– Szatmárnémeti és Marosvásárhely után a kétnyelvű utcanévtáblák ügyében a nagyváradi polgármesteri hivatal ellen indított pert is elveszítette a Civil Elkötelezettség Mozgalom (Cemo). Mik a további tervek?
– Mivel Romániában nincs precedensjog, ezeket a pereket bármikor újra lehet kezdeni más formában, magánszemélyek vagy más szervezetek kezdeményezésére. Vagy akár mi is újraindíthatjuk, ezen is gondolkodunk. Ezeket nem készülünk a strasbourgi bíróság elé vinni. A bukaresti legfelsőbb bíróság novemberi döntését ellenben – amely nem fogadta el, hogy a marosvásárhelyi kétnyelvű utcanévtáblák hiánya diszkriminációnak minősül – szeretnénk, és már előkészítjük.
A nagyváradi és marosvásárhelyi perekben mindenképp fellebbezünk, a nagyváradi indoklását még nem kaptuk meg, a marosvásárhelyit igen, most fogalmazzuk a fellebbezést, és jövő héten benyújtjuk.
– A szervezet ezeket „stratégiai pereknek” nevezte. A bírósági eljárás szempontjából mik a tapasztalatok?
– Ezeknek a pereknek nagyon sok hozadéka van. A stratégiai perek elindítása vagy kimenetele szempontjából sok, már most látható, kézzelfogható pozitív eredményről tudunk beszélni. A nagyváradi és a marosvásárhelyi polgármesteri hivatal álláspontja nagyon hasonlított egymáshoz: a közigazgatási törvény értemében nemcsak, hogy nem lehetséges kihelyezni a kétnyelvű utcanévtáblákat, hanem egyenesen tiltott. És ahhoz képest, hogy mit fogalmaztak meg a hivatalok, a bíróságok határozatából azt látom: részlegesen elfogadták a követelésünket.
A marosvásárhelyi indoklást múlt héten kaptuk meg, és megállapítottuk, hogy érvelése a nemzetközi jog szempontjából gyenge, nem veszi figyelembe a nemzetközi egyezményeket. Az egyik cél az volt, hogy teszteljük, ezek az egyezmények miként épülnek be a bírósági határozatokba. Ezt továbbra is tesztelnünk kell, akár a kétnyelvű utcanévtáblák ügyében, akár más, nyelvi jogokra vonatkozó perek vonatkozásában, mert úgy tűnik, hogy jelenleg a bírósági gyakorlatban nincs elfogadott álláspont. Ismételten nem építik be és nem veszik figyelembe sem a kisebbségi keretegyezményt, sem a román–magyar alapszerződést, sem a nyelvi chartát. Semmilyen formában.
– Szatmárnémetiben a magyar polgármester, az RMDSZ-es Kereskényi Gábor volt az, aki a legvehemensebben bizonygatta, hogy nem lehet eleget tenni a kétnyelvűségi elvárásoknak. Itt van-e lehetőség a folytatásra?
– Ez sajnálatos eset, hiszen egy magyar, RMDSZ-es tisztségviselő érvelt azzal, hogy nem lehetséges. Még megpróbálunk tárgyalni a polgármesterrel, mi mindenképp folytatni szeretnénk. A per során voltak szatmárnémeti magánszemélyek, akik szerettek volna belépni a perbe, de a legtöbbször ezt az alperes nem fogadja el, így nem lehetséges. Marosvásárhelyen, Nagyváradon és Szatmárnémetiben is azon dolgozunk, hogy újraindítsuk a pert magánszemélyek támogatásával, nem a szervezet perelne, hanem ők.
Marosvásárhely és Nagyvárad esetében a kéréseink részleges elfogadása azt jelenti, hogy el fogja fogadni a bíróság az utca és a tér szavak kihelyezését. Ez nem nagy eredmény, de ahhoz képest, hogy mi van Nagyváradon, mindenképp előrelépés. Szatmáron még ezt sem sikerült elérni, pedig ott sincsenek kihelyezve a kétnyelvű utcanévtáblák. Ott sokkal erőteljesebb volt az elutasítás a polgármesteri hivatal részéről.
