Fotó: Barabás Ákos
A havi 10 ezer lejnél nagyobb jövedelmű romániaiak közel háromnegyede (72,55 százaléka) gondosan ügyel a havi kiadására, míg a 2500 lejnél alacsonyabb jövedelműeknek csak a 60 százaléka osztja be a pénzét – derül ki a FinZoom felmérésből.
2022. szeptember 23., 17:282022. szeptember 23., 17:28
2022. szeptember 23., 17:362022. szeptember 23., 17:36
A közvélemény-kutatás pénteken ismertetett adatai szerint a válaszadók 25,52 százaléka a jövedelme 40-60 százalékát költi lakhatásra. Ez az arány mindössze 24 százalék a 25 év alattiak körében, aminek egyik lehetséges magyarázata, hogy sokan közülük továbbra is a szüleikkel élnek – jegyzik meg a kutatók.
A válaszadók 66,43 százaléka ügyel általában a havi kiadásaira, 3 százalékponttal többen, mint az idei első negyedévben. Az idősebb korosztály (55 év felettiek) körében magasabb, 75 százalék körüli a pénzüket beosztók aránya, míg a fiatalabbak körében alacsonyabb: a 25 év alattiaknak csak az 55 százaléka figyel arra, hogy mire költi havonta a pénzét.
Leginkább a magas, havi 10 ezer lej fölötti jövedelemmel rendelkezők osztják be a pénzüket, 72,55 százalékuk ügyel a költségeire.
Ami a digitalizálás eszközök használatát illeti: a romániaiak 48,74 százaléka bankkártyával vagy banki átutalással fizeti ki a havi számláit, 11,79 százalék csak bizonyos hónapokban, 14,95 százalék ritkán használja ezt a fizetési módot, míg 24,51 százaléka készpénzzel fizet. Ugyanakkor 38,96 százalékuk használ hetente és 24,66 százalékuk esetenként internetbank, illetve mobilbank szolgáltatást, míg 25,52 százalékuk közvetlenül a telefonjával fizet a digitális pénztárcája segítségével.
A banki termékeket és szolgáltatásokat igénybe vevő romániaiak megközelítőleg 46 százaléka szokott interneten keresztül, vagy okostelefonját használva fizetni. Ez 70 százalékos növekedést jelent a 2020 decemberében regisztrált 27 százalékhoz képest.
A felmérés a CEC Bank megrendelésére készült 1390 fős mintán. A megkérdezettek 55,43 százaléka alkalmazott, 43,78 százalékának 2500 és 5000 lej közötti a havi jövedelme, 34,22 százalékuk 25-40 éves, 39 százalékuk pedig felsőfokú végzettségű – közölte az Agerpres hírügynökség.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az elmúlt évek súlyos aszályai és szélsőséges időjárása jelentősen visszavetette a romániai bortermelést, amely 2024-ben 20 százalékkal esett vissza. A tendencia globális: a szőlőültetvények rendkívül érzékenyek az éghajlatváltozásra.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) újabb felhívást tett közzé a magyarországi állattartó gazdák felé a ragadós száj- és körömfájás terjedésének megakadályozására.
Idén januárban és februárban 1,26 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,9 százalékkal (23 800 toe) kevesebbet, mint 2024 első két hónapjában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A kedvezőtlen klímaviszonyok, a jégeső és az aszály miatt 2023-hoz képest mintegy 19,8 százalékkal 3,7 millió hektoliterre csökkent tavaly Románia bortermelése; ez volt az egyik legjelentősebb visszaesés európai uniós viszonylatban.
Megvásárolná a román kormány a Moldovai Köztársaság egyetlen dunai kikötőjét – írta az economedia.ro. Az olajterminállal is rendelkező giurgiulești-i kikötő tengeri hajók fogadására is alkalmas.
Románia nincs olyan helyzetben, hogy a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) kelljen fordulnia segítségért, és kormányválságra utaló jelek sincsenek – közölte szerdán az elnöki hivatal.
Amerikai vállalatok új romániai beruházásainak lehetőségéről is tárgyalt Marcel Ciolacu miniszterelnök az Egyesült Államok kongresszusi delegációjának tagjaival kedden a Victoria-palotában. Erről a szerdai kormányülés elején beszélt.
Az Európai Unió éves inflációs rátája márciusban tovább csökkent, 2,5 százalékra a februári 2,7 százalékról, Románia viszont ismét a legmagasabb inflációval rendelkező ország lett, 5,1 százalékos éves áremelkedéssel – közölte az Eurostat.
Bár a román hatóságok váltig állítják, nem áll fenn a teljes áramszünet veszélye húsvétkor, a példátlan óvintézkedések hallatán sejteni lehet, hogy ilyen közel ritkán kerül az ország a rettegett „blackouthoz”.
Nyolc hónapos késéssel, de az illetékesek szerint most már tényleg a végéhez közeledik a nyugdíjak újraszámítása.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!