Fotó: Mezőgazdasági minisztérium
Nem siet természeti csapás sújtotta területnek nyilvánítani a bukaresti mezőgazdasági minisztérium az aszály érintette területeket, holott a gazdák ezt kérik a kormánytól a majdani kárpótlás reményében.
2022. július 13., 13:072022. július 13., 13:07
2022. július 13., 15:502022. július 13., 15:50
Az országot sújtó szárazság kérdése a román kormány szerdai ülésén is terítékre került, a mezőgazdasági tárca élére a múlt héten kinevezett Petre Daea beszámolt az elmúlt napokban tíz megyében tett terepszemléjének tapasztalatairól. A minisztériumot már a korábbi években is irányító szociáldemokrata politikus elmondta, a mesterséges öntözéshez hozzáfért területeken megfelelő a gabona, a növények állapota, itt van remény arra, hogy a termés beérjen. Azokon a termőföldeken viszont, ahol nincs lehetőség irrigációra, a következő helyzet tapasztalható: néhol kisebb területeken általánosan károsultak a növényi kultúrák, máshol viszont – és ez főleg a tavaszi gabonákra, a kukoricára és a napraforgóra jellemző – teljes egészében kiszáradt a termés a vízhiány következtében.
Nicolae Ciucă miniszterelnök a kormányülésen arról beszélt, miszerint lehetőség van arra, hogy Románia európai uniós forrásokra pályázzon az öntözőrendszer bővítése érdekében. Petre Daea miniszter (aki a múlt héten még azt mondta, a helyzet „nem kétségbeejtő a szárazság szempontjából”) egyébként egy kedd esti televíziós műsorban úgy nyilatkozott, „nem állnak messze” a hatóságok attól, hogy természeti csapás sújtotta területnek nyilvánítsák az aszály károsította termőföldeket. Arra azonban nem tudott válaszolni, hogy sor kerül-e erre.
A tárcavezető bejelentette, a belügyminiszterrel közösen aláírt rendelet által megengedte az érintett gazdáknak, miszerint – megváltoztatva a termőterület besorolását – idő előtt betakarítsák az aszály sújtotta termést, felhasználva ezt takarmányként, és előkészíthessék a földet a következő mezőgazdasági idényre. Ennek köszönhetően a termelőknek nem kell megvárniuk a hatósági ellenőrzést, mindössze a terület 5 százalékán kell meghagyniuk a károsodott termést mintának, így nem esnek el a területalapú támogatásoktól.
Ugyanis 2,5 millió hektáron gazdálkodó, a mezőgazdaságban, élelmiszeriparban és kapcsolódó szolgáltatásokban érdekelt 3500 romániai termelőt tömörítő szakmai szervezetek arra kérik a bukaresti kormányt, nyilvánítsa természeti csapás sújtotta övezetnek azokat a településeket, megyéket, ahol a termőföldek több mint 50 százalékát tönkre tette az aszály. Felhívják a figyelmet, hogy noha az idei szárazság nem terjed ki az egész országra, a gazdák által elszenvedett kár hatványozottabban nagyobb, mint 2020-ban, mivel most az energia- és az üzemanyagár-robbanás is tetézi a nehézségeket.
A kezdeményezés nem véletlen, hiszen a rendelkezéssel könnyebben jutnának kártérítéshez a gazdák, akiket a mai napig nem kárpótoltak a két évvel ezelőtti aszálykárokért, legutóbb a 2019-es természeti csapás után folyósított a román állam 850 millió lejt mintegy 35 ezer termelőnek az 1,16 millió hektáron elszenvedett károk után. Nem sokkal biztatja e téren a gazdákat George Scarlat, a bukaresti szenátus mezőgazdasági bizottságának liberális (PNL) elnöke sem, aki nemrég úgy nyilatkozott: az aktuális pénzügyi helyzet miatt minimális az esélye annak, hogy a termelők állami kártérítésben részesüljenek a szárazság okozta károk nyomán.