A szatmári eset nagyon rossz kezdet, de mivel nincs precedensjog, nem jelenti azt, hogy soha többet nem lehetne kétnyelvű utcanévtáblákat kihelyezni. Ezért fontosnak tartom, hogy ezen a településen további perek legyenek és másfajta indoklással jöjjön a polgármesteri hivatal. Amíg nem zárjuk le ezeket a pereket, mi nem tudunk újakat kezdeni, kicsi a kapacitás, nem szeretnénk leterhelni a szervezetet. De mindenképp szeretnénk folytatni, mert úgy tűnik, hogy előbb-utóbb elérhető lesz a cél. Fontosnak tartjuk, hogy a nemzetközi egyezményekre való hivatkozás meglegyen, valamilyen formában a romániai bíróságok is beépítsék a gyakorlatukba.
– Ezzel kapcsolatosan mi a szabályozás és a gyakorlatban látott tapasztalat?
– Romániában – nagyon sok szakmai anyagot olvastunk erről – az alkotmány előírja, hogy nemzetközi egyezmények esetén a bíróságok jóhiszeműen kell eljárjanak. Ha emberjogi egyezményekről van szó, és eltérés van a belső, hazai jog és a nemzetközi jog között, akkor a nemzetközi egyezménybe foglaltakat kell figyelembe venni. Viszont a bírósági gyakorlat nagyon kicsi, kevés ilyen ügy van, és nagyon eltérő.
Szerintem az alkotmányban foglaltakat előbb-utóbb meg kell jeleníteni a bírósági határozatokban is. Csak ez sehol a világon nem megy egyszerűen.
– Az RMDSZ olykor arra hivatkozik, hogy a hatóságok – prefektúra, számvevőszék stb. –, per esetén az igazságszolgáltatás akadályozza a nyelvi jogok érvényesítését. Mennyire megalapozott ez az érv?
– Nem tudok arról, hogy az igazságszolgáltatás akadályozná a nyelvi jogok érvényesülését. Nem tudok arról, hogy ha valamelyik polgármesteri hivatalban kifüggesztették a magyar fordításokat – akár a tanácsi határozatokat, akár a közérdekű információkat, amelyek lefordítása 2001 óta kötelező –, megakadályozták volna.
A mi munkánk nem arra épült, hogy rossz a törvényi szabályozás, hanem arra, hogy gyenge a jogállamiság. És ez nemcsak a nyelvi jogok érvényesítése terén probléma, hanem általánosan. Nemcsak a magyar közösség, a kisebbségi jogok érvényesítése terén gyenge, hanem minden emberjogi vonatkozásban. Megvizsgáltam más területeket is és ugyanezeket a hiányosságokat láttam. Nem gondolom azt, hogy az igazságszolgáltatás vagy a különböző hatóságok következetesen a létező jogok alkalmazását akadályoznák, én ezzel nem találkoztam.
– A prefektúrák sorozatosan megtámadják a kétnyelvű utcanévtáblák kihelyezésére vonatkozó tanácsi határozatokat.
– Mivel nem egyértelmű az utcanévtáblákra vonatkozó szabályozás. Ezért most is két tanácsi határozat született Marosvásárhelyen, egyiket az RMDSZ-frakció, másikat a Szabad Emberek Pártja (POL) nyújtotta be. Mindkettőt megtámadta a prefektus. De ez nem jelenti azt, hogy a létező és a közigazgatási törvényben szereplő nyelvi jogi szabályozások alkalmazását akadályoznák a hatóságok.
Nincs is kialakult gyakorlat arra a közigazgatásban – az önkormányzatokra gondolok elsősorban –, hogy mi az a minimum, amit teljesíteni tud egy ilyen-olyan, fix költségvetésű polgármesteri hivatal, nincsenek jó gyakorlatok.
Az RMDSZ-nek saját tagjai révén kellene példát mutatnia, hogyan kell alkalmazni a nyelvi jogokat. Erre volt kísérlet 2016-ban, amikor Kovács Péter akkori ügyvezető elnök arról tájékoztatta a közösséget, hogy aláírattak a jelöltekkel egy nyilatkozatot, mely szerint amennyiben megválasztják őket, mindent megtesznek a nyelvi jogok érvényesítése érdekében. Két évvel ezelőtt Tusványoson megkérdeztük Székely István ügyvezető alelnököt, hogy ezt ellenőrzik-e, aki azt mondta, 2017-ben választ fog adni, hogy miként működik, milyen szankciókat vezettek be, de sajnos azóta semmilyen információt nem tudunk erről.
Miközben meg kellene mutatni, hogy a polgármesterek megpróbálják alkalmazni a nyelvi jogokat, és akkor utána lássuk, akadályozzák-e a hatóságok ezeknek az érvényesítését.
