valamint a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) alsóházi frakcióját vezető Cătălin Drulă is javaslatot tett azoknak a cikkelyeknek a törlésére, amelyek kötelezettségeket rónak a kormányra, a plénum azonban 180 támogató, 254 ellenszavazattal, 7 tartózkodás mellett elutasította ezeket a módosító javaslatokat.
Johannis nekiment a „populista”, „legitimitás nélküli” parlamenti többségnek
Bírálta Klaus Johannis államfő, hogy a parlament a kormányra kötelezettségeket rovó kitételekkel szavazta meg a szükségállapot meghosszabbításáról szóló határozatot. A Cotroceni-palotában adott nyilatkozatában az elnök felrótta, hogy egyes politikusokat a jelenlegi nehéz helyzetben is csak saját választási érdekeik foglalkoztatnak. „Miután tönkretették az elmúlt években Románia költségvetését, most olyan javaslatokkal állnak elő, amelyek amellett, hogy tévesek, óriási terhet rónak arra az országra, amelyet ők maguk tettek sebezhetővé. Nem kockáztathatjuk Románia jövőjét, csak mert egy minden legitimitást nélkülöző parlamenti többség populista módon olyan intézkedéseket szavaz meg, amelyeknek nincs semmiféle gazdasági megalapozottságuk. Teljesen erkölcstelen a fiatal generációkkal fizettetni meg néhány felelőtlen politikus aberráns intézkedéseinek árát” – fogalmazott az Agerpres szerint az elnök.
Aláírta Klaus Johannis államfő a szükségállapot további harminc nappal való meghosszabbításáról szóló rendeletet. Mindezt maga az elnök jelentette be keddi sajtónyilatkozatában.
Korábban Kelemen Hunor a Krónikának elmondta, az RMDSZ támogatja a szükségállapot meghosszabbítását. Ugyanakkor a szövetségi elnök kedden kérdésünkre úgy fogalmazott: feltételeket nem szabhatnának az elnöki rendelet támogatásához, azt csak megszavazni vagy elutasítani lehet, kiegészíteni nem.
Az RMDSZ minden bizonnyal támogatni fogja a szükségállapot meghosszabbítását a parlamentben: mint azt Kelemen Hunor szövetségi elnök kedden a Krónikának elmondta, a szerdai online frakcióülésen a hosszabbítás támogatására tesz javaslatot.
Mircea Geoană független államfőjelölt szerint Marcel Ciolacu miniszterelnök nyilatkozatai a választási kampányba bevont trollfarmokról hivatali visszaélésnek minősülnek.
Feljelentést akart tenni Diana Şoşoacă európai parlamenti képviselő csütörtökön a legfőbb ügyészségen az elnökjelöltségét elutasító öt alkotmánybíró ellen, de nem engedték be az épületbe, mert csütörtökönként nincs ügyfélfogadás az intézménynél.
Pénteken éjfélkor kezdődik és november 30-án reggel 7 óráig tart a parlamenti választások kampánya.
A Központi Választási Iroda (BEC) csütörtökön bejelentette, hogy 31 politikai párt és választói szövetség, valamint 19 nemzeti kisebbségi szövetség jelöltjeinek jelölése maradt végleges az idei parlamenti választásokra.
Az Országos Kiberbiztonsági Igazgatóságnak (DNSC) nincs tudomása arról, hogy Romániában a választások kimenetelét befolyásolni akaró, kibertámadásokat végrehajtó trollfarm működne” – jelentette ki az intézmény igazgatója a Geoană-botrányról.
Ha elnökké választják, nem kéri fel kormányalakításra aaz AUR miniszterelnök-jelöltjét, a PSD pedig nem köt koalíciót a szélsőséges párttal – ígérte meg Marcel Ciolacu miniszterelnök, a PSD elnöke és államfőjelöltje.
„Az állam a polgárt védje, ne az intézményeket!” – konkrét megoldásokkal mutatta be Kelemen Hunor, milyen változásra van szükség ahhoz, hogy az állam a polgárokat szolgálja, és ne a polgárok szolgálják az államot.
A PNL, a PSD és az USR szavazói szerint a Demokrata Párt elnökjelöltje, Kamala Harris jobb barátja lenne Romániának, míg George Simion és az AUR szavazótábora a republikánusok jelöltjét, Donald Trumpot preferálja – derül ki az INSCOP felméréséből.
Több mint tízezer ukrán állampolgár lépte át idén illegálisan Románia északi határát, ami nagyságrendileg háromszorosa a tavalyi év azonos időszakában feljegyzett adatnak.
Több mint 180 mozit, színházat és koncerttermet ellenőrzött október 7. és 11. között az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC), és 36 bírságot rótt ki több mint 272 ezer lej értékben.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!