Iohannis után szabadon: sportot űz a bukaresti parlament a magyar kezdeményezések elutasításából

Nem és nem. Benkő Erika (bal felső sarokban) az egyik parlamenti bizottság online ülésén •  Fotó: Facebook/Benkő Erika

Nem és nem. Benkő Erika (bal felső sarokban) az egyik parlamenti bizottság online ülésén

Fotó: Facebook/Benkő Erika

Futótűzként terjedt át a bukaresti parlamentre a Klaus Iohannis által felkorbácsolt magyarellenesség: egyetlen román politikai alakulat sem meri felvállalni, hogy bármilyen módon együttműködjön az RMDSZ-szel. Közben a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat az államfő Nagy Károly-díjának visszavonását kéri.

Bíró Blanka

2020. május 26., 16:212020. május 26., 16:21

2020. május 26., 16:232020. május 26., 16:23

Tiltakozását fejezte ki a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat az Aachen városi Nemzetközi Nagy Károly-díj Alapítvány vezetőségéhez címzett levelében az ellen, hogy a magyarellenes Klaus Iohannis államelnöknek adják a kitüntetést. Benkő Erika, a jogvédelmi szolgálat vezetője keddi online sajtótájékoztatóján elmondta,

döbbenetesnek tartja, hogy olyan politikusnak ítélnék a Nagy Károly-díjat, aki politikai haszonszerzés céljából egy sérülékeny nemzeti közösség ellen intézett kirohanást.

Miközben tudatában volt annak, hogy nyilatkozata hosszú távon a közösség marginalizálódásához vezet, felerősíti a xenofób támadásokat. A szolgálat vezetője hangsúlyozta, a rangos díj kitüntetettjei munkásságának azokat az európai értékeket kell tükröznie, melyek bátorítják a sokszínűséget, a toleranciát.

„Klaus Iohannis minősíthetetlen, hamis nyilatkozata azokat a sötét időket hozza vissza, melyek az etnikai feszültség szításáról, a közösségek megfélemlítéséről szóltak. Durva, nacionalista kirohanása a székelyföldi autonómiatervezet hallgatólagos elfogadása kapcsán a magyar közösség, nyelv és kultúra elleni támadás, amely évtizedekkel vetette vissza a magyar–román politikai párbeszéd lehetőségét” – fogalmazott a parlamenti képviselőként is tevékenykedő Benkő Erika.

Minden magyarügy „pestises” a parlamentben

Benkő Erika szerint a román parlamentben rendszeresen szembesülnek az államfő uszításának következményével.

Olyan hangulat alakult ki, hogy minden magyarügyet el kell utasítani, tiporni, egyetlen román politikai alakulat sem meri felvállalni, hogy „együttműködik a magyarokkal”.

„Beláthatatlan következményei vannak, hogy Klaus Iohannis kinyitotta a magyarellenesség Pandóra-szelencéjét, minden magyarügy pestisesnek számít” – mondta a háromszéki politikus. Amióta az államfő nyilatkozata elhangzott, minden héten elővesznek egy RMDSZ által benyújtott tervezetet és leszavazzák.

Benkő Erika rámutatott, a képviselőház szerdán szavaz az RMDSZ által még 2017-ben benyújtott tervezetről, amely március 15-ét hivatalos ünneppé nyilvánítaná Romániában. A tatároknak, a romáknak is van hivatalos ünnepük az országban, ám Marius Pașcan, a Népi Mozgalom Pártjának (PMP) politikusa azért javasolta az RMDSZ tervezetének napirendre tűzését, hogy azt döntő kamaraként elutasítsák.

Kérdésünkre Benkő Erika kifejtette, ha egyénileg tudnak is tárgyalni a román politikusokkal, amikor szavazni kell, mindig ellenük voksolnak. Egyértelműen el akarják szigetelni az RMDSZ-t, hideg fejjel kell ezt semlegesíteni, hiszen a szövetségnek jó közpolitikai javaslatai vannak, amit eddig át tudott vinni a parlamentben; emellett fontos, hogy a magyar közösség jogkörét bővíteni tudják, szögezte le Benkő Erika.