Petre Daea miniszter tíz megyében vizsgálta meg az aszálykárokat
Fotó: Petre Daea/Facebook
Az eddigi adatok szerint Romániában a két évvel ezelőttihez hasonló mértékű szárazság pusztít, de miközben a 2020-as, történelminek nevezett aszály több mint másfél millió hektáron okozott károkat, a jelenleginek csak most zajlik a felmérése. Tánczos Barna környezetvédelmi, vízügyi és erdészeti miniszter a múlt héten közölte, Románia 70 százaléka érintett az aszály különböző fokozataiban, és vannak olyan vidékek, ahol az elmúlt 10 hónapban lehullt csapadékmennyiség kevesebb mint a fele a korábbi években lehullt mennyiségnek. Az ország számos megyéjében 40 és 80 százalék közötti arányban károsodtak az őszi gabonafélékkel beültetett mezőgazdasági területek, a tavaszi vetéskultúrák esetében pedig ennél is nagyobb a kár.
A szárazság oka az, hogy már a téli hónapokban kevés csapadék hullt, de tavasszal is kevés eső esett. A helyzet olyannyira súlyossá vált, hogy számos településen a gazdák kérésére az ortodox papok a felperzselt termőföldeken imádkoznak az égi áldásért. A hatóságok ugyanakkor az ivóvíztartalékok ésszerű felhasználására szólítottak, arra kérve a lakosságot, hogy ne használja a vezetékes hálózat vizét a kert öntözésére vagy a medencék feltöltésére; ugyanakkor számos településen korlátozást vezettek be a vízszolgáltatás esetében.
Románia területének több mint 70 százalékát sújtja aszály és vízhiány, emiatt a hatóságok az ivóvíz észszerű használatára kérik a lakosságot. Számos régióban máris korlátozzák a szolgáltatók a fogyasztást, órákra vagy napszakokra elzárva a csapokat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Miután tudományosan is igazolták, hogy több mint 10 ezer medve él Romániában, Tánczos Barna reméli, hogy a hatóságok meghozzák a szükséges intézkedéseket az emberéletek és a gazdák termésének védelme érdekében.
Pengeváltáshoz vezetett Marcel Ciolacu jelenlegi és Victor Ponta volt szociáldemokrata párti miniszterelnök között, hogy előbbi Ponta elnökválasztási versenyből való visszalépését követelte az árvízbotrány miatt.
Hivatalossá vált, hogy a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) kihátrál saját pártelnöke, Elena Lasconi mögül, és Bukarest függetlenként induló főpolgármesterét – a párt korábbi elnökét – támogatja az államfőválasztáson.
Bulgária 2025. május 1-től drágítja a matricákat, így azok, akik Bulgáriába vagy Görögországba tartanak autóval, többet fognak útdíjként fizetni.
Victor Ponta független román államfőjelölt visszalépését kéri Marcel Ciolacu kormányfő és több politikustársa a volt miniszterelnök egy, a 2014-es árvíz idején hozott döntése miatt.
A romániai polgárok csaknem 90 százaléka úgy véli, hogy az ország nemzeti érdeke, hogy az EU és a NATO tagja maradjon, de féltik az EU-tól a szuverenitást – derül ki egy friss felmérésből.
Idén februárban is negatív volt a természetes szaporulat Romániában: a népesség 10 559 fővel csökkent – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Ilie Bolojan ügyvivő államfő úgy véli, hogy a bíráknak és ügyészeknek nem kellene 47-50 éves korukban nyugdíjba vonulniuk, amikor szakmai életük csúcsán vannak.
Victor Ponta volt szociáldemokrata párti miniszterelnök elismerte: 11 évvel ezelőtt a hatóságok feje fölött átnyúlva utasítást adott romániai területek elárasztására, hogy megmentse az árvíztől Belgrádot.
„Abszolút helyes” Nicușor Dan bukaresti polgármester, független államelnök-jelölt szerint a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) vezetőségének azon döntése, hogy őt támogatja a kampányban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!