– Az RMDSZ tavaly kidolgozta a helyi közigazgatási törvény módosítására vonatkozó javaslatát, melyet végül nem sikerült elfogadtatni a parlamentben. Ez a küszöb húszról tíz százalékra történő csökkentése és az alternatív küszöb bevezetése mellett ellenőrzési mechanizmusokat, szankciókat is előír. Ismerik-e a tervezet tartalmát, és megfelelőnek tartják-e?
– Ismerjük, létrehoztunk egy munkacsoportot jogvédőkből és jogászokból, és magunk is készítettünk módosító javaslatot. Elküldtük az RMDSZ-nek, és sok hasonlóság volt a két dokumentum között. Szükségesek a módosítások.
Nem igazán tartottuk, tartom szerencsésnek, hogy a küszöb volt a fő üzenet. Ha megnézünk más országokat, ahol küszöbcsökkentési kísérletek történtek, kiderül, hogy sajnos azt a legnehezebb átvinni a többségi társadalmon, politikusokon.
Ugyanakkor nem hiszem, hogy a szankciók nagyobb nyomást, felelősségvállalást fejtenének ki, sok törvény esetében nincsenek szankciók, mégis működnek. Nagyobb bírságok után, melyeket kifizettek a polgármesterek, nem látom, hogy jobban alkalmazták az adott törvényi szabályozást.
Jónak tartom a módosítást, sajnálatos, hogy nem sikerült keresztülvinni. Úgy hallottam, megpróbálják tételenként megszavazni, olyan tételeket átvinni, melyeket fontosnak tartanak. Nem tudom, hogy miben mérik, milyen alapon döntik el, mi a fontos. Véleményem szerint a küszöbcsökkentés fontos, de jelenleg vannak sokkal fontosabb fejezetei a helyi közigazgatási törvénynek.
– Van-e igény a szervezet által nyújtott jogi tanácsadásra? Mennyire jogtudatos a társadalom, tisztában vannak-e az erdélyi magyar közösség tagjai a jogaikkal?
– Sem a társadalom, sem az állami intézmények szintjén nincs erős jogtudatosság. Azért is dolgozunk az intézmények irányába sokkal intenzívebben, mert ha ezek teljesítenék a jogtudatosságra vonatkozó kötelezettségeiket – például a kisebbségek jogainak érvényesítését, és itt nem csak a magyar közösségre gondolok, hanem minden sérülékeny vagy hátrányos kisebbségi csoport jogainak érvényesítésére –, akkor sokkal könnyebben válna jogtudatosabbá a közösség.
A másik irány is működik, amit az elmúlt években próbáltunk erősíteni: emberjogi nevelési tevékenységeket tartottunk intézményekben, ennek az oktatási módszertanát átadtuk tanároknak, képzéseket tartottunk, miként lehet felépíteni, erősíteni egy intézményben az emberjogi kultúrát. Nagyon alacsony a jogtudatosság a közösségben, kevesen keresnek meg úgy, hogy tisztában vannak, a jogaik sérülnek. Sokszor nem értik pontosan, hogy mi a gond. Ez folyamatos probléma mindenhol.
27 évvel a rendszerváltás után nagy a demokráciadeficit, nem demokratizálódott abban az ütemben a társadalom, ahogyan kellett volna. Úgy tűnik, hosszabb időre van szükség.
– Hogyan nyilvánul meg ez a magyar közösség szintjén?
– Nagyon alacsony a jogtudatosság, főleg az anyanyelvhasználati jogokat illetően erős az elutasítás a magyar közösségben, elsősorban a közintézmények vezetőinek, a polgármestereknek az esetében. Sokat dolgozunk Maros megyei polgármesteri hivatalokkal, rendszeresen megkeressük őket, levélben jelezzük a hiányosságokat, és nagyon erős ellenállásba ütközünk.
Idén tervezzük, hogy megkeressük a különböző kisrégiók polgármestereit. Ilyen személyes találkozókat szerveztünk két kisrégióban 2009-ben, és megpróbáltuk az anyanyelvi jogok, az alkalmazásuk fontosságát tudatosítani az elöljárókban. Együtt dolgoztunk a kisebbségkutató intézettel, mely a kétnyelvű nyomtatványokat előállította, ez egy képzéssorozat volt. Nagyon kevesen ismerték a közigazgatási törvény jogainkra vonatkozó cikkelyeit, nem tudták, hogyan lehet ezeket alkalmazni.
