Fotó: Mezőgazdasági minisztérium
Nem siet természeti csapás sújtotta területnek nyilvánítani a bukaresti mezőgazdasági minisztérium az aszály érintette területeket, holott a gazdák ezt kérik a kormánytól a majdani kárpótlás reményében.
2022. július 13., 13:072022. július 13., 13:07
2022. július 13., 15:502022. július 13., 15:50
Az országot sújtó szárazság kérdése a román kormány szerdai ülésén is terítékre került, a mezőgazdasági tárca élére a múlt héten kinevezett Petre Daea beszámolt az elmúlt napokban tíz megyében tett terepszemléjének tapasztalatairól. A minisztériumot már a korábbi években is irányító szociáldemokrata politikus elmondta, a mesterséges öntözéshez hozzáfért területeken megfelelő a gabona, a növények állapota, itt van remény arra, hogy a termés beérjen. Azokon a termőföldeken viszont, ahol nincs lehetőség irrigációra, a következő helyzet tapasztalható: néhol kisebb területeken általánosan károsultak a növényi kultúrák, máshol viszont – és ez főleg a tavaszi gabonákra, a kukoricára és a napraforgóra jellemző – teljes egészében kiszáradt a termés a vízhiány következtében.
Nicolae Ciucă miniszterelnök a kormányülésen arról beszélt, miszerint lehetőség van arra, hogy Románia európai uniós forrásokra pályázzon az öntözőrendszer bővítése érdekében. Petre Daea miniszter (aki a múlt héten még azt mondta, a helyzet „nem kétségbeejtő a szárazság szempontjából”) egyébként egy kedd esti televíziós műsorban úgy nyilatkozott, „nem állnak messze” a hatóságok attól, hogy természeti csapás sújtotta területnek nyilvánítsák az aszály károsította termőföldeket. Arra azonban nem tudott válaszolni, hogy sor kerül-e erre.
A tárcavezető bejelentette, a belügyminiszterrel közösen aláírt rendelet által megengedte az érintett gazdáknak, miszerint – megváltoztatva a termőterület besorolását – idő előtt betakarítsák az aszály sújtotta termést, felhasználva ezt takarmányként, és előkészíthessék a földet a következő mezőgazdasági idényre. Ennek köszönhetően a termelőknek nem kell megvárniuk a hatósági ellenőrzést, mindössze a terület 5 százalékán kell meghagyniuk a károsodott termést mintának, így nem esnek el a területalapú támogatásoktól.
Ugyanis 2,5 millió hektáron gazdálkodó, a mezőgazdaságban, élelmiszeriparban és kapcsolódó szolgáltatásokban érdekelt 3500 romániai termelőt tömörítő szakmai szervezetek arra kérik a bukaresti kormányt, nyilvánítsa természeti csapás sújtotta övezetnek azokat a településeket, megyéket, ahol a termőföldek több mint 50 százalékát tönkre tette az aszály. Felhívják a figyelmet, hogy noha az idei szárazság nem terjed ki az egész országra, a gazdák által elszenvedett kár hatványozottabban nagyobb, mint 2020-ban, mivel most az energia- és az üzemanyagár-robbanás is tetézi a nehézségeket.
A kezdeményezés nem véletlen, hiszen a rendelkezéssel könnyebben jutnának kártérítéshez a gazdák, akiket a mai napig nem kárpótoltak a két évvel ezelőtti aszálykárokért, legutóbb a 2019-es természeti csapás után folyósított a román állam 850 millió lejt mintegy 35 ezer termelőnek az 1,16 millió hektáron elszenvedett károk után. Nem sokkal biztatja e téren a gazdákat George Scarlat, a bukaresti szenátus mezőgazdasági bizottságának liberális (PNL) elnöke sem, aki nemrég úgy nyilatkozott: az aktuális pénzügyi helyzet miatt minimális az esélye annak, hogy a termelők állami kártérítésben részesüljenek a szárazság okozta károk nyomán.
