Képünk illusztráció
Fotó: Haáz Vince
A romániai igazgatók egyötöde nem választaná újra az igazgatói pályát, ha ismét döntéshelyzetbe kerülne – derül ki az UNESCO legfrissebb Globális Oktatási Jelentéséből (Global Education Monitoring Report). Az adatok szerint Romániában az iskolaigazgatók közel fele úgy érzi, hogy a pozíció több hátránnyal jár, mint előnnyel.
2024. november 23., 13:492024. november 23., 13:49
Világszinten (a felmérésben részt vevő 43 országban) a gimnáziumi igazgatók többsége (79%) úgy véli, hogy a munka előnyei felülmúlják a hátrányokat, és 86 százalék újra ezt a karriert választaná, ha ismét döntési helyzetbe kerülne. Ellenben Belgiumban, Olaszországban, Romániában és Szlovákiában kevesebb mint 60 százalék véli úgy, hogy az előnyök felülmúlják a hátrányokat.
Az UNESCO jelentése szerint Romániában az intézményvezetők 21 százaléka inkább másik karriert választana, ha tehetné. A romániai igazgatók 46,8 százaléka, tehát közel fele úgy gondolja, hogy az igazgatói pozíció inkább hátrányokkal jár a munkaterhelés, a stressz és a tanárhiány miatt, mint előnyökkel.
Fotó: Képernyőmentés
Az igazgatói pozíció vonzereje kapcsán az OECD adatai szerint minden ötödik igazgató mondta azt, hogy ha újra dönthetne, nem választaná ezt a pozíciót. Az Edupedu cikke szerint az iskolaigazgatók számos problémával szembesülnek. Úgy érzik, nagy terhelésnek vannak kitéve, ami nemcsak adminisztratív feladatokból fakad, hanem a szülőkkel való kapcsolattartásból is.
A rangsor élén olyan országok állnak, mint például Szingapúr és Mexikó, ahol az igazgatók 90, illetve 98 százaléka újraválasztaná az igazgatói pályát, és csak kevesen szeretnének másik iskolában dolgozni.
Írországban például az igazgatók több mint 50 százaléka számolt be kiégési tünetekről, amit a COVID-19 járvány csak tovább súlyosbított, mivel gyors alkalmazkodást követelt a helyzet kezeléséhez.
Fotó: Borbély Fanni
A cikk szerint ahogy más területeken, az oktatási vezetésben is jelentős nemi előítéletek vannak jelen. A tanárok többsége nő, míg az iskolaigazgatók többsége férfi. Az igazgatók aránya az általános és középiskolákban átlagosan legalább 20 százalékponttal alacsonyabb, mint a tanárnők aránya.
Az UNESCO főigazgatója, Audrey Azoulay a jelentés előszavában azt írja, hogy „az oktatási vezetésben érvényesülő nemi normák mellett meg kell kérdőjeleznünk a világ oktatási rendszerében jelen lévő hierarchikus feltételezéseket is.
Az oktatás jövőképének közös kialakításához, amely figyelembe veszi ezen összes szereplő véleményét, az iskolai vezetőknek térre és képzésre van szükségük. Sok oktatási vezető szenvedélyesen végzi munkáját és elkötelezett abban, hogy helyi szinten változást érjen el, de a merev rendszerek akadályozzák a kiválóság elérésében. Ha lehetővé tesszük számukra, hogy kibontakoztassák teljes potenciáljukat, új energiát hozhatunk az oktatási rendszerekbe, és inspirálhatjuk a fiatal generációkat, akiknek az iskolai tapasztalat formálhatja a vezetésről alkotott képét.”
Szombaton 7 órakor véget ért az államelnök-választás első fordulójának kampányidőszaka.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke és államfőjelöltje, George Simion pénteken a Románia római főkonzulátusán kialakított szavazóhelyiségben szavazott az elnökválasztás első fordulójában.
Péntek délután 144 település összesen 29 463 háztartásában szünetelt az áramszolgáltatás, jelenleg 241 helyszínen zajlik az üzemzavarok elhárítása a télies időben – tájékoztatott Sebastian Burduja energiaügyi miniszter.
Nyilvánosságra hozta a kormány a prioritást élvező közmunkálatok listáját: zömében közúti és vasúti – Erdélyt is érintő – infrastrukturális fejlesztésekről van szó, de 13 sportlétesítmény építése is bekerült a lajstromba.
George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) és Elena Lasconi, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke fej-fej mellett áll az elnökválasztás második fordulójába jutást jelentő második helyért zajló küzdelemben egy friss felmérés szerint.
Tizenhárom megye összesen 20 településén okozott károkat a rossz idő az elmúlt 24 órában.
Országszerte leállt péntek reggel az autók műszaki vizsgáztatása (ITP).
Marcel Ciolacu elismerte, hogy három éve a fiával együtt utazott a nizzai Forma-1-es versenyre, de azt állítja, hogy ezt saját pénzén tette, nem a Nordis pénzén, még akkor, amikor az ingatlanbotrányba keveredett cég nem küszködött pénzügyi nehézségekkel.
A csütörtöki kormányülés utáni sajtótájékoztatóján Bogdan Ivan kutatásért, innovációért és digitalizálásért felelős miniszter cáfolta a postahivatalok bezárásáról és az alkalmazottak tömeges elbocsátásáról szóló híreszteléseket.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök is tagja a Marcel Ciolacu miniszterelnököt pénteki magyarországi munkalátogatására elkísérő delegációnak.
szóljon hozzá!