Nem kapnak kellő tájékoztatást, és nem tűnt úgy, hogy ez prioritás lenne a polgármesteri hivatalokban. Jelenleg is azzal az érveléssel élnek az elöljárók – egy magyar és egy román polgármester esetében Maros megyében nagyon hasonló az érvelés –, hogy nincs pénz, nem tudjuk, hogyan kell alkalmazni, nem mi vagyunk ezért felelősek stb. Nemcsak a Cemo feladata lenne tudatosítani az RMDSZ tagjaiban, hogy miért fontosak az anyanyelvi jogok, ez az RMDSZ-nek is fontos. Ha már kérte a törvénymódosítást, jó példával kell elöljárni, és saját polgármestereitől megkövetelni, hogy alkalmazzák a meglévő cikkelyeket.
– Látják-e az eredményét a szervezet eddigi munkájának?
– Nagy kérdés, hogy ilyen téren hogyan tud megerősödni a közösség. Erre nincs recept sehol a világon. Több mindent kipróbáltunk, biztosan állíthatom, hogy ha még nincs is előkelő helyen, de az anyanyelvhasználati jogok létezése, a kétnyelvűség már eléggé erősen beépült a marosvásárhelyi magyar emberek tudatába, gondolkodásába. Remélem, ez a továbbiakban is megmarad.
Amikor megalapítottuk a szervezetet, nem volt érdeklődés az anyanyelvhasználati jogok iránt. Ahhoz képest sokat fejlődött a közösségi hozzáállás.
(a Google-fordítóval készült Facebook-bejegyzésben „Tragumúrák”-nak szólították a vásárhelyi magyarokat – szerk. megj.). Örülök, hogy már jóval érzékenyebb erre a közösség.
– A botrány nyomán történt-e elmozdulás a marosvásárhelyi polgármesteri hivatal szintjén?
– Nem mondanám, hogy történt elmozdulás. Tekinthetjük pozitívumnak, hogy próbaidőre alkalmaztak egy magyar személyt egyelőre versenyvizsga nélkül, majd lesz versenyvizsga is. A Facebook-oldal kétnyelvűsítését, az itt megjelenő kétnyelvű információkat kezeli. De a marosvásárhelyi polgármesteri hivatal szintjén hiányzó kétnyelvűséget nem fogja tudni megoldani.
Készítettünk felméréseket, meglátogattuk az összes igazgatóságot, osztályt, a hivatal alárendeltségébe tartozó intézményeket, és nagyon véletlenszerű a kétnyelvűsítés néven működő gyakorlat, nincs egységes stratégia. Ezt többször szóvá tettük a különböző alpolgármestereknél, akik az RMDSZ színeiben bekerültek a város vezetőségébe, de nem látjuk, hogy kezelték volna. A közigazgatási törvény előírásai alapján egy magyarul beszélő állampolgárnak joga van magyarul ügyintézni szóban és írásban. Az írásos rész sajnos nem működik, és nemcsak Marosvásárhelyen.
Ha valaki belép a polgármesteri hivatalba, nem tud magyarul ügyintézni, mert már a belépésnél románul beszélők fogadják. Sikerült elérni, hogy az ügyfélszolgálaton legyen magyar, idén az a cél, hogy egy újabb magyar személyt alkalmazzanak, és azokon az osztályokon, ahol ügyfélforgalom van, legyenek magyarul beszélő személyek.
Osztályvezető egyetlen magyar van, osztályvezető-helyettes is kevés, kevés a humánerőforrás ahhoz, hogy a kétnyelvűsítés működjön. Mert a kétnyelvűség nemcsak a Facebook-oldalról és weboldalról szól, hanem arról is, hogy minden információ le van fordítva, és az állampolgárok mindenféle akadály nélkül beszélhetnek magyarul a polgármesteri hivatalban.
Sajnos nem állunk jól ezen a téren sem Marosvásárhelyen, sem máshol. Jó, hogy felvesznek egy magyart a kommunikációs osztályra, de egész stratégiát kellene kidolgozni. Amikor tavaly év végén tárgyalást folytattunk a Maros megyei önkormányzat elnökével, felajánlottuk, hogy készítünk egy stratégiatervezetet. Ott is nagyon nagy gondok vannak, főleg az alárendelt intézményeknél. És meg szeretnénk beszélni a Maros megyei RMDSZ-szel is a stratégiát. Fontos lenne átfogóan kezelni a kétnyelvűséget.
