Előrelépéseket tartogat a kisebbségi anyanyelvhasználat terén az új közigazgatási törvénykönyv, amelynek tervezetét a héten fogadta el a szenátus, és a döntéshozó kamaraként eljáró képviselőház asztalára került.
A kétkamarás román parlament szenátusa a szociálliberális kormánytöbbség és az RMDSZ voksaival elfogadta hétfőn a közigazgatási törvénykönyvet, amely egyebek mellett a kisebbségi anyanyelvhasználatot is szabályozza.
A kisebbségi nemzetek nyelvhasználati jogairól és azok betartásáról értekeztek szombaton Kolozsváron az Európai Nyelvi Egyenlőségért Hálózat (ELEN) választmányi ülésén, amelynek az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) székháza adott otthont.
Az utcák, terek, parkok többnyelvű feliratozásában, a hatóságokkal folytatott anyanyelvű kommunikációban és a törvény megengedő értelmezésében is a magyar közösség számára fontos pontosítások kerültek be az új román közigazgatási törvénykönyv tervezetébe.
Elengedhetetlenül fontos a román nyelvű oktatás az országhatárokon túl, annál is inkább, mert már a második, külföldön született generáció van felnövőben – mondta kedden Natalia-Elena Intotero külhoni románokért felelős miniszter Torinóban.
Nem gátolhatják a hatóságok az anyanyelvhasználati jogok érvényesítését, mivel ez a gyakorlatban nem is létezik, önkormányzati szinten nem prioritás – véli Szigeti Enikő, a Civil Elkötelezettség Mozgalom (Cemo) ügyvezető igazgatója.
Románia ösztöndíjakat nyújt az Ukrajnában anyanyelvükön tanuló román diákok számára, tanáraiknak pedig ingyenes romániai továbbképzést biztosít – erről csütörtöki ülésén fogadott el határozatot a bukaresti kormány.
A szilveszteri marosvásárhelyi – csapnivaló fordítással született – nyelvi idiótaságnak meglehetősen nagy volt a sajtóvisszhangja.
Végrehajtási utasítások nélkül lépnek hatályba január elsejétől Romániában azok az áprilisban elfogadott törvénymódosítások, amelyek a kórházakban és szociális intézményekben segítik elő a nemzeti kisebbségek anyanyelvhasználatát.
Megéri magyarul tudni az erdélyi kereskedelemben, hiszen ezzel is gördülékenyebb és többnyelvű kiszolgálást biztosíthatnak a vásárlóknak – hangzott el az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) nagyváradi konferenciáján.
Számos kérdést vet fel az RMDSZ-es vezetésű önkormányzatok esetében is a helyi közigazgatási törvény kisebbségi anyanyelvhasználatra vonatkozó előírásainak gyakorlatba ültetése, ezen az eltérő jogértelmezés sem segít.
„Vedd fel a glugádat, legyél mistó, betontáré!” „Nem még vagy deszkurkörec, ha megveszed az abonamentet a trámvájra” – gyakran hallani ilyesféle keverékmondatokat a nagyvárosi utcán.
Hiányos és magyartalan egyes erdélyi önkormányzatok magyar nyelvű kommunikációja, győződtünk meg néhány szúrópróbaszerűen kiválasztott honlapot böngészve. A helyzet azon önkormányzatok esetében sem különbözik, ahol magyar, RMDSZ-es elöljáró van, holott a szövetség minden segítséget megadna.
A bukaresti kormánykoalíció vezető ereje, a Szociáldemokrata Párt (PSD) azt ígérte az RMDSZ-nek, hogy a szenátusban szakmai vita nyomán alakítja ki álláspontját a kisebbségek közigazgatási anyanyelvhasználatát bővítő törvénytervezetről.
Jellegzetes kép 2017-ből a magát a kisebbségi jogok biztosítása szempontjából példaértékűnek hirdető Romániából.
Elutasította szerdán a képviselőház a közigazgatási törvényhez benyújtott RMDSZ-es módosító javaslatokat, amelyek értelmében több településen használhatták volna anyanyelvüket a magyarok a közigazgatásban. Márton Árpád szerint ennek nyomán nehezebb lesz az együttműködés a PSD-vel.
Negatív szakbizottsági véleményezést kapott a bukaresti képviselőházban szerdán az RMDSZ törvénykezdeményezése, amely bővítené a kisebbségek anyanyelvhasználati jogait a közigazgatásban.
Furcsa alak vagyok: ilyen sok idő után is még rá tudok csodálkozni az anyanyelvem rejtett kincseire.
Látogatottsági adatok