Az ukrán oktatási törvény módosítása ellen tiltakozó nyilatkozatot írt alá tizenkét magyarországi, erdélyi, délvidéki, szlovákiai és ukrajnai magyar ifjúsági szervezet képviselője a Fidelitas kezdeményezésére szombaton Budapesten.
Szeretné, ha Ukrajnában lehetne román nyelven is olvasni és román nyelvű egyházi szertartásokat tartani, jelentette ki Lucian Romaşcanu kulturális miniszter kedden Buzăuban.
A marosvásárhelyi Római Katolikus Teológiai Gimnáziumért emelt szót Sógor Csaba EP-képviselő az Európai Parlament plenáris ülésén. Winkler Gyula az ukrajnai magyar és román közösség anyanyelvi oktatáshoz való jogát kérte számon.
A nyelvhasználati küszöb csökkentése az egyik fő célja a most kezdődött parlamenti ülésszakban az RMDSZ-nek – mondta a Krónikának Korodi Attila. A szövetség pozitívnak értékeli, ezért folytatni kívánja az együttműködést a Szociáldemokrata Párttal (PSD).
Kiállt a többnyelvű kommunikáció és a Székelyföldet ábrázoló turisztikai térkép forgalmazása mellett a MOL, amelyet Traian Băsescu volt államfő az autonomista törekvések támogatásával és népszerűsítésével vádolt meg.
Nyilatkozatban tiltakoznak a kárpátaljai magyar szervezetek az ukrán parlament által kedden elfogadott oktatási törvény ellen, amely három év átmeneti idő után megfosztja a nemzetiségi kisebbségeket az anyanyelven történő tanulás lehetőségétől.
Közös levélben fordultak pénteken kárpátaljai magyar szervezetek és történelmi egyházak az ukrán állam vezetőihez, azt kérve, hogy a közoktatási törvény szeptemberben tervezett módosítása során messzemenően vegyék figyelembe a kisebbségek jogait.
Nagyvárad kulturális sokszínűségét igyekszik hangsúlyozni az önkormányzat turisztikai egyesülete, mely szeptember folyamán egy-egy hétvégét szán a különböző nemzetiségek hagyományainak bemutatására.
Zilah város bejáratainál kihelyezték a háromnyelvű, román–magyar–német helységnévtáblákat – tájékoztatott közleményében a város magyar alpolgármestere, Fazakas Miklós.
Az EMNP is csatlakozik a Minority SafePack európai polgári kezdeményezés aláírásgyűjtő kampányához – ezt nem az RMDSZ korábbi bírálata, hanem a közös érdek miatt teszik.
A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) képviselői támogatják az Európai Nemzetiségek Föderális Uniója (FUEN) európai polgári kezdeményezését, amely az európai őshonos kisebbségek nyelvhasználatáról szól – közölte Hoffmann Rózsa KDNP-s parlamenti képviselő keddi budapesti sajtótájékoztatóján.&a
A román kormány minden erejét és energiáját latba veti annak érdekében, hogy az ország közel 1,3 millió polgára ne érezhesse magát otthon a saját szülőföldjén, és ne lehessen az ország többségi lakosságával azonos jogú polgára.
A Hargita megyei Marosfőn csütörtökön megalakult a Közép- és Délkelet-Európai Román Szervezetek Föderációja, mely a Románia határain túli románokat kívánja képviselni a román állammal, más államokkal és a nemzetközi szervezetekkel való kapcsolataikban.
Az ígéretek ellenére bíróságon támadta meg Románia kormánya a Minority SafePack bejegyzését rögzítő határozatot – a keresetet még Sorin Grindeanu volt miniszterelnök írta alá.
Kolozsvár Torda felőli bejáratához is kikerült a többnyelvű helységnévtábla hétfőn, így a kincses város hét bejárata közül immár háromnál olvasható magyarul is a város neve.
Bár csak egy lakótársulási akció keretében volt benne részem, elképzelésem szerint nem nagy ördöngösség nyélbe ütni egy aláírásgyűjtési akciót.
Semjén Zsolt szerint „nem a mi készülékünkben van a hiba”, ha a román–magyar viszony még mindig nem megfelelően alakul. A miniszterelnök-helyettes erről péntek reggel beszélt Tusnádfürdőn.
A Minority SafePack célja, hogy az Európai Unió ne csak az uborka görbületét szabályozza, hanem törvényi szinten is foglalkozzon a kisebbségi jogokkal, ezért van történelmi jelentősége a kezdeményezésnek – fogalmazott Porcsalmi Bálint a Tusványoson.