Sorjáznak a visszautasításra javasolt tervezetek

A képviselőház művelődési bizottsága további három, az RMDSZ által beterjesztett törvénytervezetet javasolt visszautasításra – számolt be lapunknak Márton Árpád, a bizottság tagja. Kifejtette, valószínűleg a testület elnöke „feladatba kapta”, hogy elővegye az RMDSZ törvényjavaslatait, így a 2003-ban beterjesztett közlevéltári törvényt, az egyházi és magánlevéltárak teljes körű visszaszolgáltatásáról szóló javaslatot, illetve a művelődési intézmények menedzsmentjéről szóló törvénymódosítást is elutasításra javasolta a bizottság. Márton Árpád elmondta, a levéltári törvény a decentralizációt szorgalmazza, a magán- és egyházi levéltárak pedig a visszaszolgáltatás után is közlevéltárként működhetnek. A művelődési intézmények esetében azt javasolták, hogy azokon a településeken, ahol meghaladja a 20 százalékot a kisebbség aránya, a versenyvizsgákra jelentkezők ismerjék a kisebbség nyelvét is.

Idézet
Amióta Klaus Iohannis meghirdette a magyarellenességet, egymással versengenek a román pártok, hogy ki tud nagyobbat ütni a magyar képviseleten”

– szögezte le Márton Árpád. A képviselő hangsúlyozta, nem lehet tudni, ezek a tervezetek mikor kerülnek a plénum elé, hiszen legalább 500 visszautasításra javasolt tervezet hever az alsóházban, miközben jelenleg 8-10 törvénykezdeményezést tudnak tárgyalni az online üléseken. A politikus hangsúlyozta, a kezdeményezéseiket újra és újra be fogják terjeszteni, akár módosító javaslatként is a román pártok vagy a kormány tervezeteihez. Márton Árpád rámutatott, a parlament jelenleg a kormány „butaságait” javítgatja, de jobb is, ha a választások előtti időszakban nem szavaznak egyébről, mert csak populista intézkedések születnének.

Trianon-nap: gyors aláírást várnak a román történészek Iohannistól

A trianoni döntés napját ünneppé nyilvánító jogaszabály mielőbbi aláírását, kihirdetését várja Klaus Iohannis államfőtől a Romániai Történészek Országos Bizottasága (CNIR), amely közleményben üdvözölte a törvény parlamenti elfogadását. „Míg 1918 december elseje a román nemzet egyesülésének kinyilvánítását jelenti, addig a Trianonban 1920. június 4-én aláírt szerződés ennek az akaratnak a nemzetközi szintű elismerését jelenti” – fogalmaznak a történészek. A CNIR tagiai azzal érvelnek a gyors államfői aláírás mellett, hogy a törvény minél előbb „hatékony legyen”, annál is inkább, mert Románián kívül több más közép-európai ország is megemlékezik a trianoni szerződésről.

A bizottság egyik legismertebb tagja, Ioan Aurel Pop történész, a Román Akadémia elnöke korábban a következőképpen foglalta össze a szerződés lényegét román szempontból: „Magyarország, a nagy háborúban legyőzött ország visszatért az etnikai határai közzé, vagyis – a szövetséges és társult hatalmak (Anglia, Franciaország, az Egyesült Államok, Olaszország, Japán és sok más) nyomására – elismerte, hogy volt történelmi tartományainak nagy része, melyeknek magyartól eltérő többségeik voltak, a következőkben Horvátországhoz, Csehszlovákiához, Romániához, Ausztriához fog tartozni". A kolozsvári Babeș-Bolyai egyetem korábbi rektora szerint az 1920. június 4-ei trianoni szerződés, mint ahogy különben az 1919–1920-as párizsi szerződések egész rendszere, nem tett egyebet, mint elismerte a románok által meghozott saját döntéseik jogosságát. „Trianon Románia számára nyugati irányban a szinte természetes etnikai határunk elismerését jelentette” – fogalmazott egy korábbi interjúban Pop. (Pataky István)

2 hozzászólás Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 03., csütörtök

Kamionstopot rendeltek el a magyar határ menti megyében a hőség miatt

A kánikula miatt kamionstopot rendelt el az Arad megyei önkormányzat a kezelésébe tartozó megyei rangú utakra július 4-re és 5-re, azaz péntekre és szombatra.

Kamionstopot rendeltek el a magyar határ menti megyében a hőség miatt
2025. július 03., csütörtök

Salrom-igazgató Parajdon: a példátlan munkálatok nehézsége miatt késik a patakelterelés

A Salrom vállalat beruházási igazgatója csütörtöki parajdi sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy a Korond-patak elterelése a munkálatok összetettsége miatt késik.

