Apadnak a kutak, egyre nagyobb a vízhiány: csökken a tározók telítettsége, észszerű fogyasztásra kérik a lakosságot

Európa számos más országához hasonlóan évtizedek óta nem tapasztalt szárazság és vízhiány sújtja Romániát, emiatt a hatóságok egyre több régióban, településen szólítják fel a lakosságot az ivóvíz észszerű fogyasztására. A jelenség egyre súlyosabb méreteket ölt, így terítékre került a bukaresti kormány szerdai ülésén is, amelyen Tánczos Barna környezetvédelmi, vízügyi és erdészeti miniszter elmondta: Románia 70 százaléka érintett az aszály különböző fokozataiban.

„Az ország bizonyos vidékeit párhuzamosan sújtja a rendkívül nagy mértékű aszály, valamint a hőhullámmal érkező heves esők, viharok, jégesők. Roppant furcsa, de valós jelenség, amelyet valószínűleg a klímaváltozás okoz” – fejtette ki az RMDSZ-es tárcavezető, aki a stratégiai víztartalékok kapcsán közölte, az ország 40 víztározó tavának telítettsége jelenleg 68 százalékos. A miniszter szemléltetésképpen hozzátette, vannak olyan vidékek – például Tecuci, Adjud, Bârlad, Botoşani, valamint Csíkszereda és környéke –, ahol az elmúlt 10 hónapban lehullt csapadékmennyiség kevesebb mint a fele a korábbi években lehullt mennyiségnek. Tánczos Barna és Nicolae Ciucă kormányfő egyaránt felkérte a lakosságot, hogy viszonyuljon felelősen a jelenséghez, és lehetőleg spóroljon az ivóvízzel.

A miniszterelnök ugyanakkor felszólította az illetékes minisztereket, dolgozzanak ki koherens tervet, hogy támogassák a helyi hatóságokat abban, hogy minél jobban fel tudjanak készülni a szélsőséges időjárási körülmények előidézte hatások kivédésére és felszámolására.

Az ivóvíztartalékok észszerű felhasználásának szükségességére hívja fel a figyelmet az Országos Vízügyi Főigazgatóság (ANAR) is, azt kérve a lakosságtól, ne használja a vezetékes hálózat vizét a kert locsolására vagy a medencék feltöltésére. Az ANAR és a vízi erőműveket működtető Hidroelectrica vállalat kezelésében lévő 40 víztározóban jelenleg 3,45 milliárd köbméter víztartalék áll rendelkezésre, ami elegendő az ügyfelek átlagos igényeinek kielégítésére. Júliusban azonban az előrejelzések szerint továbbra is alacsony (másodpercenként 3000 köbméter körüli) lesz a Duna vízhozama, és a kisebb folyók hozamán is meglátszik majd, hogy az utóbbi időszakban kevés csapadék hullott.

Az ANAR ezért arra számít, hogy július folyamán a víztározók telítettsége a jelenlegi 82 százalékról 62 százalékra fog csökkenni.

Az országban jelenleg Botoșani, Galac, Bákó, Neamț, Vrancea és Argeș megye 115 települését érinti a szárazság, vízhiány alakult ki a Kolozsvár közelében található Tárnica-tó által ellátott térségben is, mivel a közbeeső tározókat 2700 lakosra méretezték, de a népszerű üdülőtérségben ma már 8000 lakos fogyasztását kell ebből fedezni. „A vízkészleteink nem fogynak el, de racionálisan kell gazdálkodnunk azzal, ami van” – szögezte le a Krónikának Barabás László, az ANAR aligazgatója.

Kifejtette, az ivóvíz biztosítása prioritás, ezért kérik, hogy a lakosság megértse, a jelenlegi helyzetben nem a kert, az udvar locsolása, a medence feltöltése a legfontosabb, hanem hogy mindenkinek legyen ivóvize.

Szerinte van remény a hidrológiai helyzet javulására, hiszen az Országos Meteorológiai Szolgálat felhőszakadásokra vonatkozó másodfokú riasztást bocsátott ki, és ha elegendő csapadék hull, az megmutatkozik a víztározók szintjében. Ugyanakkor a Duna vízszintje ha lassan is, de növekszik, így az energiaellátással sem lesznek gondok az aligazgató szerint. Barabás László kérdésünkre elmondta, a szárazság mellett az is gondot okozott, hogy a szolgáltatóktól érkező visszajelzések szerint 1,8-szorosára emelkedett a vízfogyasztás, különösen az esti órákban, ami azt jelzi, hogy sokan locsolják a zöldövezetet, a kertjüket. Arra vonatkozó kérdésünkre, mit tehet a lakosság, ha már nem használhatja a vezetékes vizet locsolásra, Barabás rámutatott, erre vannak egyszerű megoldások, az esővíz felfogása „nem nagy tudomány”.

– hívta fel a figyelmet Barabás László. Az igazgatóhelyettes arra is kitért, előfordul, hogy a víztározó tele van ugyan, de a rendszer nem bírja a nagyobb fogyasztást, fel kellene újítani, növelni kell a kapacitását.