Petre Daea miniszter tíz megyében vizsgálta meg az aszálykárokat
Fotó: Petre Daea/Facebook
Az eddigi adatok szerint Romániában a két évvel ezelőttihez hasonló mértékű szárazság pusztít, de miközben a 2020-as, történelminek nevezett aszály több mint másfél millió hektáron okozott károkat, a jelenleginek csak most zajlik a felmérése. Tánczos Barna környezetvédelmi, vízügyi és erdészeti miniszter a múlt héten közölte, Románia 70 százaléka érintett az aszály különböző fokozataiban, és vannak olyan vidékek, ahol az elmúlt 10 hónapban lehullt csapadékmennyiség kevesebb mint a fele a korábbi években lehullt mennyiségnek. Az ország számos megyéjében 40 és 80 százalék közötti arányban károsodtak az őszi gabonafélékkel beültetett mezőgazdasági területek, a tavaszi vetéskultúrák esetében pedig ennél is nagyobb a kár.
A szárazság oka az, hogy már a téli hónapokban kevés csapadék hullt, de tavasszal is kevés eső esett. A helyzet olyannyira súlyossá vált, hogy számos településen a gazdák kérésére az ortodox papok a felperzselt termőföldeken imádkoznak az égi áldásért. A hatóságok ugyanakkor az ivóvíztartalékok ésszerű felhasználására szólítottak, arra kérve a lakosságot, hogy ne használja a vezetékes hálózat vizét a kert öntözésére vagy a medencék feltöltésére; ugyanakkor számos településen korlátozást vezettek be a vízszolgáltatás esetében.
Románia területének több mint 70 százalékát sújtja aszály és vízhiány, emiatt a hatóságok az ivóvíz észszerű használatára kérik a lakosságot. Számos régióban máris korlátozzák a szolgáltatók a fogyasztást, órákra vagy napszakokra elzárva a csapokat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Június hatodikától kezdve beszüntette tevékenységét a Călin Georgescu korábbi szélsőjobboldali államfőjelölt által 2021-ben alapított Ősök Földje egyesület.
Heves vihar tombolt hétfőn délután Bukarestben, ahol több fát kidöntött a szél, a tömeg- és a légiközlekedés megbénult. Rekordmennyiségű csapadék hullott a vízművek szerint.
A romániai polgárok az ország háborúba sodródásától tartanak a leginkább – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
A költségvetési hiány leszorítását célzó intézkedések elfogadásához tisztázni kell a miniszterelnök személyét is – jelentette ki Dominic Fritz, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke.
Az új kormány megalakításáról szóló tárgyalások egyelőre még zajlanak, de akár már hétfőn elkészülhet a költségvetési hiány lefaragását célzó intézkedések első „vázlata” – jelentette ki Nicușor Dan államfő.
Június 10. és 16. között szervezik meg az ország 447 vizsgaközpontjában az érettségi írásbeli vizsgáit.
Sorin Grindeanu szombaton Temesváron kijelentette, hogy a Szociáldemokrata Párt (PSD) nem egyezik bele az alacsonyabb jövedelmek vagy a nyugdíjak csökkentésébe.
A magyar kormány 500 millió forinttal támogatja a csíksomlyói kegyhely felújítását, az összeg felét idén, a másik felét a következő két évben nyújtják át a templomot működtető ferences rendnek – jelentette be Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes.
Több erdélyi megye is érintett abban az adócsalási ügyben, amelynek során illegális sertés-forgalmazással mintegy 300 ezer lejes kárt okoztak az államkasszának.
A névtelen bejelentések lehetővé tételével, kötelező kivizsgálásukkal próbálják visszaszorítani az erőszakos cselekményeket, a zaklatást, valamint a kábítószerek és a személyi biztonságra veszélyes eszközök bevitelét a tanintézményekbe.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!