A nyelv a legfontosabb

•  Fotó: Boda L. Gergely

Fotó: Boda L. Gergely

A szilveszteri marosvásárhelyi – csapnivaló fordítással született – nyelvi idiótaságnak meglehetősen nagy volt a sajtóvisszhangja.

2018. január 21., 14:032018. január 21., 14:03

Nem is csoda, mert egyéni vélemények is igazolták, hogy egy közösség számára az anyanyelv épsége éppoly fontos, mint a levegő tisztasága. Magyar nyelv nélkül nincs magyar ember – mondta Szabó Dezső. Hozzá hasonlóan még számos jeles tudós, író és költő gondolta és gondolja úgy, hogy egy nemzet vagy nemzeti kisebbség – például az erdélyi magyarság – megmaradásában anyanyelvünknek van legfontosabb szerepe. Tucatszám lehetne idézni jeleseink jobbnál jobb és szebbnél szebb gondolatait nyelvünk megtartó erejéről.

A fentebb említett újévi történet azonban inkább a mulasztások felemlítését indokolja. A nemtörődömség, hallgatás (és félelem?) vezethetett ehhez a példátlan magyar nyelvi bukfenchez, belemarcangolva sokunk lelkivilágába is. Elsősorban a marosvásárhelyi polgármesteri hivatalban dolgozó magyarok és románok nemtörődömsége, illetve a magyarok régóta tapasztalható hallgatása.

Természetesen nem húzhatják ki magukat a felelősség alól a közigazgatás és politikai közélet régebbi és mostani elöljárói sem!

Egyebek mellett azért, mert nem veszik komolyan évtizedek óta a szakmai és civil szervezetek idevágó véleményét, tanácsait, intelmeit, javaslatait (kétnyelvűség: feliratok, utcanevek; oktatás, tankönyvek; regionális hivatalos nyelv; igazságszolgáltatási problémák nyelvi kérdésekben; egyetemi szintű fordítóképzés stb.). Szakszerűtlen, rossz fordítás miatt az itthoni viták mellett volt már diplomáciai botrány is például Magyarország és Románia között (Sólyom-ügy: önkormányzat = autoguvernare?), és napjainkban is zajlik évek óta kívülálló hozzá nem értők beleszólása nyelvünk dolgaiba (városháza, községháza), de egyszer sem hallottuk, hogy nyelvhasználati sérelmeinkről tárgyaltak volna politikai körökben vagy a román parlamentben. Az ügy orvoslása végett. Ugyanis a szakmai érveket semmibe vette az ostoba provokáció, még a bizonyító erejű és tiszteletet érdemlő akadémiai munkákra is fittyet hánytak a bérencek.

Ma ott tartunk, csak magasabb szintű politikai fellépéstől várható változás. Nagyobb kaliberű európai politikus mondása jut eszembe: a sajtó legalább két lépéssel mindig megelőzte a politikát, előtte járt. Fontosabb gondolatok előbb az újságokban és folyóiratokban jelentek meg, csak azután a politikusok fejében.

Bárcsak tanulnának tőle az erdélyi magyar közszereplők is!

Komoróczy György

A szerző székelyudvarhelyi nyelvművelő, közíró

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. május 07., szerda

Erdély a „teremtő káoszban”

Románia most aztán nem marad le: a dekadens Nyugattal egy időben rendelte be magának a szélsőséges-populista-szuverenista tisztítódesszertet.

Erdély a „teremtő káoszban”
Erdély a „teremtő káoszban”
2025. május 07., szerda

Erdély a „teremtő káoszban”

2025. május 05., hétfő

Románia a vesztébe rohan, de még visszafordulhat

Bár a kellemetlen meglepetés több tekintetben is benne volt a pakliban, nem túlzás sokknak nevezni a romániai államfőválasztás vasárnap rendezett első fordulójának eredményét.

Románia a vesztébe rohan, de még visszafordulhat
2025. május 02., péntek

A választás, amely senkinek sem hiányzott

Vélhetően sokan értenek egyet azzal, hogy Romániában nagyjából annyi szükség volt arra, hogy 2025-ben újabb, ráadásul megismételt elnökválasztást kelljen tartani, mint egy pornófilm forgatásán az intimitás-koordinátorra.

A választás, amely senkinek sem hiányzott
2025. április 29., kedd

Na de mi következik az államfőválasztás után?

Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.

Na de mi következik az államfőválasztás után?
2025. április 25., péntek

Ferenc, a „magyaros” pápa

Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.

Ferenc, a „magyaros” pápa
Ferenc, a „magyaros” pápa
2025. április 25., péntek

Ferenc, a „magyaros” pápa

2025. április 23., szerda

Ferenc pápa feltámadással egybeeső halálával is üzen a hátramaradottaknak

Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.

Ferenc pápa feltámadással egybeeső halálával is üzen a hátramaradottaknak
2025. április 18., péntek

Árad a cián

A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.

Árad a cián
Árad a cián
2025. április 18., péntek

Árad a cián

2025. április 17., csütörtök

Poros akták környezete, avagy hogyan lehetne kezelni az ügynökügyeket

Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.

Poros akták környezete, avagy hogyan lehetne kezelni az ügynökügyeket
2025. április 16., szerda

Lasconi megpuccsolása, Ponta magyarellenessége, valamint Antonescu és az RMDSZ kölcsönös átértékelése

Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.

Lasconi megpuccsolása, Ponta magyarellenessége, valamint Antonescu és az RMDSZ kölcsönös átértékelése
2025. április 11., péntek

Románia, a nem etnikai alapú magyarverések országa

Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.

Románia, a nem etnikai alapú magyarverések országa