A digitalizáció napjaink kulcskérdése
Fotó: Pixabay
Az uniós vállalkozások 59 százaléka érte el legalább az alapvető digitális intenzitás szintjét 2023-ban az Eurostat friss kimutatása szerint. Míg a kis- és középvállalkozások körében 58 százalék érte el ezt a szintet, a nagyvállalatok kimagaslóan teljesítenek a digitalizáció terén, esetükben az arány 91 százalék volt. Románia nagyon nem remekel e téren.
2024. augusztus 30., 20:472024. augusztus 30., 20:47
2024. augusztus 30., 20:482024. augusztus 30., 20:48
Az alapvető digitális intenzitás szintjének elérése – amit a Digitális Intenzitási Index (DII) mér – 12 meghatározott digitális technológia, illetve eszköz közül legalább 4 használatát követeli meg. A digitalizációt elősegítő eszköz például a mesterséges intelligencia, a közösségi média, a felhőszolgáltatások használata, az ügyfélkapcsolat-kezelés (CRM) és az összes árbevétel legalább 1 százalékát kitevő e-kereskedelmi értékesítés.
A kereskedelemben is fontos a digitalizáció
Fotó: Pixabay.com
Az alapvető digitális intenzitás szintjét elérő vállalkozások közé tartoznak azok, amelyek alacsony, magas és nagyon magas szintet értek el a Digitális Intenzitási Index (DII) szerint, csak a nagyon alacsony szintet felmutató vállalkozások nem sorolhatóak ide – írja az Eurostat.
A Digitális Évtized elnevezésű program egyik célkitűzése szerint
2023-ban az uniós kis- és középvállalkozások 4,4 százaléka érte el a nagyon magas digitális intenzitási szintet, míg 19,6 százalékuk magas szintet ért el. A legtöbb kis- és középvállalkozások alacsony (33,8%) vagy nagyon alacsony (42,3%) digitális intenzitási szintet teljesített.
A Digitális Intenzitási Index (DII) nagyon magas szintjét elérő vállalkozások legnagyobb arányát Finnországban (13,0%), Máltán (11,4%) és Hollandiában (11,0%) regisztrálták.
Ezzel szemben azok az országok, ahol a legtöbb vállalkozást nagyon alacsony digitális intenzitás jellemezte – azaz nem érik el az alapvető szintet sem –: Románia (72,1%), Bulgária (70,6%) és Görögország (56,2%).
A következő három évben a statisztikai intézet adatai szerint a romániai közalkalmazottak mintegy harmada nyugdíjba megy, és munkájuk nagy részét a mesterséges intelligencia veszi át – jelentette ki Bogdan Ivan digitalizációért felelős miniszter.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Lesújtó képet vázolt fel Alexandru Nazare pénzügyminiszter a román gazdaság helyzetéről.
Ismét egy aszályos nyárra kell számítani, ami nagyon megnehezíti a gazdák dolgát. Miközben a Kárpátokon túli területeken – ha lassan is, de – bővülnek az öntözhető mezőgazdasági területek, Erdély egyelőre kimaradt a román állami irrigációs beruházásokból.
Jóváhagyta pénteki ülésén a kormány a munkaügyi minisztérium rendelet-tervezetét, amely szerint a villanyáram hatósági árszabályozásának kivezetése után a kiszolgáltatott fogyasztók havi 50 lej értékű elektronikus energiautalványra lesznek jogosultak.
Pénteki ülésén a kormány további három hónappal meghosszabbította az alapélelmiszerek kereskedelmi árrésének korlátozását.
A munkaügyi minisztérium társadalmi párbeszéd bizottságának pénteki ülésén a szakszervezetek képviselői a Háromoldalú Érdekegyeztető Tanács sürgős összehívását kérték a deficitcsökkentő csomag egészének megvitatására.
Az EU tagállamai közül tavaly Romániában voltak a legolcsóbbak az élelmiszerek és az alkoholmentes italok – közölte pénteken az Eurostat adataira hivatkozva az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A villanyáram hatósági árszabályozásának július elsejei kivezetése után a kiszolgáltatott fogyasztók havi 50 lej értékű elektronikus energiautalványra lesznek jogosultak – derül ki egy sürgősségirendelet-tervezetből.
A 2025-ös turisztikai év eddig rosszul alakult a vendéglátósok számára, az ágazatot az életszínvonal csökkenése és az áfa 19 százalékra emelése egyaránt fenyegeti – jelentette ki a Turisztikai Ügynökségek Országos Szövetségének (ANAT) alelnöke.
Dragoș Pâslaru miniszter szerint 7,8 milliárd euróra rúg azon projektek összege, amelyek az országos helyreállítási terv (PNRR) részeként kaptak uniós finanszírozást, ám jelenleg erősen kérdéses, hogy határidőre meg lehet-e őket valósítani.
Megkezdődött az aratás Arad megyében, de a szárazság miatt nem jók a kilátások. Nagy Zsolt falugazdász szerint örvendhetnek, ha nullszaldósok lesznek a gazdák a kevés gabonatermés, és az alacsony, tíz évvel ezelőtti szintű felvásárlási ár miatt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!