A kutatás szerint Ponta a voksok 46 százalékát kapná az első fordulóban, Klaus Johannis, a jobbközép ACL jelöltje pedig 24 százalékra számíthat. A további sorrend: Călin Popescu Tăriceanu (Reformliberális Párt, 9 százalék), Dan Diaconescu (PPDD, 5 százalék), Cristian Diaconescu (PMP, 5 százalék). Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke 4 százalékra számíthat.

Ponta a mádosik fordulóban is győzne, a felmérés szerint a voksok 58 százalékát kapná meg, míg Klaus Johannis csupán 42 százalékra számíthat.

Klaus Johannis, aki a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke, a Keresztény-Liberális Szövetség (ACL) elnökjelöltje, egyébként közölte: ha nem sikerül megnyernie az idei államfőválasztást, akkor az új PNL társelnöke lesz, célja pedig a 2016-os parlamenti választás megnyerése. Ezt hétfőn este mondta el egy televíziós műsorban.

A politikus azt is közölte, hogy amennyiben megnyeri az államfőválasztást, közvetítő szerepet vállaló, integratív elnök kíván lenni. Leszögezte: szavatolni kívánja az igazságszolgáltatás függetlenségét, és fel kívánja élénkíteni az oktatás, az egészségügy és a nyugdíjrendszer reformjáról szóló közbeszédet. Közölte: meg kívánja változtatni a romániai politizálás stílusát, hiszen – szerinte – Nagyszeben polgármestereként már bizonyította, hogy lehet korrupció nélkül is szolgálni a polgárokat.

Johannis jelölése kapcsán egyébként megszólalt Crin Antonescu, a PNL leköszönt elnöke is. Elmondta: esze ágában sincs függetlenként indulni az elnökválasztáson, a népszerűségi mutatói ugyanis katasztrofálisak, és ugyanezért nem vesz részt Johannis kampányában sem. Megjegyezte: mivel még nem ismeri Johannist jelöltként, nem tudja, hogy szavazna-e rá.

Ponta: nem lényeges a vallás

Az államfői tisztségért folytatott küzdelemben nincs jelentősége annak, hogy a jelöltek mely valláshoz tartoznak – jelentette ki Victor Ponta miniszterelnök, a Szociáldemokrata Párt (PSD) államfőjelöltje hétfőn este. A politikus egy televíziós műsorban arról beszélt: az a fontos, hogy az összes vallás közös értékeit sikerüljön átadni a fiatalabb generációknak. „Amellett, hogy ortodox vagyok, és hogy fontosnak tartom az ortodox egyház szerepét a romániai társadalomban, az összes többi egyház ugyanolyan fontos, és ugyanolyan bánásmódot érdemel a román állam részéről” – mondta a kormányfő. Hozzátette: bár a többség ortodox, minden kisebbséget óvni és támogatni kell.

A téma aktualitása az, hogy Ponta néhány héttel ezelőtt kijelentette: elfogadhatatlannak tartja, hogy a saját hazájában valaki azt rója fel neki, hogy ortodox és román. Ezzel burkoltan legesélyesebbnek tartott ellenfele, Klaus Johannis ellen intézett oldalvágást, aki evangélikus vallású szász. Ponta kijelentése csupán néhány nappal azt követően hangzott el, hogy egy felmérés kimutatta. A románok többsége ortodox vallású, román nemzetiségű államfőt látna szívesen az ország élén.