Szükség van a hozzájárulásához!
Az alábbi listából kiválaszthatja, hogy mely süticsoportok elhelyezéséhez járul hozzá böngészőjében. Mindegyik kategóriához tartozik egy leírás, amelyben részletezzük, hogy mi és partnereink mire használják az Ön adatait. Nagyra értékeljük, ha elfogadja a sütiket, és garantáljuk, hogy adatai biztonságban lesznek.
A Príma Press Kft. által üzemeltetett kronikaonline.ro domainen keresztül elérhető weboldalakon sütiket (angolul: cookie-kat) használ.
A sütik feladata
Információkat gyűjtenek a látogatókról és eszközeikről; megjegyzik a látogatók egyéni beállításait, amelyek felhasználásra kerül(het)nek például online tranzakciók igénybevételekor, ezáltal nem kell újra begépelni az adatokat; megkönnyítik a weboldal használatát; célzott hirdetések jelennek meg a weboldalon; minőségi felhasználói élményt biztosítanak.
Mi a süti?
A sütik olyan kisméretű adatcsomagok, szöveges fájlok, amelyek a weboldalon történt látogatás alkalmával kerülnek elhelyezésre a böngészőjében. A sütik lehetővé teszik, hogy a felhasználót a következő látogatásakor felismerje, ezáltal a sütit kezelő szolgáltatónak lehetősége van összekapcsolni a felhasználó aktuális látogatását a korábbiakkal, de kizárólag a saját tartalma tekintetében.
A sütiket megkülönböztethetjük funkciójuk, tárolási időtartamuk alapján, de vannak olyan sütik, amelyeket a weboldal üzemeltetője helyez el közvetlenül, míg másokat harmadik felek helyeznek el.
A kronikaonline.ro által alkalmazott sütik leírása
A weboldalon alkalmazott sütik funkciójuk alapján lehetnek: alapműködést biztosító sütik; preferenciális sütik; statisztikai célú sütik; hirdetési célú sütik és közösségimédia-sütik.
A tárolási időtartamuk alapján megkülönböztetünk munkamenet sütiket, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt, és állandó sütiket, amelyeket a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató nem törli.
Alapműködést biztosító sütik
Ezek a sütik biztosítják a weboldal megfelelő működését, megkönnyítik annak használatát. Enélkül a weboldal használata nehézkesen, vagy egyáltalán nem biztosítható.
A sütik között vannak olyanok, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt (munkamenet sütik), míg másokat a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató azokat nem törli (állandó sütik).
Az alapműködést biztosító sütik között találhatók a cikkbe elhelyezett, harmadik fél által nyújtott tartalmak, mint például beágyazott YouTube-videók vagy Facebook-posztok stb. sütijei.
Alapműködést biztosító sütikhez tartoznak a statisztikai célú sütik is. A statisztikai célú sütik a felhasználói élmény javítása érdekében, a weboldal fejlesztéséhez, javításához kapcsolódnak. Lehetővé teszik, hogy a weboldal üzemeltetője azzal kapcsolatosan gyűjtsön adatokat, hogy a felhasználók miként használják az adott oldalt.
Alapműködést biztosító sütik listája:
Süti neve | Szolgáltató / Funkció | Süti lejárata | |
PHPSESSID | kronikaonline.ro Feladata a munkamenetek állapotának lekérése, a munkamenetek között. |
munkamenet | saját |
cookieControll | kronikaonline.ro Feladata a süti beállítások megjegyzése |
365 nap | saját |
cookieControlPrefs | kronikaonline.ro Feladata a süti beállítások megjegyzése |
365 nap | saját |
_ga | google.com | 2 év | Harmadik fél |
_gat | google.com | 1 nap | Harmadik fél |
_gid | google.com | 1 nap | Harmadik fél |
cX_G | brat.ro/sati | 365 nap | Harmadik fél |
cX_P | brat.ro/sati | 365 nap | Harmadik fél |
cX_S | brat.ro/sati | munkamenet | Harmadik fél |
evid_{customer_id} | brat.ro/sati | 90 nap | Harmadik fél |
evid_v_{customer_id} | brat.ro/sati | 90 nap | Harmadik fél |
evid_set_{customer_id} | brat.ro/sati | 1 nap | Harmadik fél |
Preferenciális sütik:
A preferenciális sütik használatával olyan információkat tudunk megjegyezni, mint például a cikk alatti Jó hír/Rossz hír-funkció (szekelyhon.ro; kronikaonline.ro) használata. Ha nem fogadja el ezeket a sütiket, akkor ezeket a funkciókat nem tudja használni.