Salrom-igazgató Parajdon: a példátlan munkálatok nehézsége miatt késik a patakelterelés
2025. július 03., csütörtök

Kiemelt rendőri jelenlét a Vibe fesztiválon

Több mint száz rendőrt és csendőrt mozgósítottak a Marosvásárhelyen július 3–6. között zajló VIBE fesztiválra. Az egyenruhások kiemelt figyelmet fordítanak az alkohol vagy pszichoaktív szerek hatása alatti járművezetés kiszűrésére és büntetésére.

Kiemelt rendőri jelenlét a Vibe fesztiválon
Kiemelt rendőri jelenlét a Vibe fesztiválon
2025. július 03., csütörtök

Kiemelt rendőri jelenlét a Vibe fesztiválon

2025. július 03., csütörtök

Bölcsődeavató a szórványban, a hegyaljai Pankotán

Az RMDSZ kezdeményezésére indult országos bölcsődeépítési program keretében megvalósult 26. kisdedóvót adták át szerda délután az Arad-hegyaljai Pankotán.

Bölcsődeavató a szórványban, a hegyaljai Pankotán
2025. július 03., csütörtök

Csalásokra figyelmeztet a rendőrség, nem szabad megadni telefonon semmilyen személyes adatot

Ismét telefonos csalásokra figyelmeztet a rendőrség, felhívják a figyelmet, ha ismeretlen számról érkezik hívás, nagyon körültekintőnek lenni, és nem szabad megadnunk semmilyen személyes adatunkat.

Csalásokra figyelmeztet a rendőrség, nem szabad megadni telefonon semmilyen személyes adatot
2025. július 03., csütörtök

Panoráma-távcsövet szereltek fel a hegyimentők a Zászpás-csúcsra

A Maros Megyei Tanács, a Visit Maros és a Maros Megyei Hegyi- és Barlangi Mentőszolgálat közös projektjeként egy panorámatávcsövet szereltek fel a Görgényi-havasok Zászpás-csúcsára.

Panoráma-távcsövet szereltek fel a hegyimentők a Zászpás-csúcsra
2025. július 03., csütörtök

Gazdasági miniszter: 45 millió euróba kerülne a parajdi sóbánya rehabilitálása, javasoltam a sótársaság igazgatótanácsi tagjainak visszahívását

Radu Miruță gazdasági, digitalizációs, vállalkozási és idegenforgalmi miniszter bejelentette: javasolta a részvényesek közgyűlésének, hogy hívják vissza a Salrom Országos Sótársaság igazgatótanácsának tagjait a parajdi sóbányában bekövetkezett katasztrófát vizsgál&o

Gazdasági miniszter: 45 millió euróba kerülne a parajdi sóbánya rehabilitálása, javasoltam a sótársaság igazgatótanácsi tagjainak visszahívását
2025. július 03., csütörtök

Erdőtűz tombol Máramaros megyében, helikopterrel próbálják oltani

Erdőtűz ütött ki szerda este a Cibles-hegység Arcer-csúcsának oldalán, közel a csúcshoz.

Erdőtűz tombol Máramaros megyében, helikopterrel próbálják oltani
2025. július 03., csütörtök

Gazdasági miniszter: 6000 lejjel emelték a Salrom igazgatójának fizetését a parajdi tragédia után

A parajdi tragédia utáni második vagy harmadik napon 38 000 lejre emelték a Salrom Országos Sótársaság igazgatójának fizetését a részvényesek közgyűlésének határozatával – irányította rá a figyelmet Radu Miruță gazdasági miniszter szerdán.

Gazdasági miniszter: 6000 lejjel emelték a Salrom igazgatójának fizetését a parajdi tragédia után
2025. július 03., csütörtök

Magyar diákvezérek: veszélyben a romániai fiatalok jövője, ha a tüntetéseknek nem lesz eredménye

Több százezer diák megélhetését és továbbtanulását veszélyezteti a kormány ösztöndíjrendszer-átalakító terve. A magyar diákszövetségek vezetői rámutattak, a tervezet ebben a formában visszalépést jelent a korszerű, európai szintű oktatás felé vezető úton.

Magyar diákvezérek: veszélyben a romániai fiatalok jövője, ha a tüntetéseknek nem lesz eredménye