Románia rendelkezik vízgazdálkodási stratégiával, több terv, fejlesztés áll előkészítés alatt, amely új vizes övezetek megalkotására, víztározók létrehozására, a meglevők felújítására, árvízvédelmi munkálatokra vonatkoznak. Barabás László közölte, rég elkezdett víztározókat próbálnak befejezni, de ezt rengetegen ellenzik. Utalt arra, hogy a Fehér-Körösön épülő mihelenyi (Hunyad megye) víztározó gátja miatt a Declic civil szervezet feljelentette a vízügyi főigazgatóságot arra hivatkozva, hogy az 1987-ben megkezdett munkálatokra nincs érvényes építkezési engedély. „A víztározók ellenzői most meggyőződhetnek, hogy ezek a létesítmények mennyire fontosak, a vizet össze kell gyűjteni, tárolni, majd szép lassan leengedni” – mondta az aligazgató.

Kifejtette, a vízgyűjtő tavak mellett új élőhelyek alakulnak ki, a párolgás következtében nagyobb a nedvesség, jobban nő a növényzet, ilyen esetben éppen a zöld szervezetek érdekeltek abban, hogy ezt az élőhelyet adminisztrálják, tehát nincs mindig logika a tiltakozások mögött.

A szárazság miatt az ország több térségében a helyi szolgáltatók csak bizonyos órarend alapján biztosítják az ivóvízellátást. A Maros megyei Szászrégen térségében lévő falvakban például naponta csak néhány órán át, egyes mezőségi településeken pedig csak háromnaponta folyik víz a csapból. A Máramaros megyei Miszbányán és Kupsafalván csak reggel 6-tól 10 óráig és délután néhány óráig folyik a vezetékes víz. Hasonló a helyzet a Digi 24 hírtelevízió Konstanca megyei tudósítója szerint a Fekete-tenger partján lévő Corbu községben is, ahol az ott nyaraló turistákat is kellemetlen meglepetésként érte a vízkorlátozás.

A háromszéki vízszolgáltató arra kéri fogyasztóit, kánikulában a napi megszokott vízfogyasztásukat növeljék minimum egy literrel, tehát igyanak több vizet, másrészt spóroljanak a vízfogyasztással, az ivóvizet ne használják öntözésre.

Kozsokár Attila, a Kovászna megyei szolgáltató igazgatója közölte, a szárazság már így is több településen okoz gondot, és ha nem sikerül együttműködésre bírni a fogyasztókat, akkor kénytelenek lesznek „porciózni a vizet”, vagyis naponta néhány órára elzárni a csapokat.

Maros megyében a legnagyobb gondok a Mezőségen vannak, ahol a krónikus vízhiány évtizedek óta megoldatlan probléma.

Mióta a regionális szolgáltató, az Aquaserv az igényelt mennyiségnél kevesebbet szállít, a Marosvásárhelytől 60 kilométerre fekvő, városi rangra emelt Nagysármáson például mindössze háromnaponta sikerül feltölteni a település tartályait. „Ez azt jelenti, hogy vannak olyan falvak és utcák, ahol akár három napig nincs vezetékes víz. Számunkra a prioritást a tömbházlakók jelentik, akik nem rendelkeznek egyéb vízforrással, az illemhelyeiket pedig mindenképpen le kell húzzák” – magyarázta Trombitás Jolán alpolgármester. A helyiek többsége egyelőre megbékült a krízishelyzettel, azonban az elöljáró szerint akadnak olyan lakók is, akik kijelentették: márpedig ha fizetnek, senki nem korlátozhatja a fogyasztásukat. A Vásárhelyhez lényegesen közelebb fekvő Mezőbándon is problémát jelent a vízellátás, a helyzet azonban korántsem olyan súlyos, mint Sármáson, itt csak időnként zárják el a vízcsapot egy-egy utcában. Horváth Árpád alpolgármester szerint a község napi átlagfogyasztása 900 és 1000 köbméter között szokott mozogni, ehhez képest az utóbbi napokban csak 700 köbméter vízhez jutottak. „Szerencsére a bándiak kúttal is rendelkeznek, a kertek locsolását ebből oldják meg. Nálunk nincsenek nagy virágtermesztők vagy zöldségesek, így a víz egyelőre elegendő az öntözésre” – fejtette ki Horváth, aki ettől függetlenül nagyon várja az esőzéseket.

– szögezte le a Krónikának Călin Fokt. A vízügyi hatóság szóvivője fontosnak tartotta kiemelni, még nem jutottak oda, hogy figyelmeztetniük kellene a nagyobb fogyasztónak számító ipari egységeket. Ráadásul a zetelaki és a bözödújfalui víztározó bármikor tartalékalapként szolgálhat. Arra a kérdésre, ilyen körülmények között miért vannak fennakadások a vízellátással, Fokt csak találgatásokba tudott bocsátkozni. Szerinte vagy a szolgáltató Aquaserv nem képes műszakilag a helyzet magaslatán állni, vagy a lakossági fogyasztás nőtt a kánikula miatt.

A Szilágy megyei Krasznán egyelőre nincsenek gondok a vízellátással, de a hozzá tartozó kisebb településeken már problémát jelent a vízhiány. Kovács István polgármester elmondta, a községközpont ellátását a Szamos Vízszolgáltató Vállalat megyei kirendeltsége biztosítja, és azokon a településeken – például Máron faluban –, amelyek nincsenek rácsatlakoztatva a rendszerre, szükség volt rövidebb időre szüneteltetni az ellátást. Az elöljáró szerint elsősorban azokban a háztartásokban vannak problémák, ahol kutakból használják a vizet, hiszen nagyon kevés a víz, vagy teljesen kiapadtak. Több felkérés is érkezett az önkormányzatokhoz, hogy segítsék őket vízzel, ilyen esetekben víztartályos vagy tűzoltóautóval szállítják a vizet.