Preferenciális sütik listája:
Süti neve | Szolgáltató / Funkció | Süti lejárata | |
newsvote_ | kronikaonline.ro Cikkre való szavazás rögzítése |
30 nap | saját |
Hirdetési célú sütik
A hirdetési sütik célja, hogy a weboldalon a látogatók számára releváns hirdetések jelenjenek meg. Ezek a sütik sem alkalmasak a látogató személyének beazonosítására, sütiket hirdetési partnereink állíthatják be. Ezek a cégek felhasználhatják a gyűjtött adatok alapján az Ön érdeklődési profiljának létrehozására és más webhelyek releváns hirdetéseinek megjelenítésére. Ha a beállításoknál anonimizálja ezeket a sütiket, akkor kevésbé releváns hirdetések fognak megjelenni.
Hirdetési célú sütik listája:
Süti neve | Szolgáltató | Süti lejárata | |
__gads | google.com | 2 év | harmadik fél |
_fbp | facebook.com | 3 hónap | harmadik fél |
ads/ga-audiences | google.com | munkamenet | harmadik fél |
DSID | google.com | 1 nap | harmadik fél |
fr | facebook.com | 100 nap | harmadik fél |
IDE | google.com | 1 év | harmadik fél |
pcs/activeview | google.com | munkamenet | harmadik fél |
test_cookie | google.com | 1 nap | harmadik fél |
tr | facebook.com | munkamenet | harmadik fél |
Közösségimédia-sütik
A közösségimédia-sütik célja, a weboldalon használt közösségimédia-szolgáltatások biztosítása a látogató számára. Például, amikor a látogató a weboldalról tartalmat oszt meg a Facebookon, Twitteren, vagy a Bejelentkezem Facebook-fiókkal funkciót használja. A közösségimédia-szolgáltatók a sütiken keresztül adatokat gyűjthetnek arról, hogy a látogató hogyan használja a közösségi média által biztosított szolgáltatásokat, milyen tartalmakat oszt meg, mit lájkol stb.
Közösségimédia-sütik listája:
Süti neve | Szolgáltató | Süti lejárata | |
act | facebook.com | munkamenet | harmadik fél |
c_user | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
datr | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
fr | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
locale | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
presence | facebook.com | munkamenet | harmadik fél |
sb | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
spin | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
wd | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
x-src | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
xs | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
urlgen | instagram.com | munkamenet | harmadik fél |
csrftoken | instagram.com | 1 év | harmadik fél |
ds_user_id | instagram.com | 1 hónap | harmadik fél |
ig_cb | instagram.com | 1 nap | harmadik fél |
ig_did | instagram.com | 10 év | harmadik fél |
mid | instagram.com | 10 év | harmadik fél |
rur | instagram.com | munkamenet | harmadik fél |
sessionid | instagram.com | 1 év | harmadik fél |
shbid | instagram.com | 7 nap | harmadik fél |
shbts | instagram.com | 7 nap | harmadik fél |
VISITOR_INFO1_LIVE | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
SSID | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
SID | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
SIDCC | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
SAPISID | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
PREF | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
LOGIN_INFO | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
HSID | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
GPS | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
YSC | youtube.com | munkamenet | harmadik fél |
CONSENT | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
APISID | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
__Secure-xxx | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
A Príma Press Kft-vel szerződött partnerek által alkalmazott sütik leírása
A weboldalon más szolgáltatások üzemeltetői is helyezhetnek el sütiket. A partnerek által alkalmazott sütikről a felhasználók a szolgáltatók saját honlapján tájékozódhatnak:
Google Analytics: https://developers.google.com/analytics/devguides/collection/gtagjs/cookie-usage
Google Adwords: https://www.google.com/intl/en/policies/privacy
Google Adsense: https://policies.google.com/privacy?hl=hu
Facebook: https://www.facebook.com/policy/cookies/
Twitter: https://help.twitter.com/en/rules-and-policies/twitter-cookies
A Príma Press Kft-vel szerződéses kapcsolatban nem álló, harmadik felek által elhelyezett sütik
A fent leírtakkal ellentétben a Príma Press Kft. szerződéses kapcsolatban nem álló más szolgáltatások üzemeltetői is helyezhetnek el sütiket a weboldalon, a cégünktől függetlenül, saját működésük érdekében. Az ilyen, harmadik felek által használt sütik elhelyezése ill. az azt elhelyezők által esetlegesen folytatott adatkezelések tekintetében a Príma Press Kft. semmilyen felelősségen nem vállal, e téren felelősségüket kizárja.
