Romániának fokoznia kell a romákkal szembeni megkülönböztetés leküzdésére, valamint a területén élő valamennyi nemzeti kisebbség jogainak védelmének javítására irányuló erőfeszítéseit az Európa Tanács szerint.
Mindig szívügyem volt a magyar–román jó viszony, úgy is mondhatnám, kiegyezés, ezért is örömmel vállaltam egy hosszabb interjút nemrég a Digi24 bukaresti hírtelevízióval.
A nagyváradi táblabíróság jogerősen elutasította a Szatmár megyei prefektúra magyar névadást ellenző keresetét, ezáltal érvényben marad az a szatmárnémeti tanácshatározat is, amely szerint nevet adtak a Romász János-sportpályának, a Lepke és Alkony utcáknak a városban.
Nem gátolhatják a hatóságok az anyanyelvhasználati jogok érvényesítését, mivel ez a gyakorlatban nem is létezik, önkormányzati szinten nem prioritás – véli Szigeti Enikő, a Civil Elkötelezettség Mozgalom (Cemo) ügyvezető igazgatója.
A Maros és Fehér megye határában lévő kétnyelvű megyehatárjelző tábla eltávolítását követeli Florin Roman, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) Fehér megyei képviselője.
Ismét bebizonyosodott a romániai hatóságok kettős mércéje, amikor a Bihar megyei törvényszék alapfokon a Civil Elkötelezettség Mozgalom (Cemo) ellen döntött a nagyváradi kétnyelvű – román és magyar – utcanévtáblák kihelyezése ügyében.
Románia ösztöndíjakat nyújt az Ukrajnában anyanyelvükön tanuló román diákok számára, tanáraiknak pedig ingyenes romániai továbbképzést biztosít – erről csütörtöki ülésén fogadott el határozatot a bukaresti kormány.
Az Európa Tanács elfogadta a regionális és kisebbségi nyelvek védelmével és támogatásával foglalkozó jelentést, amely kiemelkedő jelentőségű a határon túl élő kisebbségek megsegítése szempontjából – mondta Hoffmann Rózsa KDNP-s képviselő az MTI-nek.
Újévhez közeledvén többször megdörzsöltem a szemem, miközben betűről betűre az alábbi szöveget olvastam Marosvásárhely honlapján, a város polgármesteri hivatala és helyi tanácsa nevében.
A határon túli magyarság szempontjából kulcsfontosságú, hogy Brüsszel a többi kisebbség helyzete mellett végre az őshonos nemzeti kisebbségek ügyével is foglalkozzon – jelentette ki a Fidesz frakcióvezetője kedden, mielőtt aláírta a kisebbségvédelmi európai polgári kezdeményezést.
Az RMDSZ és a román kormánykoalíció pártjai politikai alkudozásának a kockázatait, a román–magyar viszony sérülékenységét mutatta meg az erdélyi magyarság 2017-es éve.
Végrehajtási utasítások nélkül lépnek hatályba január elsejétől Romániában azok az áprilisban elfogadott törvénymódosítások, amelyek a kórházakban és szociális intézményekben segítik elő a nemzeti kisebbségek anyanyelvhasználatát.
Az anyanyelven megírt tankönyveket Romániában ezentúl nem kell az állam hivatalos nyelvére lefordítaniuk a tankönyvíró pedagógusoknak – tudatta csütörtökön az RMDSZ hírlevele, Szabó Ödön képviselőházi frakcióvezető-helyettes bejelentését idézve.
Kelemen Hunor szerint 2018 az igazságosság éve kell, hogy legyen az erdélyi magyarság számára. Az RMDSZ elnöke Marosvásárhelyen beszélt erről pénteken, a szövetség kisparlamentjének tekintett Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) ülésén.
A romániai magyarságot ért jogsértésekről, a gyűlöletbeszéd következményeiről, valamint a kisebbségi oktatás problémáiról tájékoztatták az ENSZ Emberi Jogi Tanácsát a Pro Regio Siculorum Egyesület és a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat munkatársai.
A Gyulafehérvári nyilatkozatban foglaltak érvényesítését és a Székelyföld mint sajátos státusú önkormányzati régió elismerését szorgalmazza a Magyar Polgári Párt, amely több határozatot is elfogadott szombaton Marosvásárhelyen.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága elé vinné a Civil Elkötelezettség Mozgalom a marosvásárhelyi kétnyelvű utcanévtáblák ügyét, miután a legfelsőbb bíróság jogerős ítéletében kimondta: az egynyelvűség nem diszkriminatív.
Látogatottsági adatok