Európának önmaga számára is tisztáznia kell identitásának alapjait, amelyek között a keresztény hagyományok is fontos helyet foglalnak el – jelentette ki Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a gyimesközéploki II. erdélyi lutheránus ifjúsági találkozón.
2015. július 29., 20:002015. július 29., 20:00
2015. július 29., 20:012015. július 29., 20:01
A szövetség tegnapi hírlevele szerint a csaknem négyszáz, részben az ország határain túlról érkezett magyar fiatal részvételével kedden kezdődött rendezvény központi témája idén a határok kérdése.
Kelemen Hunor az esemény megnyitóján beszélt az európai identitásról. „Európaiakként elmulasztottuk az elmúlt évtizedben tisztázni elsősorban önmagunk számára, hogy mi is az identitásunk alapja, melyek azok a közös vonások, amelyek összetartanak, egyetlen európai közösséggé kovácsolnak bennünket. Ilyen értelemben a demokratikus értékek és a szabadság mellett előkelő helyet foglal el a kereszténység, pontosabb kultúrtörténeti és vallástörténeti megfogalmazásban: Európa görög–zsidó–keresztény gyökerei” – jelentette ki az RMDSZ elnöke. Kelemen úgy vélte: ennek az egyértelmű megfogalmazásnak a hiánya az Európai Unió alkotmányos szerződésében olyan mulasztás, amelyet nehezen lehet helyrehozni. Szerinte ezért is szükség van azokra a gondolkodó fiatalokra, akik idővel hozzájárulhatnak ahhoz, hogy az alapvető kérdésekben jelenleg tétovázó Európa megtalálja a megfelelő útirányt. Adorjáni Dezső Zoltán evangélikus-lutheránus püspök beszédében úgy fogalmazott: a gyimesközéploki keresztény ifjúsági találkozó az evangélikus egyházi munka „lelki olimpiája”, hiszen a fiatalok ebben a szellemiségben próbálnak maradandót alkotni, kincset átadni. Ennek a szándéknak a következtében tágulhatnak és szélesedhetnek ki azok a határok, amelyek jelenleg elválasztják a különböző európai térségek magyar fiataljait. „Munkánk a falak lebontása, de ugyanakkor az építkezés is, hiszen új lelki építményeket kell felhúznunk, amelyek következtében más lesz életünk, hétköznapjaink tartalma” – jelentette ki a Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház vezetője. A gyimesközéploki eseményen a fiatalokat köszöntötte Szemerei János, a Nyugati (Dunántúli) Evangélikus Egyházkerület püspöke és Wetzel Tamás nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár is.
A román szélsőségesen nacionalista pártok magyarellenes gyűlöletkeltésére hívta fel a június 9-i választásokat és az azt megelőző kampányt megfigyelő EBESZ Romániába érkezett küldöttségének figyelmét kedden az RMDSZ.
Klaus Iohannis kedden a parlament jóváhagyását kérte ahhoz, hogy a román hadsereg 2024-től részt vehessen a Fekete-tenger aknamentesítését végző haditengerészeti csoport (MCM BLACK SEA) műveleteiben.
A Holland Királyi Légierő további három F-16 Fighting Falcon repülőgépét bocsátja a NATO romániai F-16-os kiképzőközpontjának rendelkezésére – számolt be kedden a bukaresti védelmi minisztérium.
A keddi nap folyamán szaharai eredetű porszemcséket tartalmazó légtömeg érkezik Románia fölé, és az esőzések nyomán lerakódik – közölte kedden az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Jóváhagyta Klaus Iohannis államfő a büntetőeljárás elindítását Petre Roman volt miniszterelnök és Gelu Voican Voiculescu korábbi miniszterelnök-helyettes ellen az 1990-es bányászjárás ügyében.
A június 9-ei önkormányzati és parlamenti választásokra hivatkozva a bukaresti képviselőház házbizottsága úgy döntött, a tavaszi ülésszak végéig (június 30-ig) vegyes rendszerben, részben online formában ülésezik.
Feljelentette hétfőn a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) képviselője, Emanuel Ungureanu a korrupcióellenes ügyészségen (DNA) Cătălin Cîrstoiut, a kormányzó balliberális koalíció főpolgármester-jelöltjét hivatali visszaélésért és csalásért.
Az érettségi vizsgák a végzősök bizonyos készségeit tanúsítják, a tételek nem nehezek, megoldásuk átlagos tudásszintet igényel – jelentette ki hétfői sajtótájékoztatóján Ligia Deca oktatási miniszter.
Klaus Iohannis államelnök hétfőn kihirdette a törvényt, amely megtiltja a felsőoktatási intézményeknek, hogy egy tanulmányi ciklus alatt módosítsanak a tandíjon.
Az ukrán határ közelsége és a dunai folyami kikötő elleni rendszeres orosz dróntámadások miatt kerülik a légitársaságok a Duna-delta felújított nemzetközi repülőterét – mutatott rá Stoian Vâlcu igazgató.
szóljon hozzá!