Kiemeli annak fontosságát, hogy a különböző nyelvi és regionális kisebbségek képviselői vegyenek részt a velük kapcsolatos döntések meghozatalában mind az oktatás, a közigazgatási nyelvhasználat, a média, valamint a kultúra területén. Hoffmann Rózsa beszámolt arról is, hogy a jelentés az Európa Tanács valamennyi tagállamára vonatkozóan szakmai érvekkel alátámasztott ajánlásokat fogalmazott meg egyebek mellett a kisebbségek jogainak és nyelvhasználatának elismerésére, valamint a kisebbségi nyelv oktatásban történő használatának biztosítása érdekében.

A képviselő elmondta, a jelentés az Európa Tanács által 1992-ben elfogadott Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájában megfogalmazottakon túl is előremutató kezdeményeseket tartalmaz például az on-line tartalmakra és az internetre vonatkozóan. Az egyezmény megszövegezése óta bekövetkezett nagyléptékű technológiai fejlődésnek köszönhetően már új eszközök állnak rendelkezésre az információk eljuttatására. „Ezek szabályozása során is fontos, hogy az államok és a szolgáltatásokat nyújtó vállalatok tekintettel legyenek a regionális és kisebbségi nyelvekre” – emelte ki a képviselő.

Hoffmann Rózsa kitért arra is, hogy az ajánlásokban javaslatot tettek egy díj létrehozására, amelyet a regionális és kisebbségi nyelvek használatát aktívan segítő és népszerűsítő országok kaphatnának, tovább ösztönözve a kisebbségi nyelvek védelmének ügyét. Kiemelte: különös aktualitást ad a jelentésnek az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) Minority Safe Pack nevű kisebbségvédelmi kezdeményezése. Az indítvány hasonló témában, EU-szinten ösztönözné a kisebbségek érdekeit szem előtt tartó jogalkotást. „Az elfogadott jelentés elősegítheti a FUEN kezdeményezésének törekvéseit, valamint előmozdíthatja a nyelvi kisebbségek helyzetének napirenden tartását Magyarországon, valamint nemzetközi szinten” – tette hozzá a képviselő.