Hogyan módosíthatók a sütibeállítások?
A korábban eszközölt sütibeállításokat desktopon a láblécében található Sütibeállítások menüre kattintva bármikor megváltoztathatja. Mobilon pedig a menü gombra, majd a Sütibeállítások menüre bökve éri el.
Ezek a sütik biztosítják a weboldal megfelelő működését, megkönnyítik annak használatát. Enélkül a weboldal használata nehézkesen, vagy egyáltalán nem biztosítható.
A sütik között vannak olyanok, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt (munkamenet sütik), míg másokat a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató azokat nem törli (állandó sütik).
Az alapműködést biztosító sütik között találhatók a cikkbe elhelyezett, harmadik fél által nyújtott tartalmak, mint például beágyazott YouTube-videók vagy Facebook-posztok stb. sütijei.
Alapműködést biztosító sütikhez tartoznak a statisztikai célú sütik is. A statisztikai célú sütik a felhasználói élmény javítása érdekében, a weboldal fejlesztéséhez, javításához kapcsolódnak. Lehetővé teszik, hogy a weboldal üzemeltetője azzal kapcsolatosan gyűjtsön adatokat, hogy a felhasználók miként használják az adott oldalt.
Alapműködést biztosító sütik listája: PHPSESSID, cookieControll, cookieControlPrefs, _ga, _gat, _gid, cX_G, cX_P, cX_S, enr_cxense_throrrle, evid_{customer_id}, evid_v_{customer_id}, evid_set_{customer_id}.
A preferenciális sütik használatával olyan információkat tudunk megjegyezni, mint például a cikk alatti Jó hír / Rossz hír funkció használata. Ha nem fogadja el ezeket a sütiket, akkor ezeket a funkciókat nem tudja használni.
A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:
ELFOGADOM – ez esetben minden funkciót tud használni
NEM FOGADOM EL – ebben az esetben bizonyos funkciók nem lesznek aktívak
Preferenciális sütik listája: newsvote_
A hirdetési sütik célja, hogy a weboldalon a látogatók számára releváns hirdetések jelenjenek meg. Ezek a sütik sem alkalmasak a látogató személyének beazonosítására, sütiket hirdetési partnereink állíthatják be. Ezek a cégek felhasználhatják a gyűjtött adatok alapján az Ön érdeklődési profiljának létrehozására és más webhelyek releváns hirdetéseinek megjelenítésére. Ha anonimizálja ezeket a sütiket, akkor kevésbé releváns hirdetései lesznek.
A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:
NORMÁL – az Ön profilja szerint, személyre szabott hirdetések jelennek meg
ANONIM – a hirdetés az Ön profiljától függetlenül jelenik meg
Hirdetési célú sütik listája: __gads, _fbp, ads/ga-audiences, DSID, fr, IDE, pcs/activeview, test_cookie, tr.
A közösségimédia-sütik célja, a weboldalon használt közösségimédia-szolgáltatások biztosítása a látogató számára. Például, amikor a látogató a weboldalról tartalmat oszt meg a Facebookon, Twitteren, vagy a Bejelentkezem Facebook-fiókkal funkciót használja. A közösségimédia-szolgáltatók a sütiken keresztül adatokat gyűjthetnek arról, hogy a látogató hogyan használja a közösségi média által biztosított szolgáltatásokat, milyen tartalmakat oszt meg, mit lájkol stb.
A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:
ELFOGADOM – ez esetben minden funkciót tud használni
NEM FOGADOM EL – ebben az esetben a közösségi média funkciói nem lesznek aktívak
Közösségimédia-sütik listája: act, c_user, datr, fr, locale, presence, sb, spin, wd, x-src, xs, urlgen, csrftoken, ds_user_id, ig_cb, ig_did, mid, rur, sessionid, shbid, shbts, VISITOR_INFO1_LIVE, SSID, SID, SIDCC, SAPISID, PREF, LOGIN_INFO, HSID, GPS, YSC, CONSENT, APISID, __Secure-